-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nehéz frappáns nevet adni egy minisztériumnak, egyesületnek, intézetnek vagy tanszéknek. Ha végre megvan a név minden alkotórésze, már csak le kell írni. Ez sem egyszerű feladat.
A magyar helyesírási szabályokat betartani nagyon nehéz – többek között erről tanúskodik Mindennapi helyesírás sorozatunk is. Néha még a minisztériumok vagy fontos intézmények nevét sem sikerül leírni a szabályzatnak megfelelően. Pedig az intézménynevek esetében a szabályzat viszonylag elnéző, és a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételek esetében nem követeli meg a kötőjel használatát: Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium (AkH. 187.) Most öt olyan intézménynevet mutatunk be, amelyekben helyesírási hibát találtunk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
1. Csak az írja, aki bírja
Azoknak a szavaknak a leírása, amikben a hosszú magánhangzó egyes toldalékok előtt rövidre vált, sokszor nehézséget okoz: víz, vízi ~ vizet, vizes, tűz, tűzi ~ tüzet, tüzes. Ennek többek között az az oka, hogy az írott forma sokszor nem tükrözi a kiejtést. A vízimadár, tűzifa szavak első szótagjában sokan rövid magánhangzót mondunk. A rövid magánhangzóval írt alakok hosszú ejtésére is van példa: előfordul a [vízet] ejtés is. Hasonló példa a bír, bíró ~birok, birkózik is – vannak beszélők, akik [biró] alakot használnak, mások pedig [bírkózik]-at ejtenek.
Így voltak ezzel feltehetőleg a birkózók bíróinak bizottságát elnevezők is. A szervezet honlapjának tanúsága szerint a bizottság neve Magyar Bírkózó Bíróbizottság. A helyesírási szótárak szerint a helyes forma azonban ez lenne: Magyar Birkózó Bíróbizottság.
2. Az intézet, ami kutat
Helyesírásunk másik neuralgikus pontja a külön- és egybeírás, ugyanis sokszor nehéz eldönteni, mi számít összetételnek és mi nem. Különösen gyakran nyúl az ember a helyesírási szótárért akkor, ha egy -ó/-ő képzős igenév és főnév együttesét szeretné leírni: kiinduló helyzet vagy kiindulóhelyzet?
Ezek írását az AkH. 112. pontja szabályozza. Eszerint az alkalmi jelzős szerkezeteket két szóban írjuk: izzó fém. Emellett akkor is külön kell írni a szókapcsolatot, ha az egyik tag már önmagában összetett szó: növényvédő szer, szélező körfűrész. Ha azonban a szókapcsolat tagjai összeforrtak és egyik tag sem összetett szó önmagában, akkor a szókapcsolat egy szóba írandó: pihenőnap, belépőjegy.
Ezt a szabályt hagyja figyelmen kívül kétszer is a Türr István Képző és Kutató Intézet. A szabályzat szerint a nevet így kellene írni: Türr István Képző- és Kutatóintézet. Azt, hogy honnan kerül oda a kötőjel a képző szó végére, a következő pontban mutatjuk be.
3-4. Kötőjelek minden mennyiségben
Bár a hosszú, összetett intézménynevek esetében a szabályzat nem követeli meg a kötőjel kitételét a fő összetételi határon, más esetekben mégis csak szükség van a kötőjelekre. Intézménynevekben a legtöbbször akkor fordul elő kötőjel, amikor egy felsorolásban az egymást követő összetett szavaknak azonos az utótagja vagy az előtagja: bel- és külkereskedelem, gépgyártó és -javító üzem.
Ezek írásmódját az AkH. 262. c. pontja szabályozza. Az elhagyott közös tag helyét jelöli a kötőjel. A fenti 2. példában a képzőintézet és kutatóintézet felsorolást egyszerűsítették, ám az első tagból kihagyott intézet szó helyére nem tették ki a kötőjelet.
Ehhez hasonló az Asram Jóga és Meditációs Központ és a Tantusz Képző és Oktatási Központ neve is. A jógaközpont és meditációs központ kifejezés összevonásából keletkezett nevet így kellene írni: Asram Jóga- és Meditációs Központ. A másik név esetében pedig ez lenne a helyes forma: Tantusz Képző- és Oktatási Központ.
5. Ha nagy a baj
A végére hagytunk egy olyan nevet, amit igen nehéz megfejteni. Látszólag minden rendben van benne, az összetételek utótagja helyett kötőjelek állnak. Ám a kifejezés bonyolultsága miatt szinte kideríthetetlen, melyik szó melyikkel áll kapcsolatban.
A valamikori Honvédelmi Egészségügyi Tanszék utódját, több összevonás és átnevezés után ma egy egyetemi szenátusi határozat értelmében 2014 tavasza óta így hívják: Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelem Orvostan Tanszék.
Ahhoz kétség sem fér, hogy a tanszéken fontos munka folyik: itt tanítják azt, mit kell tenni az orvosoknak, ha nagy baj van – háború lesz vagy katasztrófa történik. De mik a névben az előtagok és az utótagok? Kicsit elveszünk a sok összetétel tengerében.
Mi az utótagja például a honvéd szónak? A védelem vagy az orvostan, esetleg a tanszék? Ilyen felsorolásokban akkor használhatunk kötőjelet, ha azonos utótagot hagyunk el (AkH. 262. c.). Ebből azt gyanítjuk, hogy a védelem szó helyett állhat a kötőjel (katasztrófavédelem, rendvédelem) – ám a honvédvédelem valószínűleg nem az a szó, amire a név alkotói gondoltak. Sokkal inkább a honvédelemről lehet szó, ám akkor az előtag csak hon-.
Szerkesztőségünk szerint a Hon-, Katasztrófa- és Rendvédelmi Orvostan Tanszéke elnevezés kicsit szerencsésebb lenne, de még ez is túl bonyolult. A témában való járatlanságunk miatt azonban jobb javaslattal egyelőre nem tudtunk előállni.
Források
A magyar helyesírás szabályai (AkH.)
Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás (OH.)