nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Játék a betűkkel
Őseink írása

A székely írás modernizált változatai között nincs olyan nagy különbség: ha az egyiket megtanuljuk, a másikkal is el fogunk boldogulni. És miért ne tanulnánk meg, ha játszva megtehetjük? A nyest utánajárt, hogy mivel lehet elütni a karácsonyi szünet hosszú üres óráit.

Fejes László | 2013. december 18.
|  

Számunkra a véletlenek összjátéka folytán derült ki, hogy létezik olyan társasjáték, mely a székely írást (leánykori nevén rovásírást) tanítja játékos formában. Bár nem hisszük, hogy a székely írás ismerete valamiféle kötelező magyarságteljesítmény lenne, úgy véljük, megismerése és használata szórakoztató hobbi lehet, így elhatároztuk, hogy kipróbáljuk.

Forgalomba hozza:

Hunnia Játék Kft.

2144 Kerepes, Mező u. 101.

Az Őseink írása az úgynevezett „nemzeti könyvesboltokban” szerezhető be. A nemzeti könyvesboltok a nemzeti dohányboltokhoz hasonlóan káros termékek forgalmazására rendezkedtek be, ám ezek a termékek nem a testi egészségre, hanem a szellemre károsak. Természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a nemzeti könyvesboltok kizárólag áltudományos műveket és szennyirodalmat forgalmaznak – itt is előfordulhatnak értékes kiadványok, ahogyan a nemzeti dohányboltokban is találhatunk egészséges gyümölcsleveket vagy színvonalas magazinokat. Elsődleges céljuk azonban a káros termékek forgalmazása.

A játék doboza
A játék doboza

Mi van a rovásán?

A társasjátékhoz 3000 forint körüli áron sikerült hozzájutnunk. A játék doboza háromszor 33 5*5 centiméteres kartonkártyát és egy játékleírást tartalmaz. 33 kártyalapon képet találunk, a képek mindegyike egy-egy különböző betűvel kezdődő tárgyat vagy élőlényt tartalmaz – a könnyebb azonosítás kedvéért a kezdőbetű a kártya sarkán is szerepel. 33 kártyalapon rovásjelek szerepelnek, ezek sarkán szintén szerepel a latin betűs ábécénk megfelelő jele. A fennmaradó 33 kártyán a latin betűs ábécé betűi szerepelnek (ezek sarka üres).

Felmerül a kérdés, hogy miért 33 kártyalap szerepel, ha egyszer helyesírásunk 40 + 4 (q, w, x, y) betűt ismer.Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a különböző hiteles nyelvemlékek jelkészlete is eltér, és a székely írásnak többféle modernizált változata is létezik.

A négy, kizárólag idegen szavakban előforduló betűnek (az y önállóan nem fordul elő, a latin betűs helyesírás kettős betűinek pedig a székely írásban egy-egy betű felel meg) érthető okokból nincs rovásmegfelelője, de még ekkor is hiányzik hét betű. A játékban a Magyar Adorján nevéhez fűződő modernizált változattal találkozunk. Az alább látható Unicode-szabványnak szánt változat a Forrai Sándor nevéhez fűződő változatra épül.  Ennek oka, hogy a játék nem különbözteti meg az i/í, o/ó, ö/ő, u/ú és ü/ű magánhangzókat, illetve nem tartalmazza a dz és a dzs jelét. A magánhangzók hosszúságát a székely írás valóban nem jelölte, de a játékban megkülönböztetett a és á, illetve e és é sem rendelkezett külön jellel: az alábbi „szabványban”, illetve a játékban megjelenő jelek ugyanazon betűk grafikai variánsai voltak.

A 2008 októberében elfogadott Unicode N4367 szabványjavaslat
A 2008 októberében elfogadott Unicode N4367 szabványjavaslat
(Forrás: Wikimedia Commons / Rovás Alapítvány / CC BY-SA 3.0)

A fenti „szabványosított” ábécétől a játékban megjelenő betűk a következőkben térnek el:

  • Az a jele megegyezik, de a játékban az á abban különbözik, hogy a (nagyjából) vízszintes vonás metszi a betű függőleges szárát, miközben a bezárt háromszög lényegében azonos (bár kicsit nagyobb), a bezárt szögekben számottevő eltérés nem figyelhető meg.
  • A játékban a cs és a z jelének függőleges szárai túlnyúlnak az átlós vonalakon.
  • A d és a gy jelénél a szárat metsző vonal nem függőleges, hanem a cs jeléhez hasonló szöget zár be.
  • A h jele nem kerekített, inkább olyan mintha két egymás tetején álló latin x lenne.
  • Az i/í jele a „szabvány” i jelével egyezik meg. 
  • A k jele a „szabványban” zárójelesként megjelenő változathoz hasonló, ám szára nem függőleges, enyhén dől (l. lejjebb).
  • Az ly jelében az átlós vonal mindkét oldalon érinti a mandula alakú körvonalat, anélkül, hogy azt metszené (rajta kívül kerülne).
  • Az o/ó jele a „szabvány” rövid o-jához hasonló, ám a tetején nincs „vonaltörés”, hanem kb. úgy ér véget az ív, mint az n esetében.
  • Az ö/ő alakja teljesen eltér a „szabványban” találhatótól, olyan, mintha az o/ó jelét kiegészítették volna az e görbülő szárát metsző vonalakkal.
  • Az u/ú jele a „szabvány” ú jelével azonos.
  • A játék ü/ű jele a „szabványnak” sem az ü, sem az ű jelével nem egyezik meg, de azért azokkal jól azonosítható: a kettős törést tartalmazó vonal két vége kb. olyan szöget zár be a sor alapvonalával, mint a fenti ábrán az ű esetében, ám a középső szakasz inkább az r két szárát összekötő vonaléhoz hasonló lejtésű.

Bár az eltérések száma jelentősnek tűnik, valójában apró különbségekről van szó.Aki a kártyák alapján a rovásjeleket elsajátítja, minden bizonnyal jól ki tud igazodni más rendszerekben „szabványokban” is.

A Magyar Adorján-féle változat
A Magyar Adorján-féle változat
(Forrás: 5mp.eu)
Játékmenet

A játékleírás háromféle szintet különböztet meg: kezdő, haladó és mester fokozatot. Mindhárom fokozat lényegében a közismert memóriajátékon alapul: a lerakott lapokból az egymáshoz tartozókat kell megtalálnunk a lapok felfordításával – sikertelen próbálkozás után a következő játékos húz. A leírás szerint a játékot legalább két, de legfeljebb hat személy játszhatja.

A kezdő és a haladó fokozatban csak kétféle kártyát használunk: a képeset és a betűset, illetve a képeset és a rovásosat. (Azt nem tudjuk, hogy a betűs és a rovásos használatát a játékleírás miért zárja ki.) A két fokozat közötti különbség az, hogy a kezdő fokozatban külön vannak a képes és a betűs/rovásos kártyák, míg a haladó fokozatban össze vannak keverve. A nehézséget az jelentené, hogy a haladó fokozatban úgy is lehetne hibázni, hogy például két képet fordítunk fel: ehhez azonban nagyon szórakozottnak kell lenni, mivel az egyes csoportba tartozó kártyák hátoldala más-más színű. Így aztán a két fokozat között aligha lehet komoly nehézségi különbséget felfedezni.

A mester fokozatban már mindháromféle kártyát használunk, és nem egyszerűen párokat, hanem hármasokat kell megtalálni. A hagyományos memóriajátékokkal szemben az Őseink írása játékleírása megengedi, hogy kezdő és haladó fokozatban három, mester fokozatban négy kártyát húzzunk fel – ez nagy segítség akkor, ha véletlenül rontottunk.

A játék élvezeti értéke tehát nem tudja meghaladni a közönséges memóriajátékokét, legfeljebb itt nem két almát kell összepárosítanunk, hanem az almát az a betűvel, ill. a megfelelő rovásjellel. Egy ideig persze el lehet szórakozni vele, de különösebb fordulatok, izgalmas helyzetek aligha alakulnak ki. Egy-egy menet legfeljebb tíz percig tart, és nehezen képzelhető el, hogy bármilyen társaságot egy egész estére lekötne.

Kártyák
Kártyák
(Forrás: magyarokboltja.hu)

Amit fel kell róni

A nem túl izgalmas játékmenet még nem jelentene különös problémát, hiszen a játék vásárlói feltehetően nem a játék nyújtotta puszta izgalomért adják a pénzüket, hanem azért, mert remélik, hogy így könnyedén megtanulhatják a székely írás jeleit. Csakhogy éppen ez lesz az, amelyben a játék szinte semmilyen szerepet nem játszhat.

A játék ugyanis úgy is játszható, hogy a rovásjelekre egy pillantást sem vetünk: elég ugyanis a kártyák sarkában található latin betűket figyelni. Ahhoz, hogy egyáltalán figyeljünk a rovásjelekre, már új trükköket kell bevetnünk – például játszhatjuk a játékot úgy, hogy először a rovásjelet kell felhúzni úgy, hogy ujjunkkal takarjuk a kártya sarkán látható betűt, és képet csak akkor húzhatunk, ha eltaláltuk a jel hangértékét. 

Ezzel szemben a játék egész jól használható lehet a magyar ábécé megismerésére, hiszen a latin betűkre mindenképpen figyelni kell. Hat év körüli gyerekeknek mindenképpen ajánlható a magyar ábécé gyakorlására. A karácsonyi szünetet aligha fogják végigjátszani vele, de lehet, hogy néhány órácskára leköti őket. A fennmaradó időre más szórakozás után kell néznünk...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 3. 13:02

@baloch: Bocsánat, de a rasszisták olyan tulajdonságok alapján ítélnek, amiről a megítéltek nem tehetnek. Ha viszont én könyvesboltot nyitok, és nemzetinek nevezem, akkor a potenciális vevőket kívánom arról tájékoztatni, hogy mit találnak a boltban. Azzal, hogy néger vagyok, nagy az orrom vagy mandulaszemem van, nem kívánok semmit üzenni – azzal, hogy a könyvesboltomat nemzetinek nevezem, igen. A cikkben azt a megfigyelésemet osztottam meg, hogy azok, akik nemzetinek nevezik könyvesboltjukat, mit akarnak erről üzenni. Véleményem (megfigyelésem) szerint ezek azok a boltok, ahol teljes választékban megtaláljuk Wass Albert vagy Szabó Dezső életművét (utóbbi esetében kivételt képezhet A vogul szóképzés), A Jézus pártus herceget vagy a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét. Tulajdnonképpen mondhatom, hogy biztos vagyok benne: aki kiírja könyvesboltjára, hogy „nemzeti”, pont azt akarja üzenni, hogy ha ilyen műveket keresek, megtalálom.

„a finnugor nyelvelméletre gondolok, mert az bizony több helyen kiegészítésre szorul” Finnugrisztikai kutatások folyamatosan folynak. Ajánlom figyelmébe a szakirodalmi folyóiratokat.

10 baloch 2014. január 3. 10:37

@Fejes László (nyest.hu): "Szó sincs előítéletről, ez tapasztalat."

Akkor sem szabad ilyen általánosító kijelentést tenni, még ha utólag szabadkozással is folytatja, hogy "lehet azért másmilyen is". Ez ugyanaz a hozzáállás, mint a rasszisták hozzáállása az általuk lenézett csoportok felé: ők is tapasztalatból véleményeznek, és ezért hívják őket rasszistának (ők is mondják az általános véleményük mellett: "lehetnek persze köztük rendes emberek is").

Így lesz a "káros"-ból egy idő után "üldözendő", aztán "üldözött", és megtörténik a "Máglyára vele!" Eddig nem szabad eljutni, óvatosabban kell nyilatkozni, még ha ez a személyes véleménye, akkor is (mert ez csak egy egyszemélyes vélemény).

Ugyanilyen alapon károsnak tapasztalom azt a hibás elméletet, melyhez néhány őszhalántékú művelője még foggal-körömmel kapaszkodik, mert az volt az életművük, és nem szeretnék, hogy még életükben átszerkesszék, az éles-látó fiatalok pedig udvariasságból és tiszteletből még nem nyúlnak hozzá (a finnugor nyelvelméletre gondolok, mert az bizony több helyen kiegészítésre szorul).

A Magyar Tudományos Akadémián a nyelvészeten kívüli, múltunkkal és történelmünkkel foglalkozó tudományok művelői már túl vannak ezen a kényelmetlen átszabáson, ezt tapasztaltam a tavaly áprilisi előadássorozat átnézéséből. Feltűnő volt, hogy hozzájuk képest a nyelvészet lemaradt. Az is érződött, hogy miért.

9 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 25. 19:17

@blogen: „A liberális könyvesboltok is tele vannak uszító és rasszista irodalommal”

Biztos én voltam figyelmetlen, de sosem láttam, hogy egy könyvesbolt „librálisnak” nevezte volna magát... A gugli sem hoz rá sok találatot (www.google.hu/search?q=%22liber%C3%A1lis+k%C3%B6nyvesbolt%22 ), azok közül is csak egy olyan, ahol állítólag az eladó nevezte liberálisnak a könyvesboltot, azt is csak azért, mert lehetett benne dohányozni... (ami, valljuk be, tényleg undorító)

„az ún. nemzeti könyvesboltokban példátlan módon halmozódik fel az áltudományos szemét, de nem minden az és van amit csak ott tudsz megvenni” A cikkben ez áll: „ A nemzeti könyvesboltok a nemzeti dohányboltokhoz hasonlóan káros termékek forgalmazására rendezkedtek be, ám ezek a termékek nem a testi egészségre, hanem a szellemre károsak. Természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a nemzeti könyvesboltok kizárólag áltudományos műveket és szennyirodalmat forgalmaznak – itt is előfordulhatnak értékes kiadványok” Akkor most kivel vitatkozol tulajdonképpen?

8 blogen 2013. december 25. 19:11

@blogen: ps. Az Írók Boltja a libsi könyvesboltok közé tartozik természetesen, ha valaki nem lenne ismerős arra és én félreérthetően fogalmaztam volna.

7 blogen 2013. december 25. 19:10

@Fejes László (nyest.hu): A liberális könyvesboltok is tele vannak uszító és rasszista irodalommal, csak annak a célpontja általában a magyarság. Ugyanakkor például Püskinek a magyar irodalom alapműveinek új kiadásait köszönhetjük, mint az Elsodort Falu például., de alapvető tudományos műveket is megjelentettet, mint Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás című munkája. Könyvesboltba pedig nem ideológiai alapon megy az ember, hanem kiválogatni az őt érdeklő műveket. Igen, az ún. nemzeti könyvesboltokban példátlan módon halmozódik fel az áltudományos szemét, de nem minden az és van amit csak ott tudsz megvenni. Például akármilyen közönsége is volt, mégis az Írók boltjába mindig betértem a Liszt sarkán ha csak arra jártam, mert a kínálatuk egy jelentős szegmense megegyezett az én érdeklődési területemmel.

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. december 25. 17:21

@VG: Ez is egy változat. Egyébként mihez képest hibás? Autentikusnak egyik modernizált változat sem mondható.

@baloch: Szó sincs előítéletről, ez tapasztalat. És meg vagyok róla győződve. De szívesen várom a tippeket, hogy milyen olyan nemzeti könyvesboltba érdemes ellátogatni, ahol a kínálat fő része nem átudományos és/vagy uszító, rasszista stb. irodalom, hanem a „nemzeti” arra vonatkozik, hogy elsősorban nemzeti klasszikusaink, Jókai, Petőfi, Arany vagy Ady (netalán Radnóti) szépirodalmi műveit, Kossuth, Széchenyi vagy Eötvös József értekezéseit, Bartók és Kodály cédéit stb. árusítják. Nyitott vagyok, szívesen tanulok.

@Rovás Infó: Valóban semmi bajunk nincs a rovásírással. Szerintem ez kiderült más cikkeinkből is, és ebből a cikkből is nehéz lenne ilyesmire következtetni.

„miért pont ezt a színvonaltalan és hibás változatot kellett kiválasztani a Nyest-nek annak ellenére, hogy a piacon megtalálható több, hozzáértők által készített magasabb minőségű megoldás is?” A kérdésre nagyon egyszerű a válasz: ez véletlenül szembejött, mással meg nem találkoztam. Illetve amit még láttam az egyértelműen memory-típusú játék volt, ez viszont többnek tűnt.

Egyébként nagyon érdekes, hogy miután mindenféle gyalázkodás illeti a szerzőt (engem), kiderül, hogy „szakmai érvei többségükben megfelelőek”. Ó. Akkor mivel is van baj? Lehet, hogy a Rovás Infót nem is azért érdekli a cikk, mert a rovásírással kapcsolatos? És miért van szükség e gyalázkodásra? Netán a Rovás Infó fél, hogy olvasója maga nem tud értékítéletet alkotni a cikkről? Hogy mik vannak...

5 Rovás Infó 2013. december 25. 13:35

A Nyestnek nem a rovásírással van a baja...

rovas.info/index.php/hu/koezelet/1888-rovas-rossz-reklam

4 Krizsa 2013. december 24. 05:47

Megjegyzés: Varga Géza íráskutató és Vékony Gábor régész és nyelvész természetesen nem azonos személy. Az itt hozzászóló VG egy nicknév.

3 Krizsa 2013. december 24. 05:37

Wikipedia: A Kárpát-medencei rovásírás.

A szarvasi késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó és a nagyszentmiklósi aranykincs leletről szóló könyvtárnyi irodalom a kincset a 8. századi avarokhoz, a 9. századi bolgárokhoz, vagy a honfoglaló magyarokhoz köti. A fejedelmi étkészlet koráról 200 éve folyik a vita. A Kárpát-medencén kívül még nem találtak (más) olyan régészeti leletet[4], amely Kárpát-medencei rovással készült volna. Ezt a rovást a régészeti leletek alapján ... kizárólag a Kárpát-medencében használhatták a 7-től a 11. századig.

Ha Vékony Gábor régész és nyelvész, egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa, az ELTE Régészeti Tanszékének tanárának megfejtési kísérletéből indulunk ki, akkor a megtalált emlékeken lévő feliratok nagy része magyarul van (pontosabban ősmagyarul), de kisebb részben ogur nyelvű, valamint két szláv és egy ász vagy alán nyelvű felirat is előbukkant.

Vékony Gábor elmélete alapján a Kárpát-medencei rovással rokon a kazáriai rovás (steppei rovás), illetve a Kárpát-medencei rovás leszármazottjának tekinthető a székely-magyar rovás.

Bár nem mindenki fogadja el ezt az elméletet, általában a magyar kutatók a steppei rovást, a kárpát-medencei rovást és a székely-magyar rovást egymással szoros rokonságban álló írásnak tekintik.

2 baloch 2013. december 23. 22:50

A cikkben olvasom: "A nemzeti könyvesboltok a nemzeti dohányboltokhoz hasonlóan káros termékek forgalmazására rendezkedtek be"

Nemcsak hogy elment a kedvem a cikket elolvasni, de hányingerem lett ettől az előítéletes hangnemtől.

Kérem, próbáljon a cikkíró visszafogottabban nyilatkozni olyan dolgokról, amiről nincs meggyőződve, különben én is ki kell, hogy jelentsem: ez a cikk káros az egészségre és a szellemre, ezért nem ajánlom elolvasni se.

1 VG 2013. december 20. 15:12

Az említett Unicode szabványjavaslat annyira hibás, hogy semmiképpen nem lehet viszonyítási alap. A tőle való eltérés még érdem is lehet.

Információ
X