nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Oroszlán és Oroszlány

Vajon Oroszlány nevének az orosz lányokhoz vagy az oroszlánokhoz van-e köze? És utóbbi esetben hogyan és miért lett a szóvégi „n”-ből „ny”? Egy olvasói kérdésre próbálunk meg választ adni.

Fejes László | 2012. július 24.
|  

József nevű olvasónk nehéz kérdéssel fordult hozzánk:

Gyakori szóvicc az "oroszlán" - "orosz lány" párossal való poénkodás. Azon gondolkodtam el, hogy Oroszlány város neve feltehetőleg az "oroszlánból" származik, végülis oroszlán van a címeren. Ez azt jelenti, hogy egy régebbi nyelvállapotban ny-nyel mondták az oroszlánt? Ez már csak azért is furcsa, mert a forrásul szolgáló törökben tudtommal n-nel mondják ("aszlán").

Oroszlány címere
Oroszlány címere
(Forrás: Wikimedia Commons / Dencey)

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy József helyesen gondolja: az oroszlán szó valóban török eredetű, és Oroszlány neve is ebből származik. A mai törökben ugyan valóban aslan [aszlan] az oroszlán neve, de ez egy korábbi *arslan [arszlan] alakra megy vissza, csak egyszerűsödött benne a mássalhangzó-kapcsolat. A torlódást más török nyelvek magánhangzó-betoldással oldották fel, pl. tatár арыслан [aröszlan]. (Persze a címert nem tekinthetjük bizonyítéknak, hiszen ezt utólagos értelmezés alapján is alkothatták. A települést eredetileg Oroszlánkőnek hívták – a kő itt sziklára épült várra utal –, de természetesen nem azért, mert oroszlánok éltek itt. Az Oroszlán ebben az esetben személynév.)

József kérdése arra vonatkozik, hogy miért lesz a szó végi n-ből ny.  A válasz könnyebbik része, ha rámutatunk, hogy ez a magyarban egyáltalán nem ritka jelenség. Korábbi cikkeinkben több hasonló példa is volt, legutóbb a boszorkány esetében, nem sokkal korábban a járgány kapcsán, régebben a karácsony eredetével kapcsolatban tapasztalhattunk hasonló változást.

A szó végi n : ny megfelelést megfigyelhetjük a nyelvjárásokban is. Főleg a Dunántúl nyugati részén, illetve Erdélyben fordul elő, hogy a szó végén a köznyelvi n helyén ny-t találunk: szappany, rokony, fony, eleveny, tehény, vászony, csalány stb. Igaz, a Dunántúlon ennek az ellenkezőjére is akad példa: legin ’legény’, asszon. Vannak nyelvjárások, ahol magánhangzó előtt is gyakran válik az n ny-nyé: teknyő, keszkenyő, hónyal ’hónalj’, nyőll ’nő’.

Oroszlány
Oroszlány
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)

Vannak olyan nyelvjárások is, ahol szó végén és t előtt csak n, magánhangzó előtt csak ny állhat. E nyelvjárásokban a ragozásban váltakozást figyelhetünk meg: rokon : rokonyok, szappan : szappanyoz, lepín ’lepény’ : lepínyen stb. Abban azonban a szakirodalom ellentmond, hogy ez hol fordul elő: egyes források szerint keleten, mások szerint a Nyugat-Dunántúlon. Mindenesetre az ilyen nyelvjárások is kiválthatnak változásokat olyanokban, amelyek nem ismerik ezt a váltakozást: a váltakozás nélküli beszélők tévesen azonosíthatják a tövet a váltakozással beszélők beszédében.

A kérdést tehát elintézhetnénk annyival, hogy az ilyen változások gyakoriak, nincs bennük semmi meglepő. Ha azonban arra szeretnénk választ adni, hogy egyáltalán miért fordulnak elő ilyen változások, már nehezebb helyzetben vagyunk. A hangváltozások ugyanis nem ok nélküliek. Tipikus ok lehet a hangkörnyezet hatása. Például a palóc nyelvjárásban az n i előtt válik ny-nyé. Ennek az az oka, hogy az [i] képzésekor a nyelv háta nagyon közel kerül a szájpadláshoz, körülbelül ott van a legközelebb, ahol az [ny] (ill. [ty] és [gy]) képzésekor a nyelvhát a szájpadláshoz ér. A változást tehát úgy lehet magyarázni, hogy a beszélő túl erősen „rákészül” az [i] ejtésére, ezért a nyelvét nem az [n] képzésének megfelelő helyen érinti a szájpadláshoz, ezért ejt [ny]-t. (Természetesen ez nem a mai palóc beszélőkre vonatkozik, hanem azokra, akiknél a változás végbement. A maiak azért ejtenek [ny]-t, mert az ő nyelvükben már az van.)

Oroszlánok
Oroszlánok
(Forrás: Wikimedia Commons / Julie Ramsey / GNU-FDL 1.2)

A szó végi n > ny változást azonban nem lehet a környezettel magyarázni. Az egyetlen magyarázat, melyet óvatosan megkockáztathatunk, az az, hogy a szó végi (illetve mássalhangzó előtti) helyzetben az n és az ny nehezen különböztethető meg, mivel elsősorban nem ezek ejtését halljuk meg, hanem azt, hogy már az előző magánhangzó képzésekor az orrüregen át távozik a levegő (vagy egy része). Ezt egyszerű odafigyeléssel aligha vehetjük észre, de műszeres mérések alapján tudjuk. Az [n]-t és az [ny]-t megelőző magánhangzó jelentősen különbözik a nem orrhangú mássalhangzókat megelőzőtől, de a kettő között nincs jelentős különbség. Talán ez az oka annak, hogy a két hang ilyen helyzetben hajlamos felcserélődni.

Orosz lányok
Orosz lányok
(Forrás: Wikimedia Commons / Veni Markovski / CC BY 2.0)

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Szabó Géza: A magyar nyelvjárások

Kálmán Béla: Nyelvjárásaink

Kiss Jenő szerk.: Magyar dialektológia

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
19 szigetva 2022. április 9. 17:08

@mederi: A te példáidban egy morf okozza a palatalizációt, a cikkbeliben meg nem.

18 mederi 2022. április 9. 16:56

A szóvégi hangváltozás miatt bizony van közös a hasonlat és a példa között..

Mint minden példa sántít ugyan, mégis van benne ráció szerintem, mert gondolatébresztő lehet, és gyakran előre visz..

További hasonló szituációs példák:

"kenjen! -----> e=ö könnyen" ===> könyér tájszólással/ kenyér

"menjen! -----> menyen (erdélyi tájszólásban)" ====> meny (az anyós így hívja, akinek régen a házában élt a fia felesége)

"fonjad! <----- fonnyad (pl. a sás, amiből fonni lehet), *fonyód tájszólás lehetett (a falu, amely neked fon) fony tájszólással ====> Fonyód (a valamikori falu neve)

17 szigetva 2022. április 9. 11:32

@mederi: Nem, ez egyáltalán nem hasonló. Sokadszorra kérlek, ne nyomd a kretént.

15 mederi 2022. április 9. 11:23

@aphelion:

Ez hasonló lehet, mint ha így kérdeznénk:

-Fon? (tud fonni értelemben)

-Ő? Igen fon.

-Akkor fonjon! (kimondva: Fonny(on)!)

-Ő? (Már) Fony (is)...

Persze akkor az "oroszlán" igei jelentés tartalmú kéne legyen pl. "harcol" jelentéssel.. :)

8

14 aphelion 2022. április 7. 12:13

Nem lehet, hogy "Oroszláni"-ból rövidült le?

13 Avatar 2013. február 11. 12:46

doncsecz, El Vaquero: A választott neveitek alapján ti meg nem tűntök magyarnak. ;)

Egyébként ekkora különbségek a magyar lányok között is vannak, van tejföl-szőke hófehér bőrűtől kezdve a szénfekete hajú erősebben pigmentáltig mindenféle. (fehér magyarok-fekete magyarok?)

És akkor még a nyilvánvalóan távolkeleti, vagy afrikai származású, de magukat magyarnak valló "sárga és néger" lányok még képbe se kerültek.

12 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 17. 15:01

@gull 1: Lehet, de egyes kiadványok keletre, mások nyugatra teszik, nem azt írják, hogy is-is. Lehet, hogy valamelyik csak elírás. Persze be lehet járni a területeket, hogy ellenőrizzük, de hát ugye ezt pótolná a szakirodalom... meg aztán ha mi nem találjuk, az nem jelenti, hogy nincs, pláne, hogy nem is volt. Nehéz ügy ez.

11 gull 1 2012. augusztus 17. 14:21

Hát arra gondolok, hogy nem okozhat problémát annak eldöntése, hogy az említett jelenség a keleti vagy a nyugati országrészben figyelhető-e meg, esetleg mindkét területen. Abban nem látok ellentmondást, ha a szappan-szappanyoz és az ehhez hasonló alakváltozatok előfordulnak itt is, meg ott is.

10 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 15. 14:29

@gull 1: ?

9 gull 1 2012. augusztus 15. 13:09

"Abban azonban a szakirodalom ellentmond, hogy ez hol fordul elő: egyes források szerint keleten, mások szerint a Nyugat-Dunántúlon."

Nem hiszem, hogy ezt az ellentmondást olyan nehéz lenne eltüntetni :)

8 El Vaquero 2012. augusztus 2. 09:31

@doncsecz: én meg még így is elvinném, hogy "rosszul" áll neki.

7 scasc 2012. július 25. 12:43

@scasc: Meg a sárkány és az ártány. stb.

6 scasc 2012. július 25. 12:42

Török szavakban különösen gyakori a régi -án > -ány változás (a boszorkány egy ilyen példa, de az árkány is ilyen... Mindenesetre gyakoribb, mint az egyéb -Vn > -Vny. (Ligeti)

5 doncsecz 2012. július 24. 14:27

@Földönkívüli: A barna leányzónak ha nem állna olyan rosszul a szeme akkor én is elvinném :)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X