nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szudzuki – a mi átírásunk
Japán szavak magyar szövegben

Ha keleti harcművészetekkel kezdünk foglalkozni, a legnagyobb kihívást talán nem is a technikák elsajátítása vagy az erőfejlesztés jelenti – hanem az, hogyan írjunk a tanultakról magyarul.

Fejes László | 2014. augusztus 7.
|  

Orsolya nevű olvasónk a sporton keresztül jutott el a nyelvi kérdésekhez:

Az aikidósok egymás közt a Hepburn-féle átírást használják, nyomtatott könyveken kívül elvétve fordul elő a magyaros átírás, és nagyon sokan furcsának, többen egyenesen irritálónak tartják (?!). Számomra a legfurcsább jelenség az, hogy még azok a nyomtatott kiadványok is, amelyek egyébként a következetesen a magyar átírást használják még a konkrét technikák nevénél is (szenszei, ikkjó, szuvari vaza stb.), magát a harcművészetet következetesen „Aikido” néven illetik így nagybetűvel a szabályos „aikidó” helyett. Van elképzelésem ennek az okáról, de érdekelne az önök véleménye is a témával kapcsolatban.

Japán szavak magyar szövegben
Forrás: Wikimedia Commons / Abigail1199 / CC BY-SA 3.0
A magyar helyesírás szerint a nem latin betűs írású nyelvek szavait kiejtésük alapján, a magyar hangjelölés szabályai szerint kell leírni. Mivel azonban az egyes nyelvek hangállománya eltér a magyarétól, a jelentősebb nyelvek átírását szabályozzák – a japán mellett ilyen a kínai az arab vagy az orosz is.

Persze a problémával más nyelvek beszélőinek is meg kell küzdeniük, így aztán kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány nyelv, annyi átírás. Bizonyos nyelvekre több átírás is létezik, sőt, a japán esetében van japán állami latin betűs átírás is. Az Orsolya által emlegetett Hepburn-átírás az angolban használatos.

Az írás, az egyes szavak írásmódja elsősorban megszokás kérdése. Nyilván az aikidósok közül is sokan képesek idegen nyelveken, például angolul olvasni. Ők aikidós szakszövegeket is olvashatnak, és ezekben a japán szavak angolos átírását találják meg, ezeket szokják meg, így fogják szeretni. Esetleg vannak közöttük olyanok, akik viszonylag jól tudnak angolul, így szívesen fordítanak is kedvelt sportjukról szóló szövegeket, de a japán szavak magyarra való átírásának módját nem ismerik (esetleg arról sem tudnak, hogy van ilyen), vagy ha ismerik, akkor is már a Hepburn-féle alakjukat szokták meg, így ezeket használják. Azok pedig, akik az általuk fordított szövegeket olvassák, szintén így szokhatják meg.

Megjegyzendő azonban, hogy vannak a magyaros átírásnak furcsaságai. Így például a Hepburn z-jének a magyaros átírásban dz felel meg: így például az öngyilkos repülőket ejlölő szót kamikadzénak kellene írni. A Forvo három adatközlőjének egyike sem ejt [dz]-t, az angol Wikipédia kiejtési mintája viszont tényleg kissé a [dz]-be hajlik. Az angol Wikipédiának a japán hangrendszerről szóló leírása szerint a japánban csak [z] van, ez bizonyos helyzetekben, bizonyos beszélőknél válhat [dz]-vé. Talán ez lehet az oka, hogy a magyarban számos esetben az ilyen szavak is z-vel honosodtak meg  – pl. az Osiris-féle Helyesírás (OH.) is a kamikaze formát ajánlja –, és a Suzuki márkanév mellett a személynevet is általában Szuzuki, és nem Szudzuki alakban írjuk (bár ebben a tekintetben még a magyar Wikipédián is ingadozás tapasztalható).

Szuzuki Aguri autóversenyző
Szuzuki Aguri autóversenyző
(Forrás: Wikimedia Commons / Eugene Flores / CC BY 2.0)

Ami az aikidó nagy betűs írásmódját illeti, mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a japánban nincs kisbetűs vagy nagybetűs írásmód (sőt, betűírás sincs), így az eredeti írásmódot nem firtathatjuk. Mivel azonban ez a magyarban semmiképpen nem minősül tulajdonnévnek, mi több, az angolban sem írják nagybetűvel, nem igazán értjük, mi indokolná nagybetűs írásmódját. Azt, hogy a szóvégi magánhangzót mindig, vagy csak toldalékolt alakban írjuk ó-val, attól függ, hogy meghonosodott jövevényszónak tekintjük-e, vagy alkalmilag használt idegen szónak. Mivel ez a sportág bevett magyar neve, véleményünk szerint meghonosodott jövevényszónak kell tekintenünk, tehát hosszú ó-val kell írnunk.

Orsolya talán azt várja tőlünk, hogy egyértelműen foglaljunk állást valamelyik átírás mellett. Mi azonban ezt nem tehetjük. Mi ugyanis csak azt tanácsolhatjuk, hogy a szokásokat kövessék, márpedig ha az adott körben (ez esetben az aikidósok körében) nincs kialakult szokás, akkor nincs mit tenni, meg kell várni, míg valamelyik megszilárdul. Persze jósolni is csak azt tudjuk, hogy valószínűleg mindkét irányból érkeznek majd hatások, így a kérdés nem fog egyhamar eldőlni. Azt azonban szintén nem írhatjuk, hogy nem baj, ha a kétféle írásmód él együtt, ugyanis bizonyos esetekben nem dönthető el, hogy hogyan olvasandó ki a szóalak. Az s a Hepburn-féle átírásban [sz]-nek, a magyaros átírásban [s]-nek olvasandó. Persze ez sem probléma, ha az adott szövegben következetesen ugyanazt az átírást használják, és azonosítható is, hogy mely átírás szerint olvasandóak a szavak.

A másik kérdésem teljesen technikai: Van-e olyan on-line elérhető akadémiai forrás, amely konkrétan a japán szavak átírásának szabályait alkalmazza?

Tudomásunk szerint a Magyar Tudományos Akadémia nemhogy a japán átírás szabályait nem tette közzé az interneten, de A magyar helyesírás szabályait sem (ez azért a Magyar Elektronikus Könyvtárnak köszönhetően elérhető, de csak a szabályzat, a szótári rész nem). Az persze jó kérdés, hogy egy közpénzen működtetett intézmény miért nem teszi közzé azokat a forrásokat, amelyek használatát a közvélemény elvárja.

Mindenesetre a japán szavak magyar átírására vonatkozó szabályok vázlatát megtalálhatjuk a Wikipédia irányelvei között. Ez az oldal belső használatra szolgál, a szócikkíróknak ad útmutatást, de ettől függetlenül bárki használhatja a saját céljaira is. (Itt egyébként az szerepel, hogy a Wikipédiában is a z-t kell használni a dz helyett.)

A japán nevek helyesírásáról egyébként a Keleti nevek magyar helyesírása című, 1981-es akadémiai kiadvány rendelkezik. Ennek beszerzése aligha egyszerű, ráadásul az egyszerű nyelvhasználó számára nem is szükséges. Ha valakinek mégis szüksége van ilyen jellegű útmutatásra is, akkor inkább az OH. beszerzését ajánljuk: ez jól összefoglalja a különböző nyelvek átírásáról szóló tudnivalókat, mindemellett hasznos – a szabályzatnál bővebb – útmutatással szolgál különböző helyesírási kérdésekben, és szótári része is a legterjedelmesebb a piacon található hasonló kiadványok között.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
37 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 12. 15:39

@Orsolka: Köszönjük szépen!

36 Orsolka 2014. augusztus 12. 13:22

@Fejes László (nyest.hu): Végül csak sikerült. Ettől függetlenül ma délután megy majd egy külön posztban a link.

35 Orsolka 2014. augusztus 12. 13:17

@Fejes László (nyest.hu): Az eredeti blogbejegyzésbe csak az url címet tudtam utólag beírni, fogalmam sincs, miért nem tudom rendesen linkként beszúrni. Ma délután viszont egy külön posztban belinkelem majd a cikkét.

34 El Vaquero 2014. augusztus 12. 13:15

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: a netes találatok szerint (pl. Wiktionary) a づ is lehet /zu/, nem csak /dzu/. Meg ha /dzu/ is lenne, akkor is lehetne belőle [zɯ]. Persze biztos nem lehetek a források helytállóságában, mivel nem tudok japánul, hangminta kéne hozzá több embertől, lehetőleg nem a Forvóról.

33 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 12. 12:58

@Orsolka: Kérjük, hogy a bejegyzésben a cikkünkre való hivatkozás legyen linkelhető. Köszönjük!

32 Orsolka 2014. augusztus 12. 12:42

A fenti kérdést egy AikiMag bejegyzés írása kapcsán tettem fel:

aikimag.blog.hu/2014/08/05/aikido_vagy_aikido

Ez csak egy blogbejegyzés egy csekély értelmű magyartanár/aikidókától, kéretik olvasáskor nem túl szigorúnak lenni.

A szövegben nem jeleztem, hogy a nyest.hu-t is megkérdeztem, egyrészt mert viszonylag gyorsan kész kellett lennem, másrészt reménykedtem egy utólag is belinkelhető külön cikkben.

Ezúton is köszönöm a posztot és a kommenteket is.

31 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. augusztus 12. 11:33

@hun: Nem.

30 hun 2014. augusztus 10. 21:37

a bi az japánul is nap?

ᛝゑ

29 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. augusztus 9. 17:10

@El Vaquero: én úgy tudom hogy a ず az /zu/ a づ pedig /dzu/

28 hun 2014. augusztus 9. 13:47

@LvT: "A történeti okok közt értem az orosz közvetítés lehetőségét,..."

.

HAHAHA. orosz-japán közös kultúrkör?

a japánok már rég a szigeten voltak, amikor a ruszok kétezer kilométerre megközelítették a mongol-kínai határt

@LvT: "A mora egy időegység, „ütem” a beszédben. A /ja/ szótag egy morás, az /ai/ viszont két morás: ez mutatja, hogy nem egymás fonetikai tükörképei."

pont ezért kéne aikido-.nak írni és nem ajkido-nak.

miért mondod valakinek, h a (te általad is tudott) érveknek ellentmondva írja?, akkor? he? ezt tanították neked a német akadémián?

27 El Vaquero 2014. augusztus 9. 08:55

Úgy, hogy alapvetően az idegen írásképet ülteti át magyar írásképp, és nem a kiejtést.

26 LvT 2014. augusztus 9. 08:47

@El Vaquero: Azt nem látom, hogy az Akadémia hol pártolná a transzlitrációt..?

25 El Vaquero 2014. augusztus 9. 08:05

@Sigmoid: a német és a francia elég szépen fenntartja az „ü”-t, de egyes angol nyelvjárások is ismerik, mint beszédhangot.

 

@LvT: ez meg a másik, hogy sokan keverik a transzkripciót és transzliterációt. Ez utóbbit pártolja az Akadémia,, de sose láttam értelmét. Ha csak transzliterálunk egy szót, akkor ki tudjuk ugyan olvasni, de az a hangalak jó eséllyel még csak hasonlítani sem fog az eredeti japán hangalakra. A transzkripció viszont azért bizonytalan, mert el kell dönteni, hogy időben, térben, társadalmilag melyik nyelvjárást írjuk át, milyen részletesen, és a kiejtés a legváltozékonyabb. Elismerem, hogy nehezen megközelíthető probléma, de az Akadémia megoldását nem tudom pártolni.

24 LvT 2014. augusztus 8. 22:26

@El Vaquero: et al.: Nem magyarázza meg a japán /(d)z/ helyzetét, de talán nem árt tudni, hogy ez etimológiailag két külön hang egybeesése a japánban,, és ennek megfelelően a /(d)zu/ szótag <ず> és <づ> jelekkel is írható. Ezek közül az első az /sz/ zöngés változata, a második pedig a /c/ hangé. Tehát etimológiailag az egyik része /z/, a másik része /dz/.

A /dzs/-vel is ez a helyzet: <じ> /*zsi/ → /dzsi/, ill. <ぢ> /dzsi/.

Ezzel együtt a magyar <dz> jelölés mögött egyrészt talán történeti okok állhatnak, másrészt a <dzs>-vel való szimmetriája. A történeti okok közt értem az orosz közvetítés lehetőségét, mert az orosz átírásra jellemző a <дз> írásmód (az oroszok viszont esetleg a /dz/-ző natív ejtésváltozattal lehettek kapcsolatban).

23 szigetva 2014. augusztus 8. 22:09
Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X