nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • GBR: Az altalam emlittet két, a citromok meret szerinti osztalyozasara hasznalt, rendszer kozul...
    2017. 09. 19, 14:43  Citromaratás
  • GBR: @Fejes László (nyest.hu): Elfogadom, hogy a te nyelvvaltozatodban a betakaritas csak a gab...
    2017. 09. 19, 14:26  Citromaratás
  • Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: Tájékoztatásul A magyar nyelv értelmező szótára szerint: arat 1. tárgyas Arat vmit: azzal ...
    2017. 09. 18, 13:25  Citromaratás
  • Galván Tivadar: @GBR: A "betakarítás", az nekem is eszembe jutott, szvsz az teljesen semleges és hivatalos...
    2017. 09. 17, 20:13  Citromaratás
  • mederi: Egy rózsa kertben pl. ha "szed" valaki virágot , az csak néhány szálra vonatkozik. Vajon m...
    2017. 09. 17, 18:32  Citromaratás
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
ᚨᚾᚢᚱ ᛗᛖᚾᚨᚾ ᛊᚨᚹᛟᚱ ᛗᛖᚾ ᛉᛖ
Kilenc kérdés a rovásírásról

A székely(-magyar) rovásírás története meglehetősen homályos, a szakemberek is csak óvatosan mernek állást foglalni a legegyszerűbb kérdésben is. Annál bátrabbak az önjelölt szakértők, akik magabiztosan dobálóznak légből kapott adataikkal. De vajon mit mondhatunk el biztosan a rovásírásról? Mi a jelenlegi rovásírás-mozgalom történetileg leghitelesebb vonása? Mit jelent a magyarság szempontjából az a kérdés, hogy a rovásírás ősi eredetű, vagy a humanisták hamisították-e?

Fejes László | 2011. május 2.
|  

Ádám nevű olvasónk kérdésekkel fordult hozzánk:

A napokban volt szerencsém - már ha ez annak tekinthető - egészen véletlenül belefutni egy HírTV-s műsor egyik adásába, konkrétan az "Értékmentés másként" címűbe. A műsor, nagyjából 20 percen át, a rovásírás múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről szólt.
Mindenképpen szeretném leszögezni, hogy messzemenően laikusnak számítok a nyelvtudományokban, lényegében minden idevonatkozó ismeretem a NYEST-ről származik, ellenben nem tudtam úgy végighallgatni a műsort, hogy legalább öt percenként ne vágtam volna értetlen arcot, amikor a rovásírás egyik vagy másik, "tudományosan bizonyított", eredetére vonatkozó állítást hallottam.

„Jól írtam?” – Borbás Mária műsorvezető
„Jól írtam?” – Borbás Mária műsorvezető

Olvasónk elküldte nekünk a felvételt is, de sajnos a neten ennek nem sikerült nyomára bukkannunk, így sem bemutatni nem tudjuk, sem hivatkozni rá. A kérdésekre ettől függetlenül tudunk válaszolni, és utalunk a műsorban elhangzottakra is.

1. Tulajdonképpen mi a rovásírás? Most akkor képírás vagy betűírás?

A székely-magyar rovásírás, abban a formájában, ahogy ma ismerjük, betűírás. Ettől függetlenül persze származhat képírásból is – de tisztázzuk, mi is az a képírás.

Képírásnak általában azt az írást nevezzük, amely idegogramokból (~ ideogrammákból) áll, azaz egy-egy jel nem a nyelv hangjaira, hanem bizonyos jelentésekre utal. Ahhoz, hogy valóban képírásról beszélhessünk, ezeknek az ideogrammáknak rajzszerűeknek kell lennük, és emlékeztetniük kell azokra a dolgokra, amelyeket jelölnek: ilyenkor beszélünk piktogramokról. Nem igazán könnyű meghatározni, mikor is beszélhetünk piktogramról: ha például a 'ház'-at egy négyzet jelöli, akkor nehéz eldönteni, hogy az valóban házat ábrázol-e, vagy puszta ideogram.

A műsorban ugyan az hangzik el, hogy a rovásírás képírásból fejlődött, de a nyilatkozók egyéb megnyilvánulásaiból úgy tűnik, hogy valójában nem képírásra gondolnak. Az ideografikus írásban ugyanis szükségszerűen nagy a jelek száma (egy korlátozott használatú rendszerben is többszáz jelre van szükség: gondoljunk csak bele, hányféle kresztábla van, pedig azok rendszere még messze áll attól, hogy írásnak nevezzük!), a rovásírásban viszont legfeljebb néhány tucat jelről beszélhetünk. A nyilatkozók, úgy tűnik, egyszerűen arra gondolnak, hogy a betűk motiváltak, azaz létrehozóik alakjukat úgy választották meg, hogy az egy szó kezdő hangjára emlékeztessen.

Csakhogy ez nem csupán a rovásírásra igaz. Tudjuk például, hogy a mi a betűnk is a főníciai alefből alakult ki, amely egy olyan mássalhangzót jelölt, mely az 'ökör' jelentésű szó elején állt. A betű eredeti alakja egy ökörfej volt, és az idők során ez többször módosult: hogy a módosulások milyen mértékűek lehettek, könnyen elképzelhetjük, ha csak a latin ábécében megjelenő változatait vetjük egybe: a nagy A formája egészen más, mint a kis a-é. A latin betűk kialakulásának története azért is fontos a rovásírás szempontjából, mert rámutat: ha a rovásírásos jelek valóban annyira ősiek, amennyire a nyilatkozók mondják őket, akkor törvényszerű, hogy ma már nem tudjuk megmondani, honnan eredtek.

Ettől persze még lehetséges, hogy pl. a [c] jele a cél szóra megy vissza. A magyar nyelvben ugyanis viszonylag későn, a 14. század környékén jelenhetett meg, tehát a jele is csak ennél későbbi lehet (hacsak nem egy korábbi jel funkcióját változtatták meg). A cél egyébként német jövevényszó, mely 16. századtól adatolható a magyarban: azaz ha a jel keletkezésére adott magyarázat hiteles, akkor a jel ennél nem lehet régebbi. Más esetekben is inkább utólagos belemagyarázásnak tűnik a jelek eredetére adott magyarázat (hasonlókat a latin betűkkel is adhatunk: az l 'láb', az f 'fa', a t 'toll', az o odú, az u udvar stb.). Ettől még persze lehet igaz, hogy a rovásjelek valaha piktogramok voltak, csak éppen erről semmiféle megbízható adatunk nincs.

2. Mi közünk hozzá?

Tényként szögezhetjük le a következőket.

  • A honfoglaló magyarság a sztyeppei kultúrkörben élt, és ebben a kultúrkörben ismerték a rovásírást, több változata is élt. Jó okunk van feltételezni, hogy ilyen írást vagy írásokat ismertek magyarok is.
  • A Kárpát-medencéből a honfoglalás előttről és utánról is kerültek elő rovásírásos leletek.
  • A magyarokról szóló írásos források említik, hogy a magyarok, pontosabban a székelyek ismertek egy saját (a latintól eltérő) írást – azt viszont semmi nem igazolja, hogy ezek tényleg a rovásírásról szólnak (elvben elképzelhető, hogy a magyarok egyes csoportjai a cirill vagy a glagolita írást tanulták el).
  • Az az ábécé, melyet ma székely(-magyar) rovásírásként ismerünk, csak a humanisták korában bukkant fel. A korábbi leleteket ennek segítségével nem tudjuk elolvasni.

Mindezek alapján kevés biztosat mondhatunk. Az egyik legradikálisabb véleményt Horváth Iván képviseli, aki szerint a ma ismert székely rovásírást a humanisták találták ki. Ők úgy hitték, hogy a magyaroknak korábban volt saját írásuk, de ez elveszett, így „rekonstruálták”. Bár Horváth érvei sok szempontból meggyőzőek, nem fogadja el őket többek között Sándor Klára sem, elsősorban azért, mert egyes betűk belső-ázsiai török ábécék betűivel mutatnak párhuzamot (hasonló alakúak és ugyanazokat a hangokat jelölik): ezeket a humanisták nem találhatták ki, mivel nem voltak róluk ismereteik. Más betűk inkább cirill vagy glagolita eredetűnek tűnnek: Sándor Klára a folyamatos fejlődés jeleit éppen az ábécé hitelességére utaló jelnek tartja – ez persze azt is mutatja, hogy ez az ábécé eredetét tekintve lehet ősi, de ebben a formájában egyáltalán nem az.

Fontos figyelembe venni azt, hogy a rovásírások technikájukból (rovás, vésés) következően hasonlítanak egymásra. Így például a székely rovásírás első pillantásra hasonlít a germán rúnákra is, pedig semmi köze hozzájuk. A hasonló jeleket tartalmazó írások egyébként sem mindig szervesen fejlődnek egymásból: a cseroki írás például tartalmaz jeleket, melyek latin betűkre vezethető vissza, de nemhogy hangértékük, még jelölési rendszerük sem egyezik meg. Éppen ezért hiába találunk valahol olyan feliratot, mely a székely rovásírásra emlékeztet, amennyiben nem tudjuk kiolvasni a feliratot, nem lehetünk biztosak benne, hogy bármi köze van az általunk ismert rovásíráshoz.

„Rovásírásos” „lelet” hanti területről
„Rovásírásos” „lelet” hanti területről

Egyébként a videóban az az állítás is elhangzik, hogy csak székely-magyar rovásírásra jellemzőek a ligatúrák (azaz az egybeírt betűk). Ez igen nagyfokú tájékozatlanságra vall, hiszen ez – többek között – a latin írásra is jellemző. (Igényesebb tipográfiájú könyvekben bárki talál ilyet, ha alaposabban megfigyeli a fi, fj, fl vagy ff betűkapcsolatokat. De az ij ligatúrájából jött létre az ÿ, abból pedig az y, vagy a dán æ, a francia  œ, a német ß stb.) Horváth egyik érve a hamisítás mellett éppen az, hogy a rovásligatúrák a latin ligatúrákat másolják.

3. Ez csak egy abc vagy régen köthető volt egy és csakis egy nyelvhez?

Az általunk székely-magyar rovásírásként ismert rendszer egyértelműen a magyar nyelvhez köthető. Ugyanakkor a kevés székely rovásírásos nyelvemlék között is találunk latin nyelvűt: Szamosközy István ezt használta titkosírásként.

Ha a rovásírások tágabb családját nézzük, az elsősorban török nyelvekhez köthető, már ott, ahol köthető egyáltalán.

Egyébként írásrendszerek általában nem köthetőek nyelvekhez. Az ugyan meglehetősen általános jelenség, hogy egy-egy nyelvet csak egyetlen írásrendszerrel rögzítenek, de tévhit az, hogy egy nyelvre jellemző, miként írják. Šemmiből nem áll maďar söveg íráša közben hirtelen slovákoš heješírášra váltani, вадь эппен цирилл бетыккэл иш лэедезхетйык мондандонкат… Egyes nyelveken több rendszerrel is írnak, így például a cirillt és a latint egyszerre használják a szerbek, az arabról a latinra, majd a cirillre, s onnan vissza a latinra pedig egy évszázadon belül váltottak át a tatárok, az azeriek és több közép-ázsiai nép.

4. Most akkor mikor alakulhatott ki?

A válasz a második kérdésre adott válaszból nagyjából kiderül. Lehetséges, hogy a székely rovásírás az ótörök írásra vezethető vissza: igaz, annak sincsenek a 7. századnál régebbi emlékei. Ez talán a szogd írásra vezethető vissza, az pedig egészen a főníciaiig – így tehát az írás gyökerei ugyanott vannak, mint a latin betűs íráséi.

A másik véglet, hogy a székely rovásírást a humanisták találták ki, talán éppen Mátyás udvarában: ebben az esetben nem régebbi a 15. századnál.

Ha sokkal biztosabban ismernénk a történetét, korának meghatározása akkor is meglehetősen szubjektív lenne, hiszen meg kellene határozni, hogy mit tekintünk azonosságnak. Hasonló kérdés ez ahhoz, mint hogy milyen régi a mai magyar helyesírás. A legutóbbi, 1984-es szabályzat előtt nyilván másmilyen volt, de az első latin betűs nyelvemlékektől kezdve meglehetősen szerves fejlődés mutatható ki. Mikortól mondhatjuk, hogy az már lényegében a mai?

5. És hol?

Ez is a fentiek függvénye. Hasonló faragott vagy vésett jelekkel való írás már nagyon régen bárhol kialakulhatott. A székely rovásírás gyökerei – ha nem hamisításról van szó – valahol Belső-Ázsiában lehettek, de a magyarokhoz bizonyára a mai Dél-Oroszország, Ukrajna területére eső sztyeppevidéken kerülhetett, de akár az is elképzelhető, hogy ezt a formát csak a Kárpát-medence területén vették át. Sőt, mivel az írás csak a székelyeknél mutatható ki, és egyes vélekedések szerint a székelyek elmagyarosodott török népcsoport, az is elképzelhető, hogy a magyarokhoz csak a székelyek elmagyarosodásával került, értelemszerűen már a Kárpát-medencében.

6. És miből?

Amennyiben a székely rovásírás hiteles, feltehető, hogy sztyeppén használt türk írásokból fejlődött. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a magyarok átvették egy másik nyelv írását. Nem sikerült ugyanis egyetlen olyan más írást sem találni, ahol az hasonló betűk hangértéke megegyezne a székely rovásírásban található betűk többségének hangértékével. Sőt, az is egyértelmű, hogy a sztyeppén is sokféle rovásírást használtak. Feltehető, hogy a sztyeppei népek nem az írásrendszereket, csupán az írás elvét vették át egymástól, az ábécéjüket maguk alakították ki, hasonlóan a cseroki írás születéséhez.

Ha pedig hamisítás… akkor is kérdés, honnan vették a humanisták ezeket az oly hitelesnek tűnő jeleket.

7. Mire volt hatással és milyen más nyelvek, írások voltak erre hatással?

Gyanítható a cirill vagy a glagolita ábécé hatása, ráadásul a magánhangzók jelölésében: könnyen elképzelhető, hogy korábban egyáltalán nem jelölték a magánhangzókat, és ezekkel viszonylag későn bővült a jelkészlet.

A székely rovásírás általunk ismert formájára hatott a latin betűs írás is: ebből eredeztethető, hogy az i és a j, ill. az u és a v formája azonos, illetve innen eredhetenk a ligatúrák.

A mai kiadványokban szereplő, az iskolákban ma tanított, a helységnévtáblákon szereplő rovásírásra pedig erősen hatott a mai magyar helyesírás. A valódi rovásírásos emlékekben az írás a hangjelelölő elvet követi, nem pedig a szóelemzőt, ráadásul pl. nem jelöli a mássalhangzók hosszúságát, a rövid magánhangzók csak a szó végén vannak következetesen jelölve. Ezzel szemben a rovásírás ma használt változata gyakorlatilag a helyesírással írt szavak transzliterációja, azaz lényegében csak a betűk alakját (és az írás irányát) változtatják meg.

(Az írás iránya kapcsán megjegyzendő, hogy amennyiben humanista kitalációról van szó, az a héber nyelv hatása. De ha nem hamisítás, akkor is elképzelhető, hogy az írás iránya nem volt szigorúan meghatározott, legalábbis addig, amíg a humanisták a szabályokat nem rögzítették.)

Arról nincs információnk, hogy ez az írás más írásrendszerekre hatott volna.

8. Kik és mikor használták?

A rovásírásos emlékekből úgy tűnik, hogy kizárólag arra használták, hogy megmutassák: ismerik. A fennmaradt feliratok általában a feljegyzőik nevét rögzítik – az általuk készített tárgyakon, vagy különösebb ok nélkül. A Nyugat-Európában tanuló diákok, a peregrinusok emlékkönyveiben találhatunk bejegyzéseket: az emlékkönyvekben a diáktársak általában többnyelvű bejegyzéseikben nyelvtudásukat fitogtatták, így szerepel önálló „nyelv”-ként a rovásírás. Nincsenek azonban rovásírással írt figyelmeztetések, levelek, stb., az egyetlen funkcionális használatnak talán a rovásnaptár esetét tekinthetjük.

Bármilyen régi is lehet a rovásírás, valószínűleg sosem volt széles körben ismert. Aki megtanulta, beavatottnak érezhette magát, dicsekedhetett tudásával, de gyakorlati célokra nem használta. Paradox módon a rovásírás-mozgalom éppen ebben a legtisztábban hagyományőrző: senki nem használja a rovásírást gyakorlati célokra ma sem, a legfontosabb annak fitogtatása (vagy legalábbis az a tudat), hogy az illető a rovásírást ismeri. Egy-egy rovásírásos helységnévtábla avatásán a jelenlevők jelentős része nem tudja elolvasni a feliratot, és aligha lesz valaha olyan, aki éppen a rovásírásos tábláról tájékozódik arról, hova is érkezett.

9. És végül: valóban égbekiáltó baromságokat beszélnek ebben a műsorban vagy csak az én ismereteim ennyire sekélyesek?

A műsorban tények keverednek butaságokkal. Az ilyen műsorok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy józanul gondolkodó emberek kételkedni kezdjenek azokban a dolgokban is, amelyek egyébként biztosan állíthatók. A rovásírás tanulása vagy használata önmagában ártatlan és szórakoztató hobbi, de a köréje kerített ideológia veszélyes. A műsor készítői és a riportalanyok, úgy tűnik, azt szeretnék hinni, hogy a magyarok különbek más népeknél, és ezt kényszeresen igazolni is próbálják. Pedig ha véletlenül kétség nélkül beigazolódna, hogy a rovásírás humanista hamisítás, akkor sem lennénk kevesebbek. De vajon mi történne azokkal, akik erre építik azonosságtudatukat?

Végül egy apró momentum. A filmben elhangzik, hogy a rovásírást egy gyengébb képességű gyerek is másfél óra alatt elsajátíthatja. A műsorvezető, Borbás Mária a műsor végén bizonytalanul felír két rovásjegyet a táblára, és megkérdezi: „Jól írtam?”. Úgy látszik, bármilyen fontos a rovásírás, annyira azért nem, hogy rászánjon másfél órát, és meg is tanulja. E hozzáállás hitelessége pedig pontosan tükrözi az egész hozzáállás hitelességét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
86 VG 2017. május 4. 23:31

@istentudja: El kell adni néhány újabban megjelent kötetet.

85 VG 2017. május 4. 23:28

A székely írás elődje a kőkori eredetű magyar hieroglif írás volt, amelyik kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten. Az ősvallás képszerű jelképeiből alakult ki. Bővebben: www.youtube.com/watch?v=GqkB_yvMxyQ

84 ganajtúrós bukta 2016. július 4. 12:25

@tenegri: Tudtam én hogy jobban utána kellene néznem mielőtt kérdezek. Köszönöm a terjedelmes választ! :)

83 tenegri 2016. július 3. 19:43

@ganajtúrós bukta: Az IQ eredményekbe statisztikai adatok hiányában nem folynék bele, annál is inkább mert komoly fenntartásaim van az ilyesmi jelentőségét és mérési módszereit illetően. Mindenesetre fura lenne összevetni ilyen adatokat, tekintve, hogy az IQ mérőszám egyik lényege, hogy mindig egy adott népességhez van igazítva az értékelés (így egymással nem igazán összevethetők) és az átlagos IQ szintjére kell kijönnie a 100-as értéknek, így jó felméréssel mindenhol ennyinek kellene kijönnie. A mongolok kínaiakhoz és japánokhoz sorolása írásrendszer szempontjából tévedés lehet, mert néhány apróbb kivételtől eltekintve vagy cirill betűket használnak (Mongólia, kalmükök, burjátok), vagy egy másik betűírást (ujgur-mongol írás), aminek nincs köze se a kínai, se japán írásokhoz.

Ami a rovásírásos ábécé betűinek megtanulását illeti, minimális ismeretanyagot jelent, aminek aligha lenne befolyása bármire is. Néhány jelen túl egy másik írásrendszer megtanulása már jelenthetne bizonyos előnyt, hisz eltérő megközelítésű módszerek megismerése voltaképp ugyanannak a feladatnak a megoldására mindig jót tesz a szélesebb látókörnek és a rugalmas problémamegoldásnak. Viszont a magyar rovásírást olyan formájában, ahogy ma használják nehezen nevezném önálló rendszernek, hisz voltaképp a latinbetűs írásunkat másolja le, s szinte csak annyiban különbözik, hogy más a betűk alakja és jobbról-balra írják, de a többiben voltaképp egy az egyben megfeleltethető minden eleme. Nincs benne eltérő hangjelölési módszer, a hasonulások eltérő jelölése, eltérő szegmentálás, stb. Így a latinbetűs magyar helyesírásnak egy nem túl bonyolult "titkosírás" jellegű változata csupán, kissé sarkítva a jelentősége kb. annyi lehet mint a gót betűk megtanulásának, vagy egy valóban különböző írásrendszer megismeréséhez képest, olyan mint a "teve tuvudsz ivígy beveszélni" nyelvi játéké egy valódi nyelv megtanulásához viszonyítva. De ártani persze nem árt és lehet egyéb (pl. közösségformáló, bizonyos területek iránti érdeklődést felkeltő, stb.) funkciója is.

82 ganajtúrós bukta 2016. július 3. 17:11

Nekem lenne még egy kérdésem... Milyen hatással lenne az ország átlagos IQ-jára ha a gyerekeket, még az általános iskolában megtanítanánk rovás írni? Lehetséges lenne, hogy jobb IQ teszteket tudnának megírni akkor?

Ha belegondolunk a kínaiak, mongolok, japánok mind-mind magasabb IQ értékkel rendelkeznek átlagosan mint az Európai népek... Nem lehetséges, hogy ennek igazából nem is genetikai oka van, hanem az, hogy sokkal terjedelmesebb az ÁBC-jük?

81 Fejes László (nyest.hu) 2016. január 5. 11:35

@Bryen: „Mikor belevágtam a téma utáni kutatatásba nem gondoltam, hogy ennyi ellentmondást találok, abban a botrányosan kis számú műben, ami egyáltalán veszi a fáradságot, és soraiból néhányat szentel az egyik legősibb kincsünk, a magyar rovásírás megismertetésére.” Sajnos nincs leírva, mik voltak ezek a könyvek. Ajánlom Sándor Klára műveit:

A székely írás nyomában (Typotex, Budapest, 2014) ISBN 978-9632793870

Nyelvrokonság és hunhagyomány (Typotex, Budapest, 2011) ISBN 978-9632795737

80 Bryen 2016. január 5. 11:25

Rovásírás: A fára rótt történelem: 72varmegye.eu/blog/bejegyzes/A_fara_rott_tortenelem

79 Untermensch4 2015. augusztus 11. 19:04

@istentudja: "A cikknek kilenc kérdése van.Nekem csak egy:miért cuppant így rá a nyest erre az új hírre?"

Sztem azért mert ha már valamennyi nyelvhasználó használja akkor nyelvi ténnyé válik.

78 menasagh 2015. augusztus 11. 18:36

Nálunk van egy közmondás...nem út amit nem járnak és nem lány akit nem szólnak.

Tehát ha valakiknek megéri foglalkozni ezzel az azt jelenti, hogy van valami alapja.

A rovásírást azért is érdemes hitelesnek tekinteni, mert bármennyire is hihetetlennek tűnik minden ma ismert akármilyen írásos jel abból származik, ugyanis nem a plajbászt találták fel elsőre hanem valami karcoló, véső vájó eszközt amivel a közölni szánt jeleket valamire rá tudták vinni.

77 istentudja 2015. augusztus 11. 16:39

A cikknek kilenc kérdése van.Nekem csak egy:miért cuppant így rá a nyest erre az új hírre?

76 lcsaszar 2015. augusztus 11. 11:36

A humanista kitaláció ellen szól az írás technikája is. Pennával pergamenre szép kerekített betűket is lehet írni. Rovásjeleket ellenben késsel, vésővel, fadarabbal lehet különböző tárgyakba (kőbe, fára, agyagba kiégetés előtt) róni. Nyilván másodlagos volt az írás, és azzal/arra írtak, ami éppen kéznél volt.

Érdekes a technika hasonlósága a korabeli latin kőbe vésett betűkkel, vagy a görögkeleti ikonok felirataival. Ott is csupa egyenes vonalból rakták össze a betűket, még az O is sokszög. Egyszerűen nem engedték a görbe vonalat a szerszámaik, vagy nem állt rá a kezük. Én a római számokat is egyfajta rovásírásnak tekintem.

75 Krizsa 2015. augusztus 10. 21:12

@rdos: EGÉSZ EURÓPA tele volt a rovások többféle változatával. Kultúraírtás tűzzel-vassal. S a vacak csinált latin lett helyette. Az is csak a papoknak. Később embereket is égettek, nemcsak a kultúrát. 2ooo éves ez a borzalom ... még legyünk is rá büszkék. Hova lettek Európa eredeti lakósai és azok nyelve? Igaz, hogy kelta-féle lehetett a nagy részük, de 2-3ooo évek időbeli távolságában szóródva szét, hogy azalatt már különböző népek és nyelveik lettek belőlük. Ázsiából, Afrikából, a Közel-keletről jövőkkel elegyedtek.

NYOMUK is alig maradt. Szardinián, az Ibér félszigeten valamennyi. A rőmaiak a ngyszerű etruszk kultúrát is megsemmisítették, HOL VAN az etruszk írás? Mi az, hogy nem lehet megfejteni? Milyen kultúra az, amelyik mindenestől elégeti az elődjét?

74 istentudja 2015. augusztus 10. 20:09

"A rovásírásos emlékekből úgy tűnik, hogy kizárólag arra használták, hogy megmutassák: ismerik.

Bármilyen régi is lehet a rovásírás, valószínűleg sosem volt széles körben ismert."

rovas.info/index.php/hu/tudomany/2617-sz...arhely-uj-rovaslelet

Bárki bekapcsolódhat Székelyudvarhely első rovásemlékének megfejtésébe

A Székely Támadt-várban az elmúlt két hónapban végzet régészeti kutatások rengeteg új információval gazdagították ismereteinket, illetve számos olyan lelettel bővült a múzeum gyűjteménye, amely önmagában is páratlannak nevezhető. Ezek között kiemelt figyelmet szentelünk a XV–XVI. századi kultúrrétegekből előkerült, rovásjeleket tartalmazó töredékes téglának – számolt be a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szerdán, az intézmény Facebook-oldalán. A múzeum vezetősége egy, a tégláról készült fényképet is közzétett, arra biztatva a legnagyobb közösségi háló felhasználóit, hogy kapcsolódjanak be az írás megfejtésébe.

www.hrmuzeum.ro/muzeum~hu~17~3~esemenyek-aktualis.html

A várfalak és belső épületek részleteinek megismerése mellett kimagasló értékű tárgyleletek kerültek a múzeum birtokába. Ezek között kiemelt figyelmet szentelünk a XV–XVI. századi kultúrrétegekből előkerült, rovásjeleket tartalmazó töredékes téglának.

73 rdos 2014. augusztus 30. 11:09

@rdos: 72. És egy gyors cáfolat ugyanerről, mely szerint az irat hamisítvány.

www.bekasmegyer.plebania.hu/olv130318b.html

:-)

72 rdos 2014. augusztus 30. 10:54

@Fejes László (nyest.hu): 67 szerint sok van a rovásomon, ezért most nem offolok.

“I. István király tanácsbeliéivel aláíratott és törvénnyé lett rendelet, amelynek értelme szerint: Domokos esztergomi érseknek a magyar keresztény egyháznál leendő keresztülvitel és egyúttal általa Szilveszter pápával leendő közlésül kiadatott: Mely szerint Szilveszter pápa tanácsolása folytán határozatott, hogy a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk, vésetek, a jobbról balra pogány írás megszüntetődjék és helyébe a latin betűk használtassanak. Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írástól, valamint tanításától papi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetése fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és iratkönyvek megsemmíttessenek és latinval felcseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek a kiirtásával a ‘pogány’ vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”

Vatikán 1000-ben IX. Cal. Oct. Die Festo lac.:(Vitéz András rozsnyói kanonok fordítása, 1816, in: Jósa András Múzeum Évkönyve, 1969-71, Nyíregyháza).

Persze ezt mind a "keresztényi szeretet" nevében. :-(

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X