-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szép, a jó beszéd segít beilleszkedni a közösségbe, megkönnyíti a kapcsolatteremtést és mindennapi örömet jelent – mondta Balázs Géza egyetemi tanár a Szép magyar beszéd verseny Kárpát-medencei döntőjének eredményhirdetésén vasárnap Győrött.
A professzor kifejtette: a beszéd árulkodik jellemünkről, műveltségünkről, pillanatnyi lelkiállapotunkról. A szép beszéd önmagában is esztétikai élvezet, az igényes beszéd a konstruktív emberi együttműködés leghatékonyabb eszköze, amely alkalmas az emberi konfliktusok rendezésére is. Balázs Géza köszöntőjében arra biztatta a verseny résztvevőit, hogy védjék, gyakorolják és fejlesszék a beszédkultúrát.
A határon belülről 130 gimnáziumi és szakképzőiskolai diák, a határon túlról – Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Erdélyből és a Felvidékről – 26 tanuló vetélkedett a Kazinczy-éremért a hétvégi rendezvényen. A legszebben beszélő 35 fiatal – köztük hat határon túli versenyző – nyerte el a Kazinczy-érmet. A döntősök szabadon választott és kötelező szövegeket olvastak fel a zsűri előtt, és nyelvészeti feladatsorokat oldottak meg.
A verseny díjkiosztóját összekötötték a Kazinczy-díj és a Péchy Blanka-díj átadásával. A Kazinczy-díjat Mohai Gábor rádióbemondó előadóművésznek, továbbá Tőkés Elekné Bitay Erika kolozsvári tanárnak és Varnyú Ilona délvidéki tanárnak ítélték oda a szép magyar beszéd népszerűsítése, az anyanyelv ápolása terén kifejtett eredményes munkájukért. Péchy Blanka-díjjal jutalmazták Bátki Zsuzsa soproni tanár és Tóth Jánosné sátoraljaújhelyi tanár anyanyelvi mozgalom támogatásáért végzett tevékenységét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Rába-parti város 47. alkalommal adott otthont a vetélkedésnek, amelyet az anyanyelv ápolásáért munkálkodó Péchy Blanka színművész kezdeményezett, és amely elnevezésében Kazinczy Ferenc író-nyelvújítónak állít emléket. Az idén változtattak a verseny lebonyolításán. Ennek lényege, hogy az anyanyelvet ápoló határon túli fiatalok – saját kérésükre – nem külön kategóriában versenyeztek, mint korábban, hanem a magyarországi gimnazisták csoportjában bizonyították tudásukat.