-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vannak, akik kellő ismeretek nélkül vágnak helynevek megfejtésébe. De nem mindig szörnyű eredménnyel.
A településnevek megfejtése gyakran bonyolult kérdés. A helynevekben gyakran közszavakat, főleg térszínformaneveket keresünk, ezért különösen nehéz a helyzet akkor, amikor nem is tudjuk pontosan, hol állt az adott település. Egy ilyen település nevével kapcsolatban teszi fel kérdését Kornél nevű olvasónk.
Találtam egy oldalon egy érdekes fejtegetést a Sénkőaszó névről. Azt kérdezném, mennyire fogadható el, vagy pusztán egy lelkes hmmm amatőr próbálkozásai.
A cikk megállapításait röviden így foglalhatjuk össze. A mára eltűnt település neve Seenkuezou, Senkuezou alakban fordul elő a forrásokban. Györffy György olvasata alapján ezt [sénkőaszó]-nak olvassa. Miután megpróbálja elhelyezni a települést a térképen, a nevére tér rá. Eszerint három eleme van a névnek: a bizonytalan jelentésű sén, a ’hegy’, ’kopár hegyoldal’ vagy ’magányos sziklaalakzat’ jelentésben szereplő kő, illetve a ’szárazvölgy’ jelentésű aszó. A megállapításokkal kapcsolatban visszafelé fogunk haladni, hogy a legproblémásabb elemet hagyjuk utoljára.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Feltűnő, hogy az idézett előfordulásokban mindenhol ezou áll, így az [aszó] olvasat valamilyen magyarázatot kívánna. Jobb ötletünk azonban ezzel kapcsolatban nekünk sincs, fogadjuk el ezt az olvasatot. A magyar nyelv értelmező kéziszótára (ÉrtK.) szerint az aszó jelentése „Vízmosta száraz völgy, Az ÉrtK. szerint a horhos ’vízmosta mélyút’ vagy ’hegyoldalban vízmosta mélyedés’. horhos”. E szótár szerint a szó az aszik igéből keletkezett, ám A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint azonban egy másik lehetséges származást is említ. Eszerint a szó finnugor eredetű, és egy kihalt *asz ’rét, pataktól átszelt rét’ jelentésű szó -ó „kicsinyítő vagy nagyító” (!) képzős alakja. Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (UEW., Uráli etimológiai szótár) az asz(ik) etimonjával szóló szócikkében is feltünteti az aszót, mint lehetséges folytatót, de a másik szócikkben nem említi, hogy ez az aszik igével is összefügghet. (Legalábbis az online változatban, ahol a szócikk nyilvánvalóan hibás, hiszen a mordvin adatoknak, illetve a magyar mesének nyilvánvalóan semmi keresnivalója sincs ott.)
A ku [kő] olvasata egyértelműnek tűnik, s bár a felsorolt jelentéseket sem az ÉrtK., sem a TESz. nem tünteti fel, egyértelmű, hogy ezek megfelelőek. Egyébként ez a szó is finnugor eredetű.
A legproblémásabb a sén elem magyarázatára adott kísérlet. A cikk a szem, a szén és a szín szavakkal próbálja azonosítani ezt az elemet, azonban ezek mind [sz] kezdetűek, holott a magyarázat itt [s] kezdetű szót kívánna. Ez az a pont, ahol leginkább kitűnik a szerző hozzá nem értése, hiszen ezt a különbsége az – éppen fordítva! – [s] helyett is [sz]-t ejtő csángó nyelvjárásokat rángatja ide több száz kilométeres távolságból, illetve a csuvasos török nyelveket hozza fel, ahol a köztörök [sz]-szel szemben találunk [s]-t az őstörök eredetű szavakban. (Ezek nyilván sehogy sem magyarázhatják a felsorolt [sz] kezdetű magyar szavak [s]-es ejtését.) A hozzá nem értésről árulkodik a teljesen elavult Czuczor–Fogarasi szótárra, illetve Tótfalusi István nagyközönségnek szóló (tehát nem tudományos igényű) etimológiai szótárára való hivatkozás. Tudományos szempontból nem lehet sokat kezdeni Czeglédi Katalin beidézett véleményével sem, hiszen annak pontos forrását sem adja meg, és a csuvas szó sem azonosítható – arról nem is szólva, hogy miként kerülnének képbe a csuvasok.
Olvasónknak abban tehát igaza van, hogy a próbálkozásnak számos „amatőr” vonása van. Ugyanakkor az eredményt ez nem igazán befolyásolja, hiszen a név egy része viszonylag könnyen magyarázható (már ha az olvasatot elfogadjuk), más részével viszont valószínűleg szakember sem tudna sokkal többet kezdeni. (Hacsak nem tudna azonosítani egy személynevet – ám az Árpád-korban inkább puszta személynevekből keletkeztek településnevek.) Összességében tehát kielégítőnek kell tartanunk az eredményt.