-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Pr...C3%A4j%C4%87em%C3%A4 A Wiktionary-n egy draftra...2024. 09. 23, 01:04 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kis nyelvek beszélői számára mindig nagy élmény, amikor a nagy nyelvek beszélői a sok kis nyelv közül éppen az ő nyelvüket tartják valamiért érdekesnek. Tényleg, miért is érdekes a magyar nyelv az angol anyanyelvűek számára?
Russell Peters kanadai humorista családja Indiából származik, bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy műsoraiban gyakran foglalkozik a különböző etnikumok, kultúrák és nyelvek viszonyaival, illetve az ezekhez kötődő sztereotípiákkal. Az alábbi jelentét lettek tették fel a Youtube-ra, azon örvendezve, hogy a jelenetben történik utalás a lett nyelvre is. Mi, magyarok viszont egyenesen repeshetünk a boldogságtól, hiszen az igazi poént anyanyelvünk adja. Az angol nem tudók számára a videó alatt összefoglaljuk, miről is szól a jelenet.
Peters azzal kezdi, hogy amikor környezetében idegen nyelvet beszélnek, szereti figyelni és kitalálni, milyen nyelven beszélhetnek. Ugyanakkor egy kicsit kegyetlen játékot is játszik: furcsán mosolyog a beszélgetőkre, mintha értené, miről is van szó. Persze ez igen zavaró lehet, különösen, ha az illetők abban a tudatban cserélnek eszmét, hogy úgysem érti őket senki. A szerencsétlenek ilyenkor általában a Rosetta Stone-t átkozva menekülőre fogják, elhiszik, hogy a vigyorgó alak beszél – például lettül. (A Peters által előadott szöveg valójában nem lett, hanem egyszerű halandzsa.)
Az eszmefuttatás a továbbiakban azzal folytatódik, hogy gyakran néhány angol jövevényszó alapján kitalálhatjuk, miről is folyik az ismeretlen nyelvű beszéd. Például ha sikerül elkapnunk a shopping mall [sopin mól] ’bevásárlóközpont’ kifejezést, máris feltételezhetjük, hogy asztalszomszédaink vásárolni készülnek. Ez persze félreértésekhez is vezethet, hiszen lehet, hogy pusztán véletlen hasonlóságról van szó, és a sopinmól azt jelenti az adott nyelven, hogy ’kenyér’. Az ilyen véletlen egyezések pedig egészen viccesek is lehetnek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ekkor kérdezi meg Peters, hogy vannak-e magyarok a teremben. Mi azon lepődnénk meg, ha nem lenne: természetesen van. Peters rögtön meg is kérdezi tőle, hogy hogy van az angol kiss megfelelője magyarul – és rögtön hozzáteszi, hogy nem a csókra kíváncsi. A helyes megoldás: puszi. De miért olyan vicces ez? Azért, mert az angol pussy jelentése ’punci’. (Bizonyára minden olvasónk emlékszik Szigetvári Péter remek cikkére, melyben elmagyarázza, miért ejtendő ez a szó [u]-val.) Nem csoda, ha az angol anyanyelvűek számára rendkívül vicces, ahogyan a magyarok puszi, puszival búcsúzkodnak a telefonban.
Persze a magyar nem csupán az angolok számára érdekes, hanem például a finnek számára is – méghozzá éppen a persze miatt. A hasonló ejtésű finn perse ugyanis ’segg’ jelentésben használatos, méghozzá az egyik leggyakoribb káromkodásként. Ezzel szemben a finn kurva egyszerűen ’kanyar’-t jelent, ahogyan a svédben is, és ahogyan a spanyol vagy olasz curva [kurva] szintén. Az észt kurva viszont annyit jelent: ’szomorúnak a...’ vagy ’szomorút’. A magyarok számára érdekes lehet még a szerb-horvát pića [picsa] is, ami egyszerűen ’italok’-at jelent. Láthatjuk tehát, hogy az ilyen esetek nem mennek ritkaságszámba, és a sor bizonyára bővíthető...