nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Őrzők, vigyázzatok a strázsán!

Az őrök valamit vagy valakit őriznek. De kit és mit vagy miért? A polgárőrök napja alkalmából lesz szó mindenféle őrről, kátyúkról, őrnaszádokról és még egy bili is felbukkan egy futó pillanatra. Miben különbözik a börtönőr és a fegyőr?

Wenszky Nóra | 2012. július 15.
|  

Magyar nyelv szóvégmutató szótárában 33 olyan összetételt találtunk, melynek utótagja az őr szó. Ebbe nem számoltuk bele azokat a többszörös összetételeket, amelyeknek a második tagja már egyszer szerepelt a listában – mint például a villanyrendőr, titkosrendőr szavakat. Ebből a listából válogatunk mai vizsgálódásunkhoz.

Kimaradt a szórásból
Kimaradt a szórásból
(Forrás: Wikimedia Commons / Alensha)

Elsőként nézzük meg, mit tudunk meg az őr szó eredetéről. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szócsalád bizonytalan eredetű, feltehetőleg egy ótörök igei tőből származik, az örvény, őrül, őröl szavakkal együtt. Az őr főnév valószínűleg az őriz igéből elvonással keletkezett, de már a XIV. századra elavult, csak olyan kifejezésekben maradt fenn, mint az őrt áll. Használatát a nyelvújítás korában elevenítették fel. Az őriz eredeti jelentése ’körben járkál, kerülget’ lehetett. A strázsa szó valamelyik délszláv nyelvből került a magyarba. A magyarban szokatlan szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldására több alakváltozat is létrejött: istrása, istorása, istarása, estrázsa, trázsa. Az őrök, vagy régiesen szólva strázsák vigyáznak valamire. A vigyáz finnugor eredetű szó eredeti jelentése valószínűleg ’lát, néz, figyel’ volt.

Mint a szemünk fényét

Az őrök neve sokszor azt mutatja, hogy mit őriznek. Az ilyen őrök egy részének az a feladata, hogy vigyázzon arra, hogy a rábízott javakat ne lopják el, és a vagyon hiánytalanul, sértetlenül megmaradjon. Ilyen a vagyonőr, a vadőr, a halőr vagy a pecsétőr. A koronát őrzi a 2011. május 21-én munkába álló Honvéd Koronaőrség is.

Ellopni ugyan nem tudják a gátakat, de a gátőr feladata, hogy a gát épségét megőrizze. Míg a gátőrnek az emberek mellett főként a gátakba lukat fúró állatokkal kell felvennie a harcot, az útőr elsősorban a kátyúk megszüntetésén fáradozik. A testőr nem saját testét védi, hanem egy másik személyét. Nem ennyire konkrét dolgot őriz a rendőr és a csendőr. Nekik elsősorban a társadalmi normákat, szabályokat áthágó emberekkel szemben kell fellépniük azért, hogy megmaradjon a rend és a csend. Az eddig felsorolt őrök tehát nevükben viselik azt, amit őriznek.

Helyhez kötve

A börtönőr esetében már nem erről van szó. A börtönt senki nem fogja ellopni, viszont a börtönben lévő emberek igen csak szeretnének valahol másutt lenni. Itt az őr csupán a börtönben van, de elsődleges feladata a kényszerűségből ott lévő rabok őrzése. Ennek természetesen része a börtön épületének megvédése is. A határőr sem igazán a határkövek és kerítések épségéért felel, hanem azért teljesít szolgálatot a határon, hogy a határvonalat illetéktelen személyek ne lépjék át. Hasonlóképpen, a kapuőr feladatának csak egy része a kapu fizikai épségének megvédése, sokkal inkább azon kell őrködnie, hogy milyen emberek haladnak át a kapu alatt. A teremőr sem elsősorban a munkahelyéül szolgáló terem épségére vigyáz, hanem az ott kiállított tárgyakra. Ugyanez igaz a toronyőrre, aki nem a tornyát őrzi, hanem onnan kémleli a vidéket.

A folyamőr esete még bonyolultabb, hisz egy folyamot sem oly könnyű ellopni, bár nem egészen lehetetlen. A folyamban lévő halak sem akarnak megszökni a folyamból, a víz pedig az embernél sokkal nagyobb úr – ha ki akar lépni a mederből, akkor ez ellen nagyon keveset tehetünk. Akkor mit őrzött vajon a folyamőr?

A Lajta monitort is visszaadták
A Lajta monitort is visszaadták
(Forrás: Wikimedia Commons / dr. Lothar Baumgartner)

Itt a történelem vizeire kell eveznünk. A trianoni békeszerződés értelmében a magyar haderőt radikálisan csökkenteni kellett, a haditengerészetet pedig teljesen fel kellett számolni. Rendvédelmi szervek felállítását azonban lehetővé tette a szerződés. Így 1920-ban Magyarország visszakapott 4 őrnaszádot és 2 öreg monitort. Ezekkel a hajókkal állították fel a Magyar Királyi Folyamőrséget, mely névleg ugyan csak rendvédelmi szolgálatot teljesített (a mai vízirendőrséghez hasonló feladatokkal), valójában azonban a célja az ország vízi haderejének fenntartása volt. Tehát a folyamőrök egyrészt felléptek a tiltott helyen fürdőzőkkel szemben, másrészt katonai kiképzést is kaptak és harcra alkalmas állapotban tartották a hajókat. Tehát ők tulajdonképpen Magyarország vízi haderejét őrizték, nevük tulajdonképpen fedőnév volt.

Összetett feladatok

Vannak olyan őrök, akiknek azon túl, hogy a rájuk bízott berendezésre vigyáznak, azt még megfelelően működtetniük is kell. Ide tartozik a sorompóőr, a váltóőr és a zsilipőr.

A tűzőr szót használhatjuk abban a jelentésben is, hogy ’az, aki vigyáz a tűzre, nem engedi, hogy elaludjon’. Másik jelentése azonban pont azokra vonatkozik, akiknek az a feladata, hogy ne legyen tűz. A tűzoltóságokat ugyanis sok helyütt tűzőrségeknek nevezik.

Tűzőrség őrtoronnyal Veszprémben
Tűzőrség őrtoronnyal Veszprémben
(Forrás: Wikimedia Commons / Dávid Nagy)

Bár nyelvérzékünk azt sugallja, a járgány szóban nem ez a jár igető szerepel. Ez a szó a szerb-horvát jargan ’emelőcsörlő’ átvétele, mely végső soron egy görög ’szerszám, hangszer’ jelentésű szóból származik.

A fegyőr és a járőr szavak a nyelvújításkor keletkeztek, német mintára. A járőr tulajdonképpen ’járó őr’, előtagja a jár igető, csakúgy, mint jármű szóé. A fegyőr nyelvújítási szó előtagja a fegyelem, fegyelmez szóból elvont tő, esetleg a fedd ige fegy alakváltozatából származik. Tehát nem ’fegyveres őr’ a fegyőr, hanem ’fegyelmező őr’ a fegyházban, ahol a fegyencekre vigyáz. Másik, nem hivatalos neve a fent tárgyalt börtönőr.

A vámőr és a pénzügyőr szavakat ma leginkább a vám- és pénzügyőr szókapcsolatban használjuk, ez a határokon átnyúló áruforgalmat felügyelő rendvédelmi szakemberek hivatalos elnevezése. A vám- és pénzügyőr szakma képviselőit röviden pénzügyőröknek nevezzük. A pénzügyőrök fegyvert viselnek és a jogsértőkkel szemben számos kényszerítő eszközt alkalmazhatnak. A vám szó perzsa eredetű, egy ’adósság, tartozás’ jelentésű szó átvétele. Már az 1200-as évekből származó írásos emlékekben is szerepel ’illeték, tized’ jelentésben. Később alakult ki a ’vámszedő hely’, illetve az 1. jelentésből leszűkült ’szállított áru után fizetendő illeték’ jelentés.

Se határőr, se vámőr, se sorompóőr – határsorompó Ipolyvisknél
Se határőr, se vámőr, se sorompóőr – határsorompó Ipolyvisknél
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)

 Az éjjeliőr esete azért érdekes, mert bár az éjjeliőr tényleg olyan őr, akinek éjjel kell őrködnie, a szót mégis egybe kell írni. A helyesírási szabályzat 107. b) pontja azt mondja, hogy a minőségjelzős összetételeket egybe kell írni, mert az tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és utótag jelentésének összege. Gondolkodhatunk, miben több vagy más az éjjeliőr mint az éjjeli őr. Talán abban, hogy az éjjeli őr lehet alkalomszerű őr is, míg az éjjeliőr egy foglalkozás neve. Esetleg az a megoldás is eszünkbe juthat, hogy a éjjeli itt nem is jelző, hanem főnév – az éjjeli edény közkeletű neve. Ebben az esetben azonban az éjjeliőr egy bilit őrizne.

Akik őriznek

Az őr szóval alkotott összetételeknek már csak egy halmaza van hátra. Ebbe a csoportba tartozik például a munkásőr és a polgárőr. Ők ugyanis nem onnan kapták a nevüket, hogy mit őriznek – a munkásőr is elvileg védte a polgárok biztonságát, mint ahogy a polgárőr is vigyáz a munkásokra. Ezekben az elnevezésekben inkább az tükröződik, hogy a munkásőr maga munkás, a polgárőr pedig nem a hivatásos rendvédelmi szervezetek tagja, hanem egyszerű polgár.

Munkásőr
Munkásőr
(Forrás: Wikimedia Commons / Darjac)

Kik voltak a munkásőrök? A munkásőrséget 1957-ben dolgozó emberekből állították fel, mint a párt fegyveres hadseregét. A szürkéskék egyenruhás munkásőrök eleinte pisztolyt és géppisztolyt is kaptak, ám igazoltatási és letartóztatási joguk nem volt. A munkásőrséget 1989-ben jogutód nélkül megszüntették.

Magyarországon a polgárőrség önkéntesekből szerveződő rendvédelmi egyesületek szervezete, melynek jogelődje 1991-ben jött létre. A polgárőröknek nincs fegyvere vagy egyenruhája, elsősorban önkéntes bűnmegelőzési feladatokat látnak el. A polgárőrök jogait és feladatait törvény rögzíti. 1995 óta minden évben július harmadik vasárnapján megrendezik a polgárőrnapot.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X