A Harvard Egyetem és a Google internetes szolgáltató kutatói megállapították, hogy a millennium óta 8500 új kifejezéssel bővült évente az angol szókészlet, amely már összesen egymillió huszonkétezer szót tartalmaz. Az 1950-es évek óta a nyelv szókészlete több mint 70 százalékkal, míg az azt megelőző fél évszázadban csupán 10 százalékkal növekedett – írták a Science című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.

Az új szavaknak nagyjából fele nem szerepel a szótárakban, mivel többségük a szlengből, vagy valamilyen zsargonból származó kifejezés, ezért leginkább lexikális „fekete báránynak” számítanak.

A kutatás során a szakemberek több mint ötmillió olyan digitalizált könyvet vontak számítógépes elemzés alá, amelyeket 1800 és 2000 között adtak ki. Jean-Baptiste Michel és kollégái szerint eredményeiket a nyelvtani fejlődést, a kollektív emlékezetet, a technológiai újítások befogadását, a hírnév kialakulását, a cenzúra hatásait és a történelmi járványtant vizsgáló kutatási területeken is lehet majd hasznosítani.

„Azáltal, hogy a könyvek révén a szavaknak egy jelentős hányadát sikerült digitalizálni, lehetővé vált, hogy a számítógépes vizsgálatok segítségével felfedjük a történelemben, a kultúrában, a nyelvben és a gondolkodásban végbement, ez idáig ismeretlen változásokat” - idézte Jon Orwant, a Google Books műszaki vezetőjét a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk).

A Nyelv és Tudomány megjegyzése

A nyelvek szókincsének méretét igen nehéz meghatározni, objektív módszer nem is létezik. Komoly kérdés például, hogy mekkora ismertségre kell szert tennie egy kifejezésnek, hogy a nyelv részének tekintsük. Szélsőséges esetben egyszer, egyvalaki által használt kifejezés is a nyelv elemének számíthat. Ebben az esetben sem az angol nyelv szókincséről van szó, hanem azokról az elemekről, amelyek a digitalizált könyvekben megjelennek. A kifejezések ilyen mérékű szaporodása elsősorban a tudomány és a technika fejlődésével függ össze: a legtöbb új szót csak egy szűk szakma használja. Korábban is gazdag volt az egyes szakmák szókincse, csakhogy ezek nem olyan gyorsan változtak, az adatok nem mindig jutottak el a szakemberekhez. A jelek szerint a tanulmány nem veszi figyelembe, hogy mely szavak haltak ki – pontosabban, hogy melyek használata nem igazolható a korpuszból.

Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy angolul nem lesz nehezebb „megtanulnunk”: a szaporodó kifejezések nagy része olyan, amelyet a mindennapi életben nem használunk, és az anyanyelvi beszélők sem ismernek – vagy éppen már bekerültek a magyar nyelvbe!