-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az angolok majmolásával, modoroskodással, vagy éppen a régies helyesírással magyarázható-e a néma h feltűnése a magyar nyelvű internetes bejegyzésekben?
Gyakran fordul elő, hogy a különböző jelenségekben, változásokban észreveszünk valamilyen tendenciát. Amikor azonban olyan dologgal szembesülünk, ami éppen az ellenkező tendenciáról tanúskodik, zavarba jövünk. Így járt ezzel olvasónk, László is:
Az utóbbi időben internetes fórumokon gyakran találkozom a „nah”, „jah” írásmóddal. Eddig úgy tudtam, az internet nyelve az egyszerűsítés irányába változik, pl. „h” írása a „hogy” helyett, máskor a „hogy” elhagyása a „lehet, hogy elmegyek”-hez hasonló szerkezetekben (lehet elmegyek). Akkor mire véljem ezt a szóvégi h-t? Modoroskodás, régieskedés? Esetleg angolosnak látszani akarás? A „nah” ugyan megtalálható az angolban, de a „jah”-ra nem találtam példát.
Mindenekelőtt arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy ellenirányú hatások mindig előfordulnak. A nyelv egyik legtermészetesebb jelensége a hiperkorrekció, amikor annyira szeretnénk egy alakot jól – értsd: a hallgató vagy olvasó elvárásainak megfelelően – használni, hogy pont ennek következtében hibázunk. Többször is megírtuk, hogy ilyen módon jött létre a hold szó mai alakja: ez eredetileg hód volt, de mivel a beszélők tudták, hogy amit ők bótnak meg vótnak mondanak, azt boltnak meg voltnak „illik ejteni”, létrehozták a hold alakot is, és végül annyira hittek abban, hogy ez az „igazi” alak, hogy ez került az irodalmi nyelvbe (Zrínyi ide vagy oda).
::adbox::7:
A László által idézett esetben biztos nem erről van szó, hiszen helyesírásunkra kevéssé jellemző, hogy olyan helyre kellene h-t írni szó végére, ahol nem ejtjük. Vannak persze az olyanok, mint a cseh vagy a méh, de ezek mind olyanok, amelyeknél a ragozásban megjelenik a [h] (sőt, ma már egyre inkább szó végén és mássalhangzók előtt is megjelenik [ch]-ként), míg a László által említett szavak nem is ragozhatóak.
Az mindenesetre valószínű, hogy angol hatásról van szó. Az angol nah a no ’nem’ alakváltozata, egyes források szerint szemnyelvjárási alak (azaz olyan, mint a magyar hüje vagy tuggya), mások szerint kiejtésük is különböző. A jah alakot azért nem találja László, mert ez az angolban kb. [dzsa], [dzsá], [dzse] ejtésű lehetne, és ilyen szó nincs.. Van viszont yah és yeah, mind a kettő a yes ’igen’ alakváltozata, ahogy a mah a my ’az én ...’ egyik formája. Használatos még indulatszavakban: bah, pah (mindkettő undor, düh vagy megvetés kifejezésére), rah ( ~ hurrah ’hurrá’) stb. Okkal feltételezhető, hogy az angolos formák hatottak a neten található magyar formák kialakulására.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy akik használják, azért használják, mert angolosnak akarnak tűnni. A legtöbben bizonyára azért használják így, mert ugyanazon vagy hasonló fórumokon ezt a használatot látták, és ezt a mintát követik. Arra, hogy ez modoroskodás-e, nem lehet általánosságban válaszolni. Bizonyára vannak helyzetek, amikor nagyon is az, vannak helyzetek, amikor ellenkezőleg, akár kifejezetten szellemes játék lehet az írásmóddal, és rengeteg esetben minden bizonnyal egyszerűen a környezetnek megfelelő, az adott helyen teljesen semleges nyelvhasználat. Ráadásul a stílus erősen szubjektív dolog: nem mindenkiben ugyanazt a benyomást kelti egy-egy alak, ezért az ilyen minősítésekkel meglehetősen óvatosan kell bánni.
Az biztos, hogy a h használata ebben az esetben nem tekinthető régieskedésnek. Egyrészt a szóvégi, magánhangzót követő néma h használata korábban sem volt jellemző a magyar írásszokásra (nem sok példát találhatunk erre családnevekben), másrészt viszont ha valaki régieskedni akarna, akkor erre sokkal alkalmasabb jellemzőket is találna (pl. a t-t követő néma h vagy a cz használata). Ez ellen szól maga a környezet is: az internetes nyelvhasználatra – amennyire ilyenről egyáltalán beszélni lehet – nem jellemző az archaizálás, sokkal inkább az újszerű nyelvi formák keresése, a friss trendek követése.