nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
פָּרָשַׁת הַשָּׁבוּעַ
Heti szakasz vagy hetiszakasz?

Újabb helyesírási kérdést kaptunk olvasónktól. Ezúttal arra jutottunk, hogy sem a szabályzat, sem a hozzá tartozó szótár nem ad eligazítást. Csak azt nem értjük, miért csinál úgy, mintha adna.

Fejes László | 2014. október 17.
|  

László nevű olvasónk a magyar helyesírás egyik legnehezebb kérdését, az egybe- és különírás problémáját feszegeti, méghozzá a gyakorlati oldaláról:

Hogy kell írni a helyesírásguruk szerint a heti( )szakasz szót a liturgiai értelemben (פָּרָשַׁת הַשָּׁבוּעַ)? A szabályzatban nincs benne, de aszerint egybe kell írni pl. a hetijegy, hetilap szavakat, pedig azok se kevésbé transzparens jelentésűek. Egy hozzáértő azt mondja, hogy ha nincs benne a szabályzatban, akkor a különírás se hiba. De a kiejtésben egy hangsúlya van, és az én intuícióm szerint csak az egybeírás ennek a hiteles lejegyzése.

Mindenekelőtt azt kellene tisztáznunk, hogy kiket is ért olvasónk „helyesírásguruk” alatt – a helyesírás valódi szabályzóit (a Magyar Nyelvi Bizottság tagjait), más helyesírás-szakértőket (beleértve a jelenlegi helyesírási rendszerhez kritikusan viszonyulókat), vagy esetleg nem is személyek véleményére, hanem a szabályzat rendelkezéseire kíváncsi.

Heti szakasz vagy hetiszakasz?
Forrás: Wikimedia Commons / Daniel Tibi / CC BY 3.0

Olvasónk úgy érvel, hogy azért írná egybe a szerkezetet, mert egy hangsúlya van. Házi szakértőnk, Kálmán László is hasonló állásponton van: szerinte az esetek nagy részében pusztán ez alapján eltalálhatjuk, hogy a szerkezetet egybe vagy külön kell-e írni. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy erre a szempontra a szabályzat sosem hivatkozik. Ráadásul számos esetben ez a szempont nem működik: például a nyitva tartás szerkezetet külön kell írni, holott a nyelvhasználók jelentős része – éppen a hangsúlyozása miatt – szíve szerint ezt egybeírná.

Olvasónk szerint a hetijegy és hetilap szavak nem kevésbé „transzparensek” (azaz „átlátszóak”, maguktól értetődőek), mint a heti( )szakasz. Ebben nem vagyunk annyira biztosak. A heti jegy és a heti lap érzésünk szerint olyasmit jelentene, mint ’az a(z egyetlen) jegy/lap, amelyet a(z adott) héten veszünk (olvasunk stb.)’. A hetijegy ezzel szemben ’egy hétig érvényes jegy’, a  hetilap pedig ’hetente megjelenő lap’.

Ugyanakkor A magyar helyesírás szabályai (AkH.) szótári része tartalmazza a heti jelentést is – ez ugyan lehet ’az a jelentés, melyet az adott héten készítünk (adunk le stb.)’, de lehetne ’a(z adott) hétre vonatkozó jelentés’ is (melyet nem feltétlenül hetente készítünk el, hanem mondjuk negyedévente). További hasonló példákat tartalmaz az Osiris Helyesírása: heti kimutatás, heti műsor, heti részlet (az utóbbi bizonyára pénzösszegre vonatkozik). Ezek közül a heti műsor egyaránt lehet ’az adott héten játszott egyetlen műsor’, ’az adott héten többször játszott azonos műsor’ (pl. ha egy moziban egy adott héten minden nap ugyanazt a filmet játsszák), de ’az adott hét teljes programja’ (pl. egy rádió vagy televízió esetében).

Látható tehát, hogy a heti jelentőse meglehetősen tág, és a ’hetente előforduló’, ’hétre vonatkozó’ stb. jelentéseket a helyesírás nem különbözteti meg, mind az egybeírás, mind a különírás esetében mindkettőre van példa. Abban tehát igaza van Lászlónak, hogy a heti( )szakasz semmivel nem „transzparensebb”, mint a hetijegy vagy a hetilap, de kijelentését meg is fordíthatjuk: semmivel nem kevésbé „transzparens”, mint a heti jelentés vagy a heti műsor.

Hasonlóan ellentmondásos a napidíj, napilap, napirend, ellenben napi jelentés írásmódja. Erős a gyanú, hogy itt is a hangsúlyozás a döntő az írásképben – a hangsúlyozást viszont a nyelv szeszélye szabályozza. Talán szerepe van a szavak hosszúságának is: a rövidebb alakokat gyakrabban ejtjük egy hangsúllyal.

Derítsük ki, mi a szabály!
Derítsük ki, mi a szabály!
(Forrás: Wikimedia Commons / Sagie Maoz / CC BY-SA 2.0)
Ha a példák alapján nem is lettünk okosabbak, nézzük, meg, mit ír a szabályzat! Az AkH. 107. a) pontja szerint „a minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában külön írjuk egymástól”, a b) pont szerint viszont „a minőségjelzős összetételeket egybeírjuk”. A kettő megkülönböztetésében az segíthet, hogy utóbbiak „tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag összege”. Sajnos nem tudjuk, hogy a hetilap esetében miben más a tagok összege, mint a heti műsor esetében, így a szabály alapján való eligazodást reménytelennek kell tartanunk.
A helyesírás nem Szentírás!
A helyesírás nem Szentírás!
(Forrás: Wikimedia Commons / Eliel Joseph Schafler / CC BY-SA 3.0)

Lászlónak tehát azt kell válaszolnunk, hogy az AkH. és a helyesírási tanácsadó irodalom alapján lehetetlen eldönteni, hogy a heti szakasz vagy a hetiszakasz-e a helyes írásmód. Valójában tehát mindenki úgy írja, ahogy szeretné. Ez persze nem baj, sőt kifejezetten üdvözlendő. Csak az a kérdés, miért tesznek úgy a helyesírás szabályozói, mintha lenne véleményük a kérdésről.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 menasagh 2014. október 17. 21:14

Mindenekelőtt azt kéne pontosítani, hogy a helyesírást ha egybe írjuk is kiejtésileg ha nem hangsulyozzuk különn akkor egy valamilyen sírásnak hallatszik.

2 mederi 2014. október 17. 20:59

Szerintem az is fontos, hogy bír-e a jelzős szerkezet önállósult "képpel", vagy többféle jelentéssel..

Pl.

-A "kéz(i)fej" annyira "képiesült", hogy az "i" ki is esett..

-A "kézitáska" ugyan már önálló, de az "i" megmaradt benne.

-Az "emberi hang" (=nem durva hang) más, átvitt értelemben használatos mint az "emberhang" (= nem állat hangja)..

A szabályzat (inkább valóban megfontolandó ajánlás, lehetőleg példa mondatokkal) azért fontos, mert aki ír valamit, nem mindíg gondolja végig (vagy nincs rá ideje, vagy nem bízik abban, hogy mindenre kiterjedően végig tudja "zongorázni" a lehető buktatókat). Az, hogy esetleg félreérthető is lehet az írott szövege, ha nem a legmegfelelőbben alkalmazza az egybe vagy külön írást, kételyre adhat okot a szöveg írójának és félreértést eredményezhet olvasójának. Bizonytalan esetben az írónak van hová fordulnia, megnézheti a "Helyesírási szabályzatban" mit, hogyan és miért ajánlanak az adott esetre vonatkozóan..

1 LvT 2014. október 17. 20:14

A szabályzat, az egybeírt <heti-> előtag esetén a jelentésváltozásos klauzulára utal. Szerintem itt nem azt érdemes boncolgatni, ami felé a cikk látszik konkludálni, ha jól értem, miszerint az előtag jelentése más-e, mint egyébként, hanem hogy a kifejezéssel jelölt fogalom értelme más-e, mint a tagok jelentésének az összege.

Az autópályára megvásárolható hetijegy pl. tíz napra szól: ez az a mozzanat, amely indokolhatja az egybeírást. A Magyar Néprajzban ezt olvassuk: „a piac funkcióit is a hetente egyszer – vagy nagyobb helyeken kétszer – tartott hetivásár teljesíti” {1}. Vagyis a <hetivásár> se nem ’hetente tartott vásár’, se nem ’egy hétig tartó, egy hétre szóló vásár’, mivel hetente lehet többször is. S í. t.

Mifelénk a kérdezett fogalmat rendszerint <heti ige> néven ismerik, és nem írják egybe: mert a fenti példákhoz hasonló jelentésmódosulás nem érezhető. Ezért szerint a <heti szakasz> is különírandó, amennyiben az hét napra szól, ill. egy héten nem adnak ki többet.

Az opció lehet ugyanakkor, hogy a kérdező sutba dobja a szabályzat egybeírási koncepcióját, és áttér a hangsúly szerinti metódusra, akkor viszont ezt teljes körűen alkalmazni kellene. Ez valid, de fáradságos megközelítés lenne.

{1} mek.niif.hu/02100/02152/html/03/202.html

Információ
X