nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Székely írás
Se nem magyar, se nem rovásírás

Az őstörténet kutatói összedugták a fejüket, és számot vetettek azzal, amit tudnak, és amit nem. Kitől örököltük a székely írást? Miért nem jó a „magyar rovásírás” elnevezés? Mi a kutatók legfontosabb feladata a közeljövőben?

nyest.hu | 2012. július 3.
|  

2012. június 14-én az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének Magyar őstörténeti témacsoportja a  tanácstermében ülését tartott a székely írásról. Ezt az írást tudományos körökben mindig gyanakvás övezte, csupán két-három kutató foglalkozott vele behatóbban, utoljára  1915-ben adtak ki székely írással írt nyelvemlékeket összegző kötetben. Ettől függetlenül nagyon sokan a magyar múlt legfontosabb örökségének tartják. Mai divatja pedig erősen átpolitizált:az emberek többsége politikai szimpátia alapján dönti el, hogyan viszonyul hozzá.

Örökség, de kitől?

Sándor Klára előadásában először azt magyarázta el, miért kell éppen székely írásról beszélni. Ilyen emlékek kizárólag Székelyföldről származnak, nincs nyoma annak, hogy valaha a magyarság szélesebb körei használták volna. Rovásírásnak sem nevezhetjük, hiszen semmilyen fába vésett emléke nem maradt fenn az írásnak. A laikusok hajlamosak azt képzelni, hogy a rovásírás valamilyen külön írástípus, ráadásul több írásfajtát is rovásírásnak neveznek, és azt képzelik, hogy ezek egymásból fejlődtek. Ezek után ismertette a székely írás főbb jellemzőit és legfontosabb emlékeit.

Történelem vagy hamisítás?
Történelem vagy hamisítás?
(Forrás: Wikimedia Commons / Csanády)

Sándor Klára szerint a székely írás 13–14. századi emlékei bizonyítják, hogy a székely írás nem a humanisták találmánya, de tény, hogy Mátyás király udvarában vált divattá. Házi történetírója, Thuróczy János két, korábban össze nem függő motívumot kovácsolt eggyé: hogy a székelyek a hunoktól származnak, illetve hogy saját írásuk van. Később a székely írás identitásjelölővé és kuriózummá vált.

Sándor Klára végül azt állapította meg, hogy a székely írás a török népek körében használt sokféle írással állhat közeli kapcsolatban, de kialakulásának története még tisztázásra vár. De a tudománynak nem csupán ezzel kellene foglalkoznia, hanem azzal is, hogy miként vált a magyarságtudat meghatározó részévé, és ma milyen szerepet tölt be benne.

A talaszi (Kirgízia) kő török írással
A talaszi (Kirgízia) kő török írással
(Forrás: Wikimedia Commons / Saltinbas)

A legújabb emlékek

Benkő Elek előadásában a székely írás az utóbbi időben felbukkant emlékeiről beszélt. Különösen a 13–14. századi leletek jelentősek. Az emlékek száma elsősorban a középkori templomok, illetve falképeik feltárásának, restaurálásának köszönhetően növekszik. Ezek bizonyítják, hogy a székely írást nem a humanisták találták ki, de ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az írás használata egy viszonylag szűk réteghz köthető.

Benkő hangsúlyozta, hogy a feliratok mellett azok régészeti–műemléki környezetét is vizsgálni kell. Emellett ideje lenne az ismert feliratokat összegyűjteni és tudományos igénnyel feldolgozni.

A homoródkarácsonyfalvai felirat
A homoródkarácsonyfalvai felirat
(Forrás: Wikimedia Commons)

Nem! Nyilatkozom!

A tudományos ülésen emellett egy nyilatkozatot is elfogadtak. Ebben leszögezték, hogy a székely írás kutatása komoly tudományos feladat, és hogy az írás nem lehet a 15. századi humanisták találmánya. Javasolják az ismert emlékek összegyűjtését, méghozzá az emlékek saját szemmel történő vizsgálata alapján.

A nyilatkozatba foglaltaknak ellentmond, hogy korábbi előadásában Sándor Klára  ESzamosközy István latin nyelvű, II. Rudolfot gyalázó verséről is beszélt. Ezt a verset a székely írást titkosírásként használva jegyezték le.

Ezen kívül megállapítják, hogy a székely írás nemzeti örökségünk része, mai ismereteink szerint kizárólag magyar szövegek lejegyzésére szolgált. Ugyanakkor a székely írás sosem volt a teljes magyarság körében elterjedt írás. Az a megállapítás, hogy a mai folyamatok nem tartoznak a tudományra, különösen ellentmondásos annak fényében, hogy Sándor Klára éppen ezen folyamatok kutatását szorgalmazta. Tudomásul veszik, hogy bizonyos körök a székely írás megújításán és terjesztésén dolgoznak, de erről nem nyilvánítanak véleményt, mivel ez nem tudományos kérdés.

A résztvevők technikai kérdésben is véleményt nyilvánítottak. Szükségesnek tartották, hogy a Unicode-ban megkülönböztessék a székely írás történeti formáját a modernizált változatoktól, és külön tartományban kezeljék őket.

Forrás

A Magyar őstörténeti témacsoport ülése a székely írásról

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
51 VG 2017. május 4. 18:24

Szomorú, hogy az akadémikus tudóscsoport nyilatkozata is hibát hibára halmoz. Például nyilvánvalónak kellene lenni a "hozzáértők" előtt, hogy a székely írással latin nyelvű szövegeket is lejegyeztek. Gyanús a dálnoki felirat is (van egy olvasata, amely latin nyelvű szöveget fejt meg a rovásbetűk segítségével). S ott van Szamosközi István is, aki a latin nyelvű levelének egyik-másik szavát rovásjelekkel írta. S ha csak ez lenne a baj a tudóscsoport munkásságával, akkor még elégedettek is lehetnénk. Sajnos, a székely írás leírásához nem rendelkeznek elég tudással, ezért a készülő rováskorpuszuk alapvetően elhibázott lesz. Például a hieroglifikus birtokjeleinket sem kellene említés és értékelés nélkül hagyniuk. Azért fontosak ezek, mert a közlésük megkövetelné a székely írás hiteles leírását, a róla alkotott elméletek teljes átgondolását és a szójeleink létének elfogadását. mek.oszk.hu/16800/16819/16819.pdf

50 VG 2014. június 6. 15:08

Üdvözöljük az akadémikus tudománynak a székely írás megismerését és leírását célzó törekvéseit - azonban még kezdeti sikerekről sem beszélhetünk a köreikben. Ha mindenáron az elmúlt 30 évben elért eredmények figyelmen kívül hagyására és kigúnyolására törekszenek a megértésük helyett, akkor az csak egy helyben topogáshoz vezet.

A tudós nyilatkozat szerint a székely írás "kizárólag magyar szövegek lejegyzésére szolgált. Ugyanakkor a székely írás sosem volt a teljes magyarság körében elterjedt írás." Ennek éppen az ellenkezője igaz - mint azt már régen megírtuk és kiadtuk a könyveinkben.

A dálnoki feliratnak pl. van latin nyelvű megfejtése is, ami az eddigi legsikeresebbnek tűnik. Ez korántsem lehetetlen, mert latin szavakat írtak rovásbetűkkel Dél-Amerikából levelező magyar papok is.

A székely írás - régóta tudottan - az egész magyar nyelvterületen el volt terjedve. Lényegében azonos a magyar népi "díszítőművészet" és "népi hitvilág" jelkészletével. Például ezért van az őrségi tejesköcsögökön máig egy kereszt, vagy X alakú rontáselhárító jel, a palócok ezért rajzolnak körbe zárt keresztet a sebre gyógyítási céllal és ezért körbe zárt kereszt alakú a régi fenékbélyegek többsége. Ezek mind székely jelek pontos megfelelői, amelyeknek azért van máig jelentése, mert a székely írás előzménye egy szó- és mondatjeleket alkalmazó hieroglifikus írás. Ezt a hieroglifikus írásunkat lehetetlen hermetikusan elhatárolni a székely írástól (amelynek máig vannak szó- és mondatjelei), ezért mondhatjuk, hogy a székely írást az egész magyarság ismerte. Az archaikus fazekasedényeinken székely szójelekkel máig elolvashatóak a virágdíszek. Ezek szójelekből álló egyszavas, vagy egy-két mondatos üzenetek, amelyeknek ősvallási tartalma van. Szójelekkel elolvasható a karcagi csatkarika is - egyébként azonban nem.

Amiből az következik, hogy az MTA tudósai ma sem ismerik azt eléggé, amiről beszélnek. Ehhez a kutatáshoz idő is kell, valamint nyitottság.

49 arafuraferi 2012. július 24. 21:10

@elhe taifin: Fasza, vak vezet világtalant. Na mindegy, majd a végeredményt meglátjuk, mi lesz a junikódban. Persze már rég elfogadták volna, ha egy hiteles szervezet kéri, hogy vegyék fel az írást. Erre legalább jó volt ez a konferencia, hogy egyáltalán elismerjék a hivatalos tudomány képviselői is (már aki), hogy kell vele foglalkozni, és nem kreálmány.

Sándor Klára gyanítom azért erőlteti a rovás szó eltüntetését, hogy megkülönböztesse az újkori írásoktól. Azonban ez kőkemény nyelvművelés, ugyanis a rovásírás korábbi, akadémiailag is elismert kutatói (nem mintha sok lenne) is ezt használták. Az elég gyenge érv, hogy nem pontos, hisz akkor elég sok mindent át kéne nevezni. Főként úgy, hogy nemcsak a hétköznapi elnevezések nem pontosak, hanem sokszor a tudományos elnevezések is pontatlanul fejezik ki azt, amit leírnak. Ráadásul ez nem is pontatlan, rovásra tökéletesen alkalmas, és valószínűleg így is használták régen nagyrészt. De akkor már azon is kéne lovagolni, hogy a "latin írás" is pontatlan, hisz a laikus hindi, vagy kínai azt hiheti, hogy csak a latin nyelvű népek használják. Persze ugye egy igazi tudósnak azzal is tisztában kell lennie, hogy a nevezéktan nem tudomány, hanem csak egy segédeszköz a tudósok közti párbeszédek lebonyolítására. A székely előtag persze helyes az emlékek miatt, azonban az se helytelen, ha magyar-székely rovásírásnak nevezzük, hisz az székelyek örökségei a mi örökségeink is.

Amúgy helyes törekvése a hölgynek, hogy depolitizálni kívánja. Hisz tényleg egy jó kis írás, aki beleása magát az emlékekbe, az örömét leli benne.

Nem helyes viszont, hogy egy kalap alá veszi a modern rovásírásokat. Ezek is különbözőek, és van olyan köztük, amelyik beleilleszthető a régiek közé, mégha van is benne újítás. Ilyen pl. a Magyar Adorján-féle, amelyik követi a rovásírás hangminőség-jelölő elvét, és nem veszi át a latin írás magánhangzó-hosszúság jelölését (tehát csak á,é van benne pluszban). Ráadásul elég egyedi is szerintem, és szépen van megalkotva (szemben azokkal, amelyek keverik a különböző korok rovásbetű-stílusait). Persze a dolog pikantériája, hogy éppen ezt használják leggyakrabban politikai rendezvényeken, és hát a kitalálója is szintén misztikus őstörténeteket vallott.

Amúgy, aki le akar írni egy mai szöveget, az tökéletesen le tudja írni a nikolsurgi abc-vel, vagy bolognai abc-vel is, maximum tükörlatin írással nem felel meg a mai helyesírási szabályzatunknak (ami amúgyis a latin íráshoz kötődik).

48 elhe taifin 2012. július 24. 11:46

"Kitört a háború a rovásírás körül"

index.hu/belfold/2012/07/24/rovasiras/

47 arafuraferi 2012. július 7. 19:12

És hát az írások elnevezése nem feltétlenül kell, hogy tükrözze az írások genetikáját, mint ahogy az életben sok esetben nem tudunk meg mindent az elnevezésből.

46 arafuraferi 2012. július 7. 19:09

@seta92: téged kellett volna meghívni, ha ekkora szakértője vagy a témának.

Horváth Ivánt azért jó, hogy kihagyták, hisz csak egy irodalomtudós, aki nem csípi a rovásírást.

Az ősnyomtatványt azóta pedig előkerült.

Amúgy mi a bizonyítékod rá, hogy a magyar nyelv 1055 előtt létezett, van esetleg valami ezt bizonyító hangfelvétel a birtokodban?

Ahogy egy nyelvet, úgy egy írást sem csak régészeti módszerekkel lehet tanulmányozni. Finnugor nyelvészetre sem lehet mindenkit kiképezni, azért, hogy elhiggye a bizonyítékokat.

@Fejes László (nyest.hu): "melyek azt valószínűsítik" jaj de szerény megfogalmazás, az írás ótörök rovásírással való rokonságát már Sebestyén Gyula bizonyította.

"Tehát körül nem határolható, szakszerűtlen, megtévesztő stb." na ez még egy nyelvművelőnek is sok lenne, miért akarod megváltoztatni az elnevezést?:-)

Szerintem helyes kifejezés, fára könnyű róni, feltételezhetően arra is rótták nagyrészt, elég csak a sok egyenes vonalra gondolni (itt most a humanisták rovásbetű-cizellálása előtti időkre gondolok). Persze a latin nagybetűs írás is lehetne rovásírás, hisz az is sok egyenes vonalból áll, de azért az csak túlnyomórészt kisbetűs.

45 Fejes László (nyest.hu) 2012. július 5. 07:15

@seta92: „Amúgy az említett cikkben nem az egyes nyelvemlékek hitelességéről esik szó, hanem az írástöréneti érvekről, de ezek majd csak akkor lesznek érvek, ha magukról az emlékekről ki lehet mutatni, hogy igaziak.” Ez így azért nem igaz, mert ha olyan korban keletkeztek, amikor még nem voltak meg azok az ismeretek, amelyek alapján így lehetett volna megtervezni az írást, akkor csak arra kell gondolnunk, hogy bizony szervesen fejlődött, nem humanista találmány.

Szerintem meg Sándor Klára kutató, aki éppúgy örül annak, ha sikerül valamit bebizonyítania, mint annak, ha az ellenkezőjét sikerül bebizonyítania.

44 seta92 2012. július 4. 21:01

@Fejes László (nyest.hu): Ezek az érvek elég gyengécskék annak bizonyítására, hogy a fellelt nyelvemlékek tényleg valódiak, és nem hamisítványok, esetleg nem későbbi karcolások régi téglákba. Szóval az én kételyemen ez nem segít. Amúgy az említett cikkben nem az egyes nyelvemlékek hitelességéről esik szó, hanem az írástöréneti érvekről, de ezek majd csak akkor lesznek érvek, ha magukról az emlékekről ki lehet mutatni, hogy igaziak. Számomra Sándor Klára is azt mondja, hogy nagyon kétséges enne az egésznek a nem hamisítvány volta (bár láthatóan ő szeretné, ha nem így lenne).

43 elhe taifin 2012. július 4. 03:35

Szelp Szabolcs: A Nikolsburgi ábécé szerzősége és keletkezési ideje. Magyar nyelv, 2011, 4. szám www.c3.hu/~magyarnyelv/11-4/szelp_114.pdf

42 Fejes László (nyest.hu) 2012. július 3. 21:50

@seta92: Korábbi cikkünkben is voltak olyan adatok, melyek azt valószínűsítik, hogy nem hamisítvány: www.nyest.hu/renhirek/sandor-klara-a-szekely-irasrol Ilyen a betűk történeti rétegződése...

41 seta92 2012. július 3. 20:48

@don B: A bolognai rovásemlékes könyvét ismerem, a készülőt nem. (Ezt is lehet valahol olvasni? És szó esik benne a legnagyobb problémáról, az emlékek hitelességéről, ill. ennek bizonyításáról?)

40 don B 2012. július 3. 20:07

@seta92: Horváth Iván elméletét Sándor meggyőzően cáfolja készülő könyvében (engem legalább is meggyőzött :)). Ja, és ha már a Marsigli, hát megint egy S. K.-könyv: www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bolognai-rovasemlek

39 seta92 2012. július 3. 18:43

Ja, az is érdekelni, hogy az imént belinkelt szöveg szerzője, Horváth Iván miért nem volt ott ezen az őstörténeti összeröffenésen, ahol "nyilatkozatot" fognak el (mely nyilatkozat meglehetősen parodisztikus szintre emeli az egész míting komolyságát).

38 seta92 2012. július 3. 18:40

Érdekelnének a 13-14. századi "emlékek", mi bizonyítja, hogy hitelesek, és nem későbbi hamisítványok, mint a székelyrovásírás legtöbb "emléke", a legnevezetesebb konstantinápolyi felirattal az élen, amit még csak nem is hamisítottak (ti. az eredetijét nem is látta senki), csak a "felfedezői" adták hírül, hogy létezik. Elég kevéssé hihető, hogy nem kamu az egész székely rovásírás, de várnám a tényleg (nyelvileg, régészetileg) ellenőrzött korai emlékek közzétételének adatait és az ezeket ellenőrző kontrollvizsgálatokét, mert addig csak mítoszépítési szempontból érdekes ez az egész, nem írástörténetileg. ("A székely rovásírásos emlékek legtöbbjének közös vonása, hogy eredeti kontextusukból kimozdították őket. A feliratos kövek és téglák nincsenek eredeti helyükön, a Marsigli-féle Bolognai Rovásemléket botokról papírra másolták át, a Nikolsburgi ábécét tartalmazó ősnyomtatvány megvásárlásáról lemondott a Nemzeti Múzeum. A régészek jó okkal vonakodnak attól, hogy eredeti kontextusukból kimozdított tárgyakat megvizsgáljanak. Épp ez a körülmény az, ami napirendre tűzi a rovásírás emlékeinek átfogó régészeti vizsgálatát. Magyarázatot kell találni arra, hogy a székely rovásírás tárgyi emlékei között miért ilyen gyakori jelenség a kontextus elhagyása.")

Egyelőre ez a leghitelesebb összefoglalás, nem az elfogult rovásíráskutatók: www.villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12353 és ennek ez áll a végén: "A székely rovásírás legkorábbi hiteles emlékei a reneszánszból származnak, és jól értelmezhetők az egykorú szellemi áramlatok összefüggésében. Egyelőre nincs kétségtelen nyoma annak, hogy a székely rovásírást a reneszánsz előtt is használták volna."

37 anokó 2012. július 3. 18:03

SÁNDOR ! Szeretném felróni önnek, hogy a rovás szó szótövét nem vizsgálta meg a székely - magyar rovásjelek tükrében! Rájöhetett volna, hogy az r (er) és az ó rovásjelek centrikusan egymásra helyezve pontosan azt a mozdulatot rögzítik, amikor kézbe veszünk egy ceruzát és írás pozíciót imitálunk. Hasonló módon nevezték el a házak ereszét, vettek egy r (er) és egy sz (esz) rovásjelet , majd ezeket logografikusan egymásra helyezték. A képi megjelenése, vagyis a logogramja megegyezett az eresz látszati képével. A székely - magyar rovásjelek jelkészlete nagy valószínűséggel egy logografikus írásrendszerből kölcsönzött. Vegye kézbe a cerkát !, és döntse körülbelül 70 fokos szögbe. Ez az r (er) rovásjel.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X