nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A székely-magyar Unicode-háború 2.
Harc a kazárosítás ellen –
avagy hogyan nyerte a Bulldog
a Unicode-háborút?

Hogy miért érdemes minél több szervezetnek belépnie a Magyar Szabványügyi Testületbe? Például hogy megakadályozza a magyar örökség kazárosítását. Legalábbis a Magyarok Világszövetsége ezt találta megfelelő eszköznek, hogy megakadályozza az „idegen betűk” beillesztését a székely ábécébe, és azt, hogy az ősi magyar örökség ne önálló egységként jelenjen meg.

Sándor Klára | 2015. augusztus 18.
|  

Végre – 17 éves hercehurca után – bekerült a Unicode-rendszerbe a székely írás, és ezzel jelentősen könnyebbé válik majd vele bánni a számítógépeken, és sokkal nagyobb lesz az esélye, hogy mások sem értelmezhetetlen karaktersort látnak az általunk írottak helyett, hanem székely jeleket. Mégsem teljes az öröm a rovásbarátok köreiben, ami nem is csodálkozunk, ha ismerjük a szabványosítás előtörténetét. 2008-tól kezdve két javaslat rivalizált egymással, már akkor kezdődtek a viszályok – ezzel foglalkoztunk legutóbb. De igazán keménnyé 2012-ben vált a harc, és az álláspontok olyannyira megmerevedtek, hogy reménytelenné vált mindenkinek tetsző megoldást elérni.

Erisz és a viszály almája: kié legyen a Unicode-szabvány?
Erisz és a viszály almája: kié legyen a Unicode-szabvány?
(Forrás: Wikimedia Commons / Jacob Jordaens (1593–1678))

Az MVSZ tetten éri a „bárdolatlan kazárosítási kísérletet”

Emlékeztetőképpen idézzük azért föl a szövevényes történet elejét. A székely írás szabványosítása, azaz a világ írásait egységes kódrendszerbe foglaló Unicode-ba illesztése korábbi, elhalt kezdeményezések után 2008-ban kezdődött újra. Akkor Michael Everson, a Unicode szabványosító guruja, a 2004-es Unicode Bulldog és Szelp Szabolcs, akit doktoriját a székely írás tárgyában készült írni Bécsben, készített egy javaslatot, és megvitatta a két legismertebb magyar rovásíró iskola képviselőivel, valamint Hosszú Gáborral, aki már korábban is tervezett székely fontokat. A kezdeti összhang gyorsan rivalizálásba váltott át, Eversonék javaslata helyett Hosszú egy másikat készített. A két javaslat abban tért el egymástól, hogy az Everson–Szelp-páros Old Hungariannek nevezte a betűkészletet, és nem illesztette az ábécébe az 1990-es években létrehozott dz, dzs, q, x, y, w jeleket, ezzel szemben Hosszú igen, és ő Szekler-Hungarian Rovasnak akarta nevezni a kódolandó betűkészletet, amelyet egy nagyobb, Rovas nevű tömb alegységeként képzelt el. A 2008-as beadványözönt két csöndesebb év követte, az egyetlen jelentős esemény az volt, hogy 2009-ben a nemzetközi szabványosítás procedúráját bonyolító ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 munkacsoport (a továbbiakban 2-es munkacsoport) a Hungarian Runic nevet javasolta, azt remélve, hogy ez mindkét fél számára kompromisszumos javaslat lehet. Idáig követtük legutóbb az eseményeket.

És akkor most nézzük, mi történt aztán. 2011 májusában ismét nagy aktivitás volt tapasztalható a rovásszabványosítás-fronton. Hosszú Gábor újabb előterjesztést és három kiegészítő anyagot is küldött a 2-es munkacsoportnak, értelemszerűen azért, hogy saját javaslatát megerősítse, illetve érveljen az Everson–Szelp-javaslat ellen. Nem véletlenül kezdődött újra a mozgolódás éppen 2011 májusában: júniusban ugyanis Helsinkiben a 2-es munkacsoport Rovásírás eseti bizottsága tárgyalta a két rivalizáló javaslatot, és megfogalmazott bizonyos fenntartásokat – ezekre Hosszú egy hónap múlva reagált, s aztán javaslatát tovább módosította ősszel is.

Minthogy Hosszú – a műegyetem docense – a BME képviseletében a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) tagja volt, és ott támogatást szerzett saját változatának továbbításához, e szervezet nevében nyújtotta be 2012. januárjában, majd finomítva februárban azt az előterjesztést, amely nyomán végképp kitört a háború a két eltérő javaslat protezsálói között. E beadványok a nemzetközi szabványszervezet testületeinek februári döntéshozatalait voltak hivatva elősegíteni – de nem sikerült előbbre lépni, a testületek elhalasztották az ehhez szükséges döntéseket. Így érthető, hogy a Hosszúval szoros kapcsolatban álló, Sípos László által elnökölt Rovás Alapítvány oldalán, a Rumi Tamás által irányított Rovás.info-n már márciusban megjelent egy csalódott írás, miszerint „valakik” hátráltatják a székely írás szabványosítását, s ezért a magyar „rovótársadalomnak” „világméretű kampányba” kell kezdenie érdekei érvényesítése végett.

Szvjatoszláv, Kijev fejedelme – a kazárok nagy ellenfele
Szvjatoszláv, Kijev fejedelme – a kazárok nagy ellenfele
(Forrás: Wikimedia Commons / Клавдий Васильевич Лебедев (1852–1916))

Az írásra a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) sajtóközleményben reagált. Megfogalmazásuk szerint nem a késleltetés az igazi probléma, hanem az, hogy „valakik” olyan tervezetet adtak be a nemzetközi szervezetekhez, amely „az élő székely-magyar rovásírással egyazon szabványba [akarja] gyömöszölni a halott kazár írást” és hogy fölmerül a gyanú, „csak nem próbálják valakik egybemosni a székelyeket és magyarokat a kazárokkal?” A közlemény tehát nyilvánvalóvá teszi, hogy szerintük a szabványosítás kisiklatásáért nem a nemzetközi szervezeteket, hanem éppen hogy a Rovás.info által preferált tervezet benyújtóját, azaz Hosszú Gábort és támogatóit teszi felelőssé. Mint kiderült, ekkoriban döbbentek rá, hogy az általuk szentesített, a 2008-as gödöllői Élő rovás tanácskozáson bemutatott és megszavazott tervezet helyett Hosszú másikat adott be – legalábbis a MVSZ értelmezése szerint –, amely a székely írás emlékeiből ismeretlen „idegen betűket” is tartalmazta, sőt, hogy a 2012-es januári–februári javaslat már egyenesen el akarta kazárosítani a székely írást.

Az áprilisi hadjárat

A fölfedezés sokkja után néhány héttel az MVSZ erőteljes támadást indított. 2012. április 21–22-én Solton Szondi Miklós, a Természetesen Egyesület elnöke szervezésében rendeztek tanácskozást Az egységes rovás címmel, amelyen tizenhárom „szakmai csoportosulás” (azaz rovókör) vett részt, összesen hetvenegy fő. A tanácskozáson rendeztek egy szavazást arról, hogy inkább a Hosszú- vagy inkább az Everson–Szelp-féle javaslatot támogatják-e a jelenlevők, és 33:2-es aránnyal  – csak ötvenhárman voltak jelen, és többen tartózkodtak – az utóbbi kapott támogatást, merthogy nézetük szerint ez felelt meg jobban a 2008-as gödöllői tervezetnek, amelyet az Élő rovás gyűlésen jóváhagytak. Az MVSZ erről a szavazásról tájékoztatta a 2-es munkacsoportot is.

Szondi pedig, aki szintén tagja volt az MSZT-nek, kérte az MSZT szakbizottságának összehívását, hogy őket is megismertesse az áprilisi összejövetelen született döntéssel – amely értelemszerűen szembement az MSZT hivatalos, Hosszú által képviselt álláspontjával. Az ülést június 7-ére hívták össze, és bár nem sokan vettek részt rajta a bizottsági tagok közül, Szondin kívül ott volt a Természetesen Egyesület által meghívott szakértőként Tisza András, a Nimród Gyermekei Rovásíró Kör nevében, valamint Szilágyi László a Baranyai Rovókör nevében. Jelen volt Hosszú Gábor, aki válaszolt Szondi megjegyzéseire, és ott volt még a szokás szerint őt támogató Rumi Tamás és Sípos László is. Az összejövetelnek az volt a jelentősége, hogy a nemzetközi testület nem sokkal később szavazott az Everson–Szelp-előterjesztésről, és erre vonatkozóan kellett volna az MSZT-nek megküldenie a szavazatát. Minthogy azonban Hosszúék nemmel, Szondiék igennel akartak szavazni, s ebben a felek hajthatatlanok maradtak, az MSZT álláspontjának kialakításához viszont konszenzusra lett volna szükség, az MSZT szavazata csak a tartózkodás lehetett. A megegyezést elősegítendő a megbeszélést összehívó bizottság elnöke külön Rovás munkacsoport létrehozását javasolta.

Az egységes rovás c. kiadvány címlapja
Az egységes rovás c. kiadvány címlapja

Kevés sikerrel. Szondi Miklós részt sem akart venni benne, majd mikor a munkacsoport mégis megalakult július 13-án, pontosan ugyanúgy feszült egymásnak a két tábor, mint korábban, pontosan ugyanazokkal az érvekkel. A Magyarok Világszövetségének Rovás Bizottságát képviselő Gyetvai György Gergely azt nehezményezte, hogy a nemzetközi szabványszervezet elé olyan javaslat került, amely mögött nem volt konszenzus, s főként amely a kazár írással (és az avar kori feliratok írásával) egy tömbben kezeli a székely ábécét – ezt az MVSZ a „székely-magyar rovásírás kazárosítására tett bárdolatlan kísérlet”-ként értékelte. De továbbra sem tetszett nekik az sem, hogy a javaslat olyan jeleket is tartalmazott, amelyek nem voltak a történeti székely írás részei.

Az MSZT-offenzíva

Ekkor következett az újabb fordulat. Minthogy a Szabványügyi Testület szakbizottságában meggyőző arányú támogatás kellett egy-egy javaslat továbbításához, 2012 nyarán belépett a testületbe az MVSZ és fölkérésükre több más szervezet. Ezzel olyan szavazati arányt tudtak előállítani, amellyel sikerült megakadályozni a Hosszú-féle javaslat támogatását. Szeptemberben a megváltozott szavazati arányokkal az MSZT-ben visszavonták Hosszú Gábor mandátumát, így a nemzetközi színtéren nem képviselhette tovább a rovásszabványosítást illető magyar álláspontot.

Októberben Everson és Szelp benyújtotta azt az előterjesztést, amely apró módosításokat tartalmazott korábbi, 2009-es javaslatukhoz képest, s amely végül alapjául szolgált a később elfogadott változatnak. De pár nappal később Hosszú – immár sok társat maga mellé véve – jelentősen módosított javaslattal állt elő: ebben ugyan továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a székely írás a Unicode-on belül egy Rovas(h) tömb része legyen, de a korábban kifogásolt kazárok eltűntek, és a székely írás mellett a Rovas tömbben – legalábbis egyelőre – már csak a „Kárpát-medencei rovás” szerepelt (azaz az avar kori feliratok betűi).

Az őszi nyüzsgés nem volt véletlen: 2012 októberének második felében volt a 2-es munkacsoport plenáris ülése Csiangmajban, Thaiföldön, s ennek ideje alatt újra összehívtak egy eseti bizottságot a székely írás szabványosítása ügyében. Tudomásul vették, hogy az ellentáborok kibékíthetetlenek, és rendíthetetlenek az elnevezést illetően, és a patthelyzet megszüntetésére most a Hungarian névjavaslattal próbálkoztak. Annyi történt még, hogy megállapították, melyek azok a karakterek, amelyeket mindkét tábor elfogad, merthogy azokkal legalább nem lesz gond – ebben az „új betűk” értelemszerűen nem voltak benne.

Régi és új – Csiangmajban egymás mellett
Régi és új – Csiangmajban egymás mellett
(Forrás: Wikimedia Commons / Martin-Manuel Beaulne)

2013-ban aztán több fordulóban – az ISO/IEC 10646 kiegészítésének megszokott menetében – haladt előre a szabványosítás procedúrája, immár a Csiangmajban rögzített változatot alapul véve. Ez tulajdonképpen az Everson–Szelp-féle javaslatnak tekinthető, hiszen hiányoztak belőle az új jelek. 2013. júniusában Vilniusban ismét volt egy 2-es munkacsoport-találkozó, ahol határozat született arról, hogy a székely írás bekerüljön az ISO/IEC 10646 4. kiadásának tervezetébe – s ezzel végső fázisba kerüljön a szabványosítása –, és arról is, hogy újra visszakapja az Old Hungarian nevet. A szavazások lezárultával, 2014-ben vált véglegessé, hogy a székely írás az Everson–Szelp-féle verziót alapul véve, Old Hungarian néven került a Unicode-rendszerbe.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Rovás Infó 2015. augusztus 21. 14:33

Az egyik fél szemszögéből pontosításokkal, véleménnyel kiegészítettük a Nyest cikkét.

rovas.info/index.php/hu/szabvanyositas/2...de-szabvany-mocsar-3

1 huntapadippa 2015. augusztus 18. 18:34

hol lehet letölteni?

hogy néz ki? ha unicode, akkor simán bele lehetett volna írni a cikkbe.

mit keres szvjatoszláv a cikkben? ha mint kazárok ellensége, akkor a moszlimok is ott lehetnének, de mi értelme?

϶ᛝ

Ͻᛩʍ ⊪○ᛝ

ᚾᛒᛒ϶ⴷ ᚣ϶ᛒ ᛜᚾϽ϶⊪϶ᛐ ᛒ϶Ͻ ⊺⊺ᚾ

www.fileformat.info/info/unicode/block/old_hungarian/images.htm

na itt van

github.com/OldHungarian/old-hungarian-font

oldhungarian.eu/index_hu.html

Információ
X