nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A székely-magyar Unicode-háború 1.
A Bulldog szövetsége és annak széthullása

2015 júniusától része a világ különféle írásait egységes rendszerbe foglaló Unicode-nak a székely írás. Hosszas belharcok után eldőlt, hogy Old Hungarian lesz a neve, nem Rovas, és nem tartalmaz olyan jeleket, amelyek nem mutathatók ki a székely írás emlékeiből. A székely írás szabványosítását 17 éve javasolta először Michael Everson, s most az ő kissé módosított, 2012-ben benyújtott javaslata nyert.

Sándor Klára | 2015. augusztus 11.
|  

17 évig tartott, míg a székely írás az első javaslattól eljutott odáig, hogy bekerült a Unicode-rendszerbe: mostantól elvben szabadon vágtázhatunk a digitális steppén, amit valaki képernyőre ró az egyik gépen, az akadályok nélkül jelenik meg a világon bárhol. Abban nem lehetünk biztosak, hogy ezzel vége a 2008 óta zajló csatáknak a székely írás modernizált változatainak használói között, de a nemzetközi szabvány mindenesetre megszületett, és azok örülhetnek, akik az Old Hungarian ’régi magyar (írás)’ elnevezést és a hagyományokhoz szorosabban kötődő jelkészletet támogatták a Rovas ’rovás’ elnevezéssel és a kibővített jelkészlettel szemben.

Az Old Hungarian Unicode-táblája
Az Old Hungarian Unicode-táblája

Mi az a Unicode, és ki a Bulldog?

Nem volt még olyan régen, hogy a magyar idézőjelek helyett valami egészen más jelent meg az internetes oldalakon, és igen sokáig szenvedtünk az ű és az ő megjelenítésével is: hiába volt a mi gépünkön olyan betűkészlet, amely tartalmazta ezeket, nem volt rá garancia, hogy másoknál ne valami zagyvaság jelenjen meg helyettük. Szerencsére mára megszabadultunk ezektől a nyűgöktől, mert a más latin betűs ábécékből hiányzó magyar betűk is bekerültek a Unicode rendszerébe, kaptak egy azonosító számot, s ez alapján a világon bármelyik számítógép megfelelően jeleníti meg ezeket a karaktereket.

Mindezt tehát egy közösen használt kódolási szabvány teszi lehetővé, a Unicode, amelyet a Unicode Konzorcium fejleszt folyamatosan: a cél az, hogy a világ összes írása megjeleníthető legyen digitálisan, és ne kelljen ehhez semmiféle speciális alkalmazás, a világon bárhol „értsék” a gépek (illetve operációs rendszereik) ezeket a kódokat. A Unicode tehát valójában olyan betűkódolási szabvány, amely a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) közös, ISO/IEC 10646 szabványához igazodik. 2015 júniusától a Unicode 8.0 van érvényben, ez összesen 129 írás karaktereit tartalmazza, köztük a székely íráséit is – Old Hungarian néven.

Michael Everson, a 2004-es Unicode Bulldog
Michael Everson, a 2004-es Unicode Bulldog
(Forrás: Wikimedia Commons / Guillaume Paumier / CC BY 3.0)

A székely írás első szabványosítási javaslatát 1998-ban dolgozta ki Michael Everson, akit a világ legelszántabb digitálisszabvány-gyártójának nevezhetünk: több száz, mindenféle írásokra vonatkozó javaslatot nyújtott már be, számtalan írás szabványosításában működött közre, a Unicode Bulldog-díjának birtokosa, merthogy olyan elánnal végzi a különféle írások szabványosítását. A 2004-ben kapott Bulldog-díj valódi elismerést takar, az Egyesült Államokban született, de már hosszú ideje Írországban élő Eversont a világ vezető íráskódoló szakemberei között tartják számon.

Everson különben saját bevallása szerint Tolkien révén került közel a germán nyelvtörténethez, később az Arizona Egyetemen szerzett alapdiplomát, majd a UCLA-n tanult indoeurópai összehasonlító nyelvészetet. Nem sokkal később települt Írországba, azóta ott él. Manapság elsősorban írások szabványosításával, fontok tervezésével foglalkozik, és van egy kiadója, az Evertype, amely eddig már csaknem másfélszáz könyvet adott ki, jelentős részüket valamilyen kelta nyelven, de a mesterséges nyelvek is igen érdeklik a tulajdonost, mert volapük és eszperantó nyelvtan, illetve szótárak is vannak a kiadványok között – a Lewis Carroll iránti tiszteletből pedig számos nyelven megjelentették az Alice Csodaországbant.

Mordori fellegek

Everson 1998-ban két javaslatot is kidolgozott a székely írás digitális szabványosítására, akkor még Hosszú Gáborral együttműködve, legalábbis az ő segítségét is használva. A második javaslat az első kisebb módosítása volt, ezek a székely írás történeti emlékeiből többé-kevésbé rekonstruálható alapábécét tartalmazták, kiegészítve a hosszú magánhangzók jeleivel (ezek többsége egészen kései fejlemény, még Magyar Adorján ábécéjében is csak az á-nak és az é-nek volt önálló jele), valamint az 1, 5, 10, 50, 100, 1000 számjelével. Everson már ekkor az Old Hungarian elnevezést javasolta – később ez a név lett az ellentétek egyik oka. 1998-ban aztán valamiért elaludt az ügy.

Tíz évvel később viszont valóságos javaslat-boom következett be: Everson ekkor már Szelp Szabolccsal, a bécsi egyetem finnugor tanszékének doktoranduszával közösen nyújtott be két javaslatot. (Szelpet onnan ismerhetik a székely írás iránt érdeklődők, hogy a következő években azonosította a Nikolsburgi Ábécét eredetileg tartalmazó ősnyomtatványt.) Egyik javaslatukat augusztusban, a másikat októberben nyújtották be, de közben szeptemberben készített egy tervezetet Bakonyi Gábor, és szintén októberben egyet Hosszú Gábor, a Magyar Rovásírók Közösségének javaslataként. Ez a fölbolydulás már a néhány év múlva bekövetkezett jóval nagyobb csatározások előzménye volt.

Pedig az elején úgy tűnt, hogy simán megy majd minden. 2008. július 12-én találkoztak egymással azok, akik valamilyen módon érintve voltak a kortárs használat terjesztésében, illetve korábban már voltak a székely írás szabványosítására javaslataik. Az összejövetel megszervezésére egy beszámoló szerint Everson kérte meg Hosszú Gábort, mert szerette volna a magyar rovásbarátokkal megismertetni Szelp Szabolccsal együtt készített javaslatát. A tanácskozás sikerrel zárult: az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovás Szakosztályának nevében Libisch Győző, a Forrai Sándor Rovásíró Kör nevében Friedrich Klára és Szakács Gábor, és a székely betűk digitalizálásával már korábban is foglalkozó Hosszú Gábor a legnagyobb egyetértésben írták alá, hogy támogatják a megállapodásban Runic Standard-nek nevezett jelkészlet szabványosítását. A megbeszélésen jelen voltak a föntieken kívül mások is: a két javaslattevő, Bakonyi Gábor, Tisza András, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Joó Ádám, valamint Hosszú Gábor két fő támogatója, Sípos László és Rumi Tamás is – és a híradás szerint valamennyien egyetértettek a javaslattal.

A 2008-as, konszenzusos ábécé
A 2008-as, konszenzusos ábécé
(Forrás: Hosszú n3527-es beadványa)

Everson és Szelp augusztus elején előterjesztették javaslatukat a nemzetközi szervezet ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 testületének (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a 2-es munkacsoport), októberben Hosszú Gábor is követte őket, mint maga is megjegyzi beadványában, egy alapvetően eltérő koncepciójú javaslattal. A javaslatban Hosszú már Szekler-Hungarian Rovas-nak nevezte a jelkészletet, és kiegészítette olyan betűkkel, amelyeket a székely írás emlékeiben nem találunk, de a kortárs használatban – legalábbis egyes iskolák – élnek velük: külön betűt kapott a dz, dzs, q, x, y, w. Hosszú az Élő rovásnak elnevezett, 2008. október 4-én tartott tanácskozás résztvevőivel legitimáltatta a javaslatot: az ott megjelentek, beleértve a Magyarok Világszövetségét, elfogadták, hogy az írás neve székely-magyar rovás legyen a szabványban, és igent mondtak Hosszú szabványtervezetére is, amit aztán ő még aznap be is nyújtott. Pontosabban, legalábbis az egyik résztvevő, Szondi Miklós beszámolója szerint (ez Az egységes rovás című kiadványban olvasható), a Gödöllőn bemutatott javaslatban még külön szerepeltek az „idegen betűk”, az aznap beadott hivatalos előterjesztésben viszont az ábécé szerves részeként. Erről a kettősségről azonban többen csak jóval később szereztek tudomást, és kellőképpen föl is háborodtak rajta. A háború elkezdődött.

A gödöllői Élő Rovás tanácskozás emblémája
A gödöllői Élő Rovás tanácskozás emblémája
(Forrás: Wikimedia Commons / Dittler Ferenc / CC BY-SA 3.0)

A casus belli

De mi is volt a kibékíthetetlenné vált ellentét oka a két tábor között? A tartalmat nézve az alapvető különbség a két javaslat között – s ez mindvégig így maradt – egyrészt a név volt, az Old Hungarian szemben a (Szekler-Hungarian) Rovassal, másrészt az, hogy az Everson–Szelp-verzió csak olyan betűket tartalmazott, amelyek kimutathatók a székely írás emlékeiből, Hosszú viszont szerepeltetett olyan jeleket (az imént soroltuk föl őket), amelyeket az 1990-es években alkottak, kifejezetten a modernizált használat kedvéért. Mindkét javaslat tartalmazott kis- és nagybetűket, megkülönböztette a rövid és a hosszú magánhangzókat, és az ábécét kiegészítette számokkal is, az 1, 5, 10, 50, 100, 1000 jelével – Hosszúnál a mai használatra hivatkozva az 500 jele is szerepelt, később ezt átvették Eversonék is.

Az a bizonyos koncepcionális eltérés viszont, amelyről Hosszú is említést tett (és ismertette többször is), igen fontos, a kódolásra nézve is, és a háborúban is ez vált a gyúanyaggá. A Unicode az egyszerűség kedvéért tömbökbe csoportosítja az ábécéket: például egységben kezeli a latin ábécére épülő írásokat annak érdekében, hogy a több ábécében meglévő betűket csak egyszer kelljen kódolni, tehát mondjuk a magyar ábécé a betűje és a francia, német, olasz, spanyol ábécé a betűje egyetlen kódot kap. Így lényegében csak az egyes ábécék specifikus betűinek kell a latin alapábécéhez képest külön kód. A tömb neve a latin, s ennek alegysége a magyar, a francia, a német stb. ábécé. Hosszú javaslata az volt, hogy a székely-magyar rovás egy ilyen alegység legyen, s másik két alegységgel együtt – a Kárpát-medencei és a kazár rovással együtt – legyen a Rovas tömb része. A másik javaslatban önálló egység az Old Hungarian, nincs más írásokkal közös blokk alá sorolva.

A betűkészletet illető koncepcionális eltérés pedig az volt, hogy Hosszú, arra hivatkozva, hogy az írások változnak, úgy vélte, nincs abban semmi gonosz, ha az új szükségleteknek megfelelően új betűk születnek, s ezeknek is helyet kell kapniuk a Unicode rendszerében. Az Everson–Szelp változat viszont abból indult ki, hogy kódot csak olyan betű kaphat, amely ténylegesen kimutatható az írás eredeti (történeti) változatából, s ez a hagyományhoz ragaszkodás volt fontos a rovásíró körök jelentős része számára is.

Nagy Sándornak sikerült elvágni a csomót – a 2-es munkacsoportnak nem
Nagy Sándornak sikerült elvágni a csomót – a 2-es munkacsoportnak nem
(Forrás: Wikimedia Commons / Jean-Simon Berthélemy (1743–1811))

A székely írás Unicode-ba emelésének folyamata a 2008-as pezsgés után leállt egy időre. 2009-ben egyetlen lényeges esemény történt: a javaslatokkal foglalkozó 2-es munkacsoport, érzékelve, hogy az írás elnevezésében nem fognak konszenzusra jutni a szemben álló felek, dublini találkozóján határozatot hozott arról, hogy legyen az írás neve Hungarian Runic. Azt remélték, hogy ezzel el lesz vágva a gordiuszi csomó. Ez ugyan, mint később kiderült, nem így volt, a hadak egy időre mégis visszavonultak, 2010-ben nem történt az üggyel kapcsolatban semmi. 2011-től annál inkább – erről lesz szó legközelebb.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 bm 2018. október 8. 04:25

@Savior: Jogos volt az észrevételed, az a mondat tényleg bénán (megtévesztően) van megfogalmazva, és az ő/ű valóban már 1993 óta benne van:

www.compart.com/en/unicode/U+0151

www.compart.com/en/unicode/U+0171

"Unicode Version: 1.1 (June 1993)"

Itt persze nem várhattunk mást, jellemző ez a "visszatámadásos" reakció, ahelyett hogy "Köszönjük az észrevételt, pontosítjuk a megfogalmazást." – Ez lenne a normális, de nem rémlik, hogy valaha találkoztam volna ilyennel, ezzel szemben ez a "védem a védhetetlent" hozzáállás mindennapos. :-(

Ilyenkor valahogy mindig az a benyomásom, hogy több energiát fektetnek ebbe a konfliktusos "védekezésbe", mintha attól csorba esne a becsületükön, ha belejavítanának egy cikkbe – holott pont attól emelkednének feljebb (az én szememben legalábbis), ha korrektül kezelnék ezeket a helyzeteket.

Csak hab a tortán, hogy a válaszában kb. ugyanaz a hiba újra benne van:

"Arról van szó, hogy a magyar karakterek bekerültek a Unicode-ba, így ettől kezdve nem volt gond."

Vagyis megint összeköti a kettőt időben, mintha az óta az idő óta nem lenne gond, amióta bekerültek a magyar karakterek – miközben pont ennek a téves mivoltára mutattál rá.

[No mindegy, ez a késdobáló itt már csak ilyen hely... :-/ – csupán jelezni szerettem volna, hogy értettelek, és – szerintem – neked van igazad (ahogy az üres kocka vs. kalapos ő/ű tünetet illetően is). :-) ]

12 Bakonyi Gábor. 2018. október 4. 14:34

A cikken említett tanácskozáson valóban részt-vettem, ám hamis az az állítás, hogy egyetértettem volna. A tanácskozáson lehurrogtak és semmibe vették javaslataimat.

Az álláspontom lényege az volt, hogy a rovásírás szabványosítása egyetlen lépésben lehetetlen: először a hagyományos rovásírást kellene szabványba foglalni, és csak utána lehetne vele felülről kompatibilis modernizált változatokat bevezetni.

Ez az elgondolás egyetlen résztvevőnek sem volt ínyére, hiszen az összes jelenlévő modernizáló irányzat a jelalakok, betűk és hangértékek összezagyválásán alapult, és mind összeférhetetlenek voltak a hagyományos írással. Ha a javaslatom elfogadásra került volna, akkor a rovásírás hasznavehetetlenné tétele ellehetetlenült volna...

Természetesen ezek után soha többé nem hívtak meg rovásírás tanácskozásra, hiszen a javaslatom kiút lett volna a káoszból, amit a dilettáns modernizálási kísérletek sokasága okozott.,

Tisztelettel: Bakonyi Gábor.

11 Rovás Infó 2015. augusztus 21. 14:30

Az egyik fél szemszögéből pontosításokkal, véleménnyel kiegészítettük a Nyest cikkét.

rovas.info/index.php/hu/szabvanyositas/2...code-szabvany-mocsar

rovas.info/index.php/hu/szabvanyositas/2...ode-szabvany-mocsar2

10 tenegri 2015. augusztus 19. 13:50

@lcsaszar: A kérdés inkább, hogy miért ne? Amikor szükség lenne egy írásrendszer megjelenítésére és nincs szabványosítva, az nagyon kényelmetlen tud lenni (egyedi fontok, képek használata, stb.). És itt most nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy regényt, honlapot, újságot, e-mailt vagy hasonlót akarna vki rovásírással (lineáris B-vel, elámival, kharosztival, egyiptomi hieroglifákkal, stb.) írni, hanem hogy ilyen írásos szövegek mintaként, glosszaként, szemléltetésként előfordulnak magukról az írásokról szóló szövegekben, történeti, művelődéstörténeti, nyelvészeti, stb. témájú írásokban is. Ami még probléma, hogy hiába van benne vmi a Unicode szabványban, ha nincsenek hozzá fontkészletek, karakterbebivők, a helyes megjelenítésre képes szoftverek, stb. - ezek nélkül tkp. használhatatlan a gyakorlatban az egész (sajnos vannak írások, amiknél ezzel a helyzettel birkózok).

@lcsaszar: "Számítógépen hogyan lehet jobbról balra írni?"

Hagyján, de szerencsére már fentről lefelé is :)

9 huntapadippa 2015. augusztus 18. 18:49

@sztupy: te készítetted? akkor vedd ki azt, h rúnajellegű. mivel a rúna a rovásjellegű.

egyébként meg a rovás szónak van értelme. a rúnának meg nincs, az annyi csak h titok. háajóp lenne más az írás mint titok?!

(mit írsz? titkot. mivel írod? titokkal)

www.etymonline.com/index.php?term=rune

8 szigetva 2015. augusztus 18. 15:09

@lcsaszar: Ez tényleg jó kérdés, de azért sokan amúgy is akarnak jobbról balra írni (arabok, zsidók, perzsák, urduk).

7 lcsaszar 2015. augusztus 18. 14:51

@szigetva: Érdekes, köszönöm. Ettől függetlenül még mindig rejtély számomra, hogy miért akar valaki számítógépen (és egyáltalán, de ott még megértem a hagyományőrzést, mint motivációt) rovásírással szöveget szerkeszteni.

6 szigetva 2015. augusztus 18. 14:10
5 lcsaszar 2015. augusztus 18. 13:11

Számítógépen hogyan lehet jobbról balra írni?

4 Savior 2015. augusztus 18. 12:22

@Fejes László (nyest.hu): Igen, itt valószínűleg arról lehet szó, hogy a "mára ... is bekerültek" nekem azt jelenti, hogy eredetileg nem voltak benne. Értem én, hogy a mára az a másik almondatra vonatkozik, de a Unicode szabvány első változata 1991-ben látott napvilágot, a kalapos ű-k pedig szerintem a kétezres évek elejéig itt voltak, szóval az ok-okozati kapcsolat eléggé esetleges.

A karakterkészlet nem megléte általában másféle hibát indukál (üres kockát, vagy ilyesmit), nem kalapos ű-t.

3 sztupy 2015. augusztus 12. 09:42

Amúgy az új betűkkel szemben Eversonék még azt is megfogalmazták, hogy mivel lényegében ligatúraként jöttek létre két másik rovás betűből, emiatt az Unicode továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a megfelelő betűket (pl. q, w) ligatúraként tárolja az, akinek erre szüksége van (q = kv, w = vv), emiatt az elfogadott ajánlás is (legalábbis jelenleg) teljesen alkalmas arra, hogy az összes kortárs betűt is le lehessen vele írni. Készítettem is egy holnapot, ami ezt szépen bemutatja: oldhungarian.eu/index_hu.html

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 11. 13:49

@Savior: A cikk sehol nem állítja, hogy a Unicode nem tartalmazta a magyar karaktereket. Arról van szó, hogy a magyar karakterek bekerültek a Unicode-ba, így ettől kezdve nem volt gond.

Ha már nagyon kötözködni akarsz, akkor azt róhatnád fel, hiogy a pontos megjelenítéshez nem elég benne lenni a Unicode-ban, hanem kellenek a megfelelő karakterkészletek is.

1 Savior 2015. augusztus 11. 12:19

Némi pontosítás, aminek lehet, hogy nem ártott volna utána nézni a cikk megírása előtt.

"Szerencsére mára megszabadultunk ezektől a nyűgöktől, mert a más latin betűs ábécékből hiányzó magyar betűk is bekerültek a Unicode rendszerébe, kaptak egy azonosító számot, s ez alapján a világon bármelyik számítógép megfelelően jeleníti meg ezeket a karaktereket."

A magyar karakterek mindig is részei voltak a Unicode-nak; ezt bizonyítja pl. az Ő hexa 150-es (336) kódja. Az Õ és az Û eltűnése nem ennek köszönhető, hanem annak, hogy a web nagy része végre át is tért Unicode-ra, és utf-8-at használ a régi iso kódolások helyett. És/vagy beállítja a charset tulajdonságot a html-ben -- lásd pl. ennek az oldalnak a forrását. A keveredést ugyanis az okozta, hogy az iso-8859-1 (nyugati) kódlapon az Õ és az Û volt ott, ahol a iso-8859-2 (kelet-európai) kódlapon az Ő és Ű -- és ha a browser nem tudta, hogy mit lát, akkor a iso-8859-1-ként próbálta megjeleníteni.

Egyébként érdekes cikk.

Információ
X