nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @Cypriánus: Elolvastam az Onno Hovers cikket, valóban érdekes, még egyszer köszönöm. Eláru...
    2020. 07. 07, 15:22  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @durek: "Igen sok párhuzam vonható a nyelvek és a gének működése, viselkedése között." Val...
    2020. 07. 06, 08:35  Mi is az az Uralonet?
  • durek: jav: talán segítene kiküszöbölni a hagyományos, de joggal vitatott családfa modell hiányos...
    2020. 07. 05, 16:54  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Cypriánus: Talán itt lenne az ideje egy új módszertan kidolgozásának a nyelvészetben: Nye...
    2020. 07. 05, 16:16  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @szigetva: Elolvastam - Akkor szerkesztő vagy - mert én azt mondtam, hogy az vagy - mert a...
    2020. 07. 05, 13:01  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ösvény és sövény – ez nem lehet véletlen!

A nyelv útjai kifürkészhetetlenek. De legalábbis vannak könnyebben és nehezebben járható utak. Sokszor legalább az megállapítható, hogy nem ugyanabból az irányból érkeznek.

Fejes László | 2015. augusztus 4.
|  

Ösvény és sövény – két szó, mely nagyon hasonlóan hangzik, csupán első két hangjuk van felcserélve. Ráadásul egymás fonákját jelentik: ahol sövény van, ott nincs ösvény, ahol ösvény van, ott nincs sövény; az ösvényen járunk, a sövény az utunkba áll. Vajon csupán véletlenről van szó, vagy van valami oka ennek a különös játéknak?

Ösvény és sövény
Ösvény és sövény
(Forrás: Wikimedia Commons / P tasso / GNU-FDL 1.2)

A válasz nem egyszerű, hiszen A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának (TESz.) tanúsága szerint az ösvény ismeretlen eredetű. Nyelvjárási adatok alapján arra lehet következtetni, hogy második szótagjának magánhangzója eredetileg rövid volt, csak a -vény képzős szavak mintájára nyúlt meg. Nyelvjárási alakokban előfordul az is, hogy az s helyén sz áll, és persze vannak n-re végződő változatai is.

A sövény eredetével kapcsolatban azonban a TESz. egészen határozott: a sző szó tövéből és a -vény képzőből keletkezett. Történetileg azonos a szövevény szóval: ebben is az s ~ sz ingadozást figyelhetjük meg. Korábban a sző igével való kapcsolata világosabb lehetett a beszélők számára, mert ’gyapjas, fürtös felsőruha, guba’, illetve ’vesszőfonadékből készült tárgy’ jelentésben is használták – mi több, ’keret, szegély’ jelentésben is.

A sző ige egyébként finnugor eredetű, a legtöbb rokon nyelvben ’szőr(szál), haj(szál), hajfonat’ jelentésű főnévként van meg, legfeljebb ezekből képeznek igéket.

Valójában tehát az ösvény és a sövény között nincs kimutatható összefüggés. Hasonlóságuk új fejlemény lehet, főképpen az ösvény analógiás változásának köszönhetően. Bár az s ~ sz ingadozás mindkét szóban megfigyelhető, ez nem hozza közelebb őket egymáshoz. Éppen ellenkezőleg: lehetséges, hogy a mai irodalmi nyelvben azonosnak hangzó mássalhangzók eredetileg különbözőképpen hangzottak, és a két alak közeledése új (de ez esetben nem analógiás) fejlemény.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 honestesiologist 2015. augusztus 5. 13:05

És mi van, ha a fövennyel van kapcsolata? Ösvény, ösveny, föveny. Erre szerintem jobban hasonlít. Talán erre érdemes tovább keresgélni.

2 Krizsa 2015. augusztus 5. 14:00

Az s/sz „ingadozás”-nak is van oka persze (hisz a nyelvek útjai – a cikkel ellentétben – kifürkészhetők). Az ok az, hogy amikor, az ősi T/Ty utódhangjaként megjelent az S/Sz a beszédben, először még nem vált szét két hangra. A beszédhibásak, meg a görögök-csángok ma is kedvük szerint selypítenek / szelypítenek. Szal ez sem „ingadozás”, hanem nyelvtörténet.

Bizonyítékok. 1. a kisbaba (velünkszületett genetika) először azt mondja, hogy tyitya, aztán szisza. Sőt: seleten a sziszát – SzeReteM a cicát.

2. Az S/Sz finnben a mai napig sem vált szét (ezért nincs C=TSz betűjük sem).

3. A héberben először nem vált szét, csak egy közös betűje volt (és maradt). Aztán a beszédben már szétvált és akkor belepontoztak a betűbe: hogy mikor S, és mikor Sz? Még később lett egy új és keményebben ejtett Sz betűjük is pluszban. Persze – náluk sem a nyelv, sem az írás nem (alig) változik – ezért ma is minden betű változatlanul megvan. Igazi kincs ez a héber a nyelvtudomány számára.

Ösvény – a héber svil = ösvény (osuén-i)

Sáv, süvít – a héber sáv = ismétel, visszafordul, svát = hónapnév (febr.-márc.), de a hónapnevek a héberben is jövevényszavak.

Sövény, magyar rokonszava: sovány – a héber sevet = vessző.

Sző, szövevény – a héber szovech = összefon, szvach = bozót, gabalyodás.

3 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 5. 15:17

@honestesiologist: Mi az, hogy mi van, ha? Milyen kérdés ez? És akkor már miért nem a fösvénnyel, ha már?

4 ncsiki 2015. augusztus 5. 16:39

Tisztelt @Fejes László (nyest.hu) úr!

Szerintem a honestesiologist kérdésével nincs semmi baj. Felvetett egy lehetőséget, nem kritizált semmit, nem okoskodott. Nem értem, miért kell ilyen hangvételű választ írni rá, amely ráadásul nem is igazi válasz, inkább feleselés.

Rég követem a nyestet, és egyre inkább hiányolom a professzionalizmust. (A cikkek tartalmában is, de most nem arról van szó, nem ennél a cikknél.)

Talán szívesebben böngésznék az olvasók a nyestet, ha értelmes kérdésre értelmes választ kapnának. Ha buta a kérdés, akkor meg lehet neki magyarázni, hogy hol tévedett, de aki a trollkodást keresi, az inkább a 9gag stílusú oldalakra kattint.

Tisztelettel,

Csiki Noémi

5 Vazzzup 2015. augusztus 5. 18:26

En is belefaradnek az orokos amator nyelvmesterek hulyesegeibe, meg tudom erteni a kirohanast.

6 Krizsa 2015. augusztus 5. 19:21

@Vazzzup: Az "örökös nyelvmesterek" a Nyest állandó nicknév stábjához tartoznak. Soha nem tűnnek el, sőt. Annak bizonygatására vannak, hogy mennyit kell a hivatalos történeti nyelvészetnek eltűrni. Arra valók, hogy ha valódi, kritikus nyelvészeti irány megjelenik, azt lehessen "beleúsztatni" a hülyéskedések tömegébe... s mindig csak a valódi kritikát szankcionálják.

7 honestesiologist 2015. augusztus 5. 19:25

@Fejes László (nyest.hu): Legközelebb majd írok disclaimert, hogy "laikus kérdés következik". Bár egy ismeretterjesztő/szórakoztató oldalon nem tudom mi másra lehet számítani.

8 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 5. 20:14

@ncsiki: @honestesiologist: A felvetés teljesen ötletszerű volt, semmi sem indokolta. Éppen erre kérdeztem rá. Pl. a fösvény hangzásában sokkal közelebb áll az ösvényhez, mint a föveny (de az ösvenyhez is mondhatnánk az ömlenyt, vagy felvethetnénk, hogy az ős szóval függ össze) . Komolyan érdekel, hogy képzeli a t. kommentelő az összefüggést, meg egyáltalán, hogyan is képzelné azt a keresgélést.

Gondolom, erre kapok világos választ, különben tényleg úgy tűnne, hogy a kérdező csak úgy ötletszerűen benyögött valamit.

9 honestesiologist 2015. augusztus 6. 11:39

@Fejes László (nyest.hu): Mindkettő valamiféle földfelszínre vonatkozik, és hasonló a végződése, innen jött az ötlet. És tényleg nem több, mint egy ötlet.

10 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 6. 11:51

@honestesiologist: Hmm, érdekes. Mondjuk ha távoli bolygók kutatásáról szól egy cikk, akkor is szokott tippet adni, hogy milyen rakétákkal juttassák célba a szondákat, milyen műszereket használjanak? Esetleg vannak javaslatai, hogy a Jupiter melyik holdját kellene kutatni? Vagy egy orvostudományi beszámolóhoz is odaírja, hogy Ön szerint lehet, hogy csak magnéziumhiánya van a betegnek?

Vagy úgy gondolja, hogy csak a nyelvtudomány olyan egyszerű dolog, amihez bárkinek lehet ilyen „laikus kérdéseket” (valójában javaslatokat: „ Talán erre érdemes tovább keresgélni”) feltenni?

Őszintén érdekelne a válasz, szeretném megérteni a kommentelők gondolkodásmódját.

11 Krizsa 2015. augusztus 6. 12:27

@Fejes László (nyest.hu): A "tudományok" mai tudományos szinvonala az amatőrizmustól a próbát MINDEN NAP, minden objektumnál kiállni köteles műszaki tudományok szintjéig terjed.

Ez a rangsor. Még a természettudományok sem (fizika, kémia, matematika, biológia - igy csökkenő tudományosság sorrendjében) sem menekülhetnek a kritika elől, ahol még a csúcson levő fizika

SEM minden tekintetben tudomány.

Középen van az "orvostudomány", ami már közelebb van az amatőrséghez, és a divat-ok, kifezető orvoslás-bizneszhez, mint a tudományossághoz. Az orvostud. ráadásul tömegesen ÖL is. Pl. a rákbetegek 1/3-át a kezelések előbb pusztítják el, mint ahogy a rák valamikor, talán csak 3-4 évtized mulva - pusztította volna el.

A társadalom tudományoknak még elfogadott kritériumaik sincsenek arra, hogy a tudományosság mércéjét egyáltalán felállíthassák.

Az összes tudományág intézményesen szervezett. Intézményei, az egyetemek és kutató intézeteket beleértve - kívülről (hozzá nem értők által) pénzelt - szponzoráltak. Így részben vagy teljes egészében a mindenkori pénzvilág-biznesz-államhatalom igényeinek felelnek meg.

A történeti nyelvtudomány maradt utoljára. Ez semmilyen szinten nem érte el, még soha - a tudományosság színvonalát. Tehát teljes egészében FELCSERÉLÉSRE, új paradigma felállítására vár.

12 honestesiologist 2015. augusztus 6. 14:54

@Fejes László (nyest.hu):

Nos, készséggel felvázolom mi jár a koca kommentelő (ez lennék én) fejében, mikor megnyilvánul egy-egy, az oldalon megjelenő cikk alatt:

Az ismeretterjesztő/szórakoztató címkét ragasztottam a Nyest.hu-ra a fejemben, mint ahogy ezt meg is jegyeztem. Az ilyen oldalak nagyon fontosak abból a szempontból, hogy közelebb hozzák, megszerettessék a laikusokkal azt a területet, amiről szólnak, hiszen ezt a közoktatás nagyon sokszor nem éri el, sőt, gyakran ezzel ellentétes érzelmeket vált ki alanyaiból. A nyelvtan tipikusan ilyen. Tehát szükség van az oldalra. Nagyon is. És szeretem is, mert szélesíti a látóköröm és szórakoztat.

Nagyszerű az is, hogy lehet kommentelni, mert így az olvasás közben felmerült kérdésekre is választ kaphat az ember. És igen... mivel az oldal a hozzá nem értőkhöz (btw, ezt egybeírva aláhúzza a spell-check, de a nyelvérzékem szerint simán lehetne egy szó is, de kiolvasni így könnyebb) akarja közelebb vinni a nyelvtudományt, és ezek a laikusok kommentelhetnek is, simán benne van, hogy hozzá nem értő módon fogják feltenni a kérdéseket, esetleg nem lesznek elég egyértelműek. Ilyenkor persze vissza lehet kérdezni, de nem szerencsés felkapni a vizet, ha valaki rosszul kérdez. Nincs hülye kérdés. Minden kérdés közelebb vezet a megismeréshez, még ha rosszul is van feltéve.

És igen, előfordul űrkutatással foglalkozó oldalon hasonló javaslat/felvetés/okoskodás. Az orvostudományról meg ne is beszéljünk, ott nem csak hülye kommentek vannak, hanem egy egész iparág él meg jól az okoskodásból.

Persze így kicsit nehezebb, és fárasztóbb, és könnyen ingerült lesz az ember, ha egész nap csak okoskodókkal vitatkozik. Én ezt meg is értem, nem is sértődtem meg, megtették ezt mások helyettem. De mindenkinek jobb, ha türelmesek vagyunk egymáshoz, és úgy általában nem ugrunk egymás torkának a hozzászolásokban. Persze általában ez nem szerkesztőkön múlik.

Kielégítő a válaszom?

13 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 6. 15:18

@honestesiologist: Köszönöm a részletes választ, de nem egészen erre lennék kíváncsi. A cikk ismertette azt, hogy a szakemberek, akik ezen a kérdésen gondolkodnak, akik már eleve nagy tudásanyagot felhalmoztak, mielőtt egyáltalán hozzáfogtak a probléma megoldásához, és nyilván meglehetősen nagy körültekintéssel jártak el, mire jutottak ebben az ügyben. Erre megjelenik valaki, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy nem ért a kérdéshez, laikus érdeklődő, és bedobja ezt a tanácsot.

Arra lennék kíváncsi, hogy miért feltételezi, hogy ha a fövennyel való kapcsolat elképzelhető lenne (nem az, de ez nem baj, miért kellene ezt egy laikusnak tudnia), akkor ez elkerülte a szakemberek figyelmét, és az Ön ötletére van szükségük ahhoz, eredményt tudjanak elérni. Értem én, ha valaki kérdez, pl. „A fövennyel való kapcsolat nem merült fel? Azt kizárja valami?” – ez valóban egy laikus kérdés, ami a szakember szemében lehet bármekkora butaság, de világos, hogy egy hozzá nem értő ember érdeklődik, és akkor el lehet neki magyarázni például azt, hogy a magyar nyelvtörténet során azért az f nem jelent meg vagy tűnt el csak úgy a szó elejéről stb. De egészen más kategória, amikor valaki elkezd ötleteket adni...

14 menasagh 2015. augusztus 6. 16:51

@Fejes László (nyest.hu):

Elnézést, hogy nem éppen témába vágó kéréssel fordulok önhöz, nálunk a helyi lapban megjelent egy ásatási leletről készült kép ahol egy cserépdarabon rovás jelek láthatóak, és annak megfejtésére buzdítanak. Gondoltam itt azért mégis több lehetőség volna arra, hogy kiderüljön mi is akar lenni.

www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/feladvany-a-multbol

...nem tudtam másképpen hogy lehetne közzé tetetni...és elnézést ha ezzel illetlenséget követtem el.

15 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 6. 17:12

@menasagh: Semmi probléma, utánajárunk, de nem az a baj, hogy kellemtetlenség, hanem hogy enm biztos, hogy észrevesszük. Ilyen esetekben célszerűbb mailben a szerkesztőséghez fordulni, vagy a kérdést az erre szolgáló oldalon feltenni: www.nyest.hu/szolgaltatasok

16 honestesiologist 2015. augusztus 6. 17:12

@Fejes László (nyest.hu): Előfordul néha, hogy a laikusnak is jó ötlete támad, mert nem befolyásolja a sok előzetes ismeret, szabadabb a fantáziája.

Belőlem is a fantáziám tört elő, ez látszik is a nem jól feltett kérdés stílusán. Ötlet.

Az asszociáció, ami alapján beugrott nem a szó elejére vonatkozik, nem is arra gondoltam, hogy egymásból erednek valahogyan, hanem inkább a szó végi hasonlóságra. Ez a mondat ragadta meg figyelmem:

"A válasz nem egyszerű, hiszen A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának (TESz.) tanúsága szerint az ösvény ismeretlen eredetű. Nyelvjárási adatok alapján arra lehet következtetni, hogy második szótagjának magánhangzója eredetileg rövid volt, csak a -vény képzős szavak mintájára nyúlt meg."

Tehát feltehetően eredetileg -venyre végződött, pont mint a föveny. A fövenyen is lehet járni az ösvényen is, valami közös lehet a szóalkotás mögötti logikában, csak a fö- és az ös- eltérő, ezt pedig a két felület különböző jellege magyarázza számomra. A föveny eredetére ezt a magyarázatot találni:

"Nevét onnan vette, mivel ha a nap sugárai által fölmelegszik, igen forró." foveny.szojelentese.com/

Már csak az ös- re kell valami értelmes magyarázat, és megvan a szó eredete. Talán. Vagy nincs. Ennyi volt az ötlet.

17 menasagh 2015. augusztus 6. 17:14

@Fejes László (nyest.hu):

köszi ...és a választ hogy tudom meg ?

18 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 6. 17:19

@honestesiologist: „Előfordul néha, hogy a laikusnak is jó ötlete támad, mert nem befolyásolja a sok előzetes ismeret, szabadabb a fantáziája.” Remélem, ilyen alapon nem kezdi gyógyítani beteg ismerőseit.

„Tehát feltehetően eredetileg -venyre végződött, pont mint a föveny.” Hát, ez olyan érvelés, hogy amikor az egyik szomszédom lázas volt, akkor ezt írta fel az orvos, most, hogy a másik szomszédom lázas, biztos jó lesz neki is.

"Nevét onnan vette, mivel ha a nap sugárai által fölmelegszik, igen forró." – Na igen, szakértelem kell ahhoz is, hogy tudjuk, hol nézzünk valaminek utána, ill. mit higgyünk el...

Mindenesetre köszönöm a magyarázatot, és kérem, a saját biztonsága érdekében kémiával, fizikával, biológiával, orvostudománnyal inkább ne foglalkozzon.

19 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 6. 17:19

@menasagh: Érdemes olvasni a nyestet.

20 honestesiologist 2015. augusztus 6. 17:36

@Fejes László (nyest.hu): "Mindenesetre köszönöm a magyarázatot, és kérem, a saját biztonsága érdekében kémiával, fizikával, biológiával, orvostudománnyal inkább ne foglalkozzon."

Nos ez egy vad és szükségtelen általánosítás volt. Ennek fényében én is adnék egy tanácsot:

Emberekkel, emberek tanításával inkább ne foglalkozzon; az ő érdekükben.

21 Irgun Baklav 2015. augusztus 6. 18:57

@Fejes László (nyest.hu): Ha valaki megnéz egy egészséggel, betegséggel foglalkozó fórumon, facebook-csoporton, twitter-bejegyzésen, ahol a rák volt a téma, majdnem biztos, hogy ott is talál igazán magabiztos laikusokat, akik a beteggel való találkozás nélkül is sokkal hatásosabb, jobb gyógymódot ajánlanak a beteg figyelmébe, mint egy világhírű onkológus csapat a beteg összes leletének ismeretében.

Bálnaolaj, gyógytea, c-vitamin tabletták, persze szigorúan csak a kemoterápia helyett, nem mellette, mert a kemó amúgy is csak... na de ezt Krizsa olvtárs már elmondta. Amúgy "az orvosok már rég megtalálták a rák gyógymódját, csak el akarják titkolni, mert a kemoterápiás gyógyszereken sokkal nagyobb a bevétel, az a cél, hogy a betegség minél tovább tartson".

Egyébként én a Tisztelt Bizottmány figyelmébe újabb ígéretes kutatási irányként a sövény-növény párhuzamot ajánlanám, csak egy betűben térnek el egymástól és a jelentésük is rokonítható. Ugye erre nem is gondoltak? Mindig jól jön egy ügyes laikus a háznál!

22 GéKI 2015. augusztus 6. 19:51

@honestesiologist:

Igazán ne vedd magadra a @Fejes stílusát. Ha megnézel, néhány cikke utáni kommentfolyamot rájöhetsz, hogy ezzel a fiúval valami egészen biztosan nincs rendben.

Szinte minden cikk után ez a forgatókönyv. Valaki feltesz egy „viszonylag ártatlan, de valóban laikus kérdést” erre jön a „kioktató stílusú, sértegető” válasz… és már vége is az értelmes vitának. Jönnek a „megmagyarázós” kommentek, hogy milyen ostoba vagy, és még annál is ostobábbak kérdéseid, amire válaszolni az itt publikálónak, sem ideje sem kedve. Meg jönnek a bérkommentelők akiknek szintén nincsen energiájuk tisztességes válaszra, de furcsa mód egy jóízű kis szitkozódásra azért mindig futja.

Az igazán komoly kérdésekre azonban soha nem válaszol, azt tanuld meg… hogy ez a gőgös elbizakodottság miből fakad, azt még nem tudom…talán valami kissebségi komplexus… mert ha valaki tényleg, és igazán ért a szakmájához, annak az ilyen laikus kérdés megválaszolásához nincs szüksége sem „sértegetésre, sem megsértődésre” és nincs szüksége a tudásának örökös bizonygatására.

Ha van mit… azt mindenki észreveszi…

23 GéKI 2015. augusztus 6. 19:59

@Fejes László (nyest.hu):

A feleségem, az szokta mondani, hogy először nevelj virágot, aztán kutyát. Emberek neveléséhez, csak akkor fogj, ha az előző kettő életben maradt… hallgatnod kéne rá. Az gyanúnk, hogy te még a virágnál tartasz... :)

24 Untermensch4 2015. augusztus 6. 21:11

@Fejes László (nyest.hu): "Mondjuk ha távoli bolygók kutatásáról szól egy cikk, akkor is szokott tippet adni, hogy milyen rakétákkal juttassák célba a szondákat, milyen műszereket használjanak? Esetleg vannak javaslatai, hogy a Jupiter melyik holdját kellene kutatni?"

www.space.com/19246-death-star-white-house-petition-response.html

Határeset..? :)

25 Galván Tivadar 2015. augusztus 6. 21:33

@Fejes László (nyest.hu):

Az a gond, drága Fejes Úr, hogy Önök itten látványosan nem vesznek tudomást a gyöknyelvészet legújabb vívmányairól. Pedig napnál világosabb, hogy mind az ösvény, mind a sövény az ősMagyar-sumer-héber S-V-Ny gyök manifesztálódása. A polgár, ha a SöVéNyek szegélyezte öSVéNyen ballag, jobban teszi, ha SoVáNy, mert úgy a szűk öSVéNyen sokkal könnyebben tud haladni. És ha a SöVéNy ágai között bekukucskál az útmenti kertekbe, megállapíthatja, hogy SaVaNyú még a szőlő...

A FöVéNy meg szintén a SöVéNy leszármazottja, csak a beszélő felypített, ugyanúgy, mint a föveg-söveg esetében. [;)]

26 El Vaquero 2015. augusztus 6. 22:04

@Galván Tivadar: amatőr próbálkozás. Az indopakisztáni nyelvészetet elfelejtetted kárhoztatni, és az SVNy gyökvázra sem írtál héber példákat. Majd akkor gyere vissza humorizálni, ha leteszel az asztalra te is egy legalább lo87 oldalas gyöXXXótártot, úgy, hogy csak úgy porzik.

27 GéKI 2015. augusztus 7. 06:53

Erdőben ösvény

Szalad a fösvény

Kezében kérvény

Gyötri a köszvény

Útjában fövény

Útvégén sövény

28 Krizsa 2015. augusztus 7. 07:22

@GéKI: Van egy kis létszámú csoport, amelyik megtiltotta a 15 milliós magyar nemzetnek, hogy az egymás megértésének eszközéről, a legdrágább NEMZETI kincséről, a nyelvéről társalogjon. Megbeszélni se szabad. Ha pedig ajánlani, tanácsot adni is merészel egyik a másiknak, hogy ki hogyan értse az egyes szavakat, kifejezéseket, azt már szervezetten üldözni, mocskos szavakkal illetni, KIKÖZÖSÍTENI is lehet az utasításukra. Ha még egy-két évig megtűrjük ezt, akkor már csak titkos találkozásokon fogunk tudni a nyelvünkről beszélni - azám, de ha elkapnak minket?

29 GéKI 2015. augusztus 7. 08:01

Erdőben ösvény

Szalad a fösvény

Gyötri a köszvény

Nem épen észlény

Csak egy őslény

Kezében kérvény

Talp alatt fövény

Útvégén sövény

Repül a szelvény

Ugrott a jelvény

30 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 7. 10:05

@Irgun Baklav: „Egyébként én a Tisztelt Bizottmány figyelmébe újabb ígéretes kutatási irányként a sövény-növény párhuzamot ajánlanám, csak egy betűben térnek el egymástól és a jelentésük is rokonítható. Ugye erre nem is gondoltak? Mindig jól jön egy ügyes laikus a háznál!”

Természetesen a növény ugyanúgy a nő igével függ össze, ahogy a sövény a sző igével. De az ösvény megfejtésében ez sem segít.... :)

31 Galván Tivadar 2015. augusztus 7. 10:32

@El Vaquero: Sajnos, sem az ó-, sem az újhéber nyelvnek nem vagyok hatalmasa :(( pedig izgassa [!] a fantáziámat! :)

32 Janika 2015. augusztus 7. 11:04

az előzményeket is figyelembe véve csak "hangosan" gondolkodok:

az ösvény valamilyen korábban bejárt, kitaposott utat jelent. Vagyis olyant, amin már az elődeink, őseink is jártak, az ösvényen haladva őket követjük.

ösvény = ős-vény

vagyis valami ősi dolog a -vény képzővel.

33 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 7. 11:10
34 arafuraferi 2015. augusztus 7. 14:31

@menasagh: IT ULI JÁNVÓT. De hogy mit jelent, ne kérdezd.:-) Lehet, hogy Uli Jancsi itt volt. A kép lehetne nagyobb.

35 arafuraferi 2015. augusztus 7. 14:42

@Krizsa: Kezdesz belehülyülni zseniálisnak gondolt elméleted meg nem értettségébe. "már csak titkos találkozásokon fogunk tudni a nyelvünkről beszélni " Azért meg kell hagyni jól kihasználod az időt a teljes betiltásig.:-)

36 shanditiredum 2015. augusztus 7. 19:47

"...között nincs kimutatható összefüggés. Hasonlóságuk új fejlemény lehet..."

annak alapján amennyit tudsz, az nem tart vissza hogy vaskos megállapításokat tegyél a semmi tudásra alapozva

.

ÖRV

ÖSV

SÖV

SZÖV

SZŐR

.

"a sző ige egyébként finnugor eredetű"

hát persze okoska. az akkor az angolban is finnugor eredetű. (sow, sew)

a másik dolog h ha megnézted volna, akkor a FINNUGOR NEM IGE. hanem azt jelenti: haj, fonal, rost.

talán vegyél elő egy német szótárt és nézd meg mit jelent a haar, ordnen, faser, fiber.

6 finnugor nyelvből csak 2 finnugor nyelvben van meg egyetlen igei alapban, és finnugor nyelvekben ebből elvonatkoztatott főnévi alakban van meg ugyanazon jelentésben (ami hajfonat, fonal, rost...)

míg a magyarban

sző : szövet, szövedék, szövevény, szőttes, szőnyeg

szöv : szöveg, szövetség, szövetkezik,

4 FAJTA ÉRTELEMBEN ugyanabból: 'szabott-anyag', 'kusza', 'beszéd', 'egyezmény'

mert

felveszi a beszéd fonalát

szorosra fűzi a szövetséget

elveszti a fonalat és megfűzik őt

és a fonál amit varrnak mint a varkocs

mert mi a varga? szabó!

37 Krizsa 2015. augusztus 7. 21:31

@shanditiredum: Innentől mindennel egyetértek

"hát persze okoska. az akkor az angolban is finnugor eredetű. (sow, sew)":-))))) Még a w is a helyén van (az angolban), hiszen a "szöw-" a magyarban is w. Csak mi már nem használjuk a kétféle v betűt (elég baj, mert ezen az összes hasonló szó nyelvészeti feldolgozása és etimológiája - megbukott.

Az ind és a finnugor nyelvcsalád szétválasztása ITT, e két nyelvcsalád között (de egyáltalán a nyelvcsaládok megállapítása) - amatőrizmus. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ind. ősei a finnes-északi nyelvek. A magyar nem az - vagy ha nagyon akarjuk, akkor több mint 1o ezer évvel ezelőtt még IGEN. De később már biztosan nem.

Amivel nem értek egyet, hogy

1. ige, vagy nem ige? Iiyesmit (szófajokat) semmiféle történeti nyelvészetben nem lehetett volna keresgélni, mert a modern nyelvtanok kialakulása előtt ennek semmi értelme.

A cikkről: ott is helyesen állapítják meg a tényt, hogy az ösvény és a sövény szavak származása nem függ össze. (A magyarázatot persze már nem fogadom el.)

Információ
X