nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Feltámadás
Mire jó a bibliafordítás?

Kihalnak-e a nyelvek, vagy csak mély álomba merülnek? Attól is függ, hogy van-e, aki felébressze őket, és rendelkezésére állnak-e a megfelelő eszközök.

nyest.hu | 2014. szeptember 30.
|  

A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv, nem csoda, ha számtalan kis nyelvre is lefordítják. Az ugyan vitatható, hogy mennyire jó dolog a veszélyeztetett nyelvek szempontjából a bibliafordítás – hiszen ez mindenképpen része a hagyományos kultúra felszámolásának –, de az biztos, hogy megvannak az előnyei is. A bibliafordítás ugyanis egy remek módja a nyelv dokumentációjának, hiszen a szöveg jelentése ismert, tehát a nyelv ennek segítségével visszafejthető. Egy ilyen esetről számol be a Good hírportál.

Törzsi területek Dél-Új-Anglában
Törzsi területek Dél-Új-Anglában
(Forrás: Wikimedia Commons / Nikater, Hydrargyrum / GNU-FDL 1.2)

Négyszáz évvel ezelőtt a mai Plymouth környékén az algonkin nyelvcsaládba tartozó messzecsuszett (Massachusett) nyelvet beszéltek (ennek többféle elnevezése is volt, pl. Wômpanâak, Wampanoag, Natic,  Pokanoket stb. – vagy csak egyszerűen indián nyelv). Ebből kerültek az angolba olyan szavak, mint a skunk ’bűzösborz’, squash ’tökféle’. Valószínűleg valamelyik keleti algonkin nylevből, nagy valószínűséggel a messzcsuszettből származnak többek között a következő szavak: moose ’jávorszarvas’, moccasin ’mokaszin’, tomahawk ’harci szekerce’, manitou ’szellem, istenség’, totem stb. (Ezek közül több nemzetközileg ismertté vált, a magyarba is eljutott.)

Miközben a messzecsuszett beszélő jelentős hatást gyakoroltak a korai észak-amerikai angolszász kultúrára, természetesen az angolszászok is hatást gyakoroltak az indiánokra. Írásbeliséget alakítottak ki a helyi nyelvek számára, 1663-ra pedig elkészült a teljes bibliafordítás. Egyes területeken az indiánok közül is minden második tudott írni-olvasni, a 17-18. században egymás között anyanyelvükön leveleztek is. A himlő, a háborúk, a rabszolgaság és nem utolsó sorban az erőszakos keresztény térítés következtében a nyelv kihalt az 1830-as években. 1928-ban elismerték a nép hivatalos státuszát, de természetesen a nyelvet ekkor már régen nem beszélte senki.

Az „indián nyelvű” Biblia címlapja
Az „indián nyelvű” Biblia címlapja
(Forrás: Wikimedia Commons )

1993-ban az akkor 30 éves Jessie Little Doe Bairdnek víziói támadtak: őseit látta, akik arra biztatták, hogy támassza fel a nyelvet. Diplomáját az algonkin nyelvekből írta a Massachusettsi Műszaki Főiskolán: Kenneth Hale és Norvin Richards nyelvészekkel anyanyelvi beszélők és misszionáriusok által írt levelek és vallásos szövegek alapján próbálta rekonstruálni a nyelv nyelvtanát és szókincsét. Ezekre alapozva tananyagokat készített, tanfolyamokat szervezett. Ma már 15 ember beszéli a nyelvet – ez kivételes sikernek számít, különösen annak fényében, hogy a nyelvek feltámasztását korábban lehetetlennek tartották.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
25 hun 2014. október 2. 18:32

@LvT: mondtá egy nagy semmit.

arról nem hallottál, h a jász és az oszét ugyanaz?

1422-ből származó oklevél jász szavai

Acca – ‘kacsa’; oszét acc/accae ‘vadkacsa’, Ban – ‘nap’; oszét bon, Basa – ‘rántással készült leves’; oszét bas/basae, Bax – ‘ló’; oszét baex, Carif – ‘vaj’; oszét sarv/carv, Cugan – ”lábas, fazék’; digor cigon, Dan – ‘víz-1; oszét don, Da – ‘tied’, oszét dae, Docega – ‘tehén’; oszét dusgae/docgae ‘fejőstehén’, Fit – ‘hús’; oszét fyd/fid, Fus – ‘juh’; oszét fys/fus, Gal – ‘bika’, oszét gal, Gist – ‘túró’; oszét, digor aengezun ‘forr, erjed’, aengist ‘erjesztő’, Hecav – ‘gazda’; oszét xisaw/xecaw, Huvar – ‘köles’; oszét Xor/xwar, Huvas – ‘széna’; oszét xos/xwasae, Jaika – ‘tojás’; oszét ajk/ajka12, Kapken – ‘hal’, oszét kaef, Karak – ‘tyúk’, oszét kark, Karbac – ‘árpa’; oszét, iron kcervaez (árpafajta), Kasa – ‘kása’; oszét kash/kasae, Kurajna – ‘malom’; oszét kwyroj/kurojnae, K’ever – ‘kenyér’; oszét k’aebaer, Manavona – ‘búza’; oszét maenaew/maenaewae, Na – ‘mienk’; oszét nae, Odok – ‘kanál’; oszét widyg/jedug, Oras – ‘kovász’, oszét, digor waeras, Osa – ‘nő’; oszét us/osae, Qaz – ‘liba, lúd’; oszét qazh/qaz, Sabar – ‘zab’, Saka – ‘kecske’; oszét shaegwyt, Sana – ‘bor’, oszét saen/saenae, Tabac – ‘tányér’, oszét taebaeg, Vas – ‘borjú’; oszét, digor waess

jaszlajosmizse.hu/a-magyarorszagi-jaszok-szojegyzeke/

1442(?)-ből ránk maradt jász szójegyzék

’kenyér’ (= kheyef), a ’víz’ (= dan), a ’tojás’ (= jayca), a ’bor’ (= sana), a ’hús’ (= fit), a ’leves’ (= baza), a ’túró’ (= gist), a ’sajt’ (= buca), a ’széna’ (= huvaz), a ’zab’ (= zabar)

...

Da = tied, Ban = nap, Horz = jó, Na = mienk, Heca = gazda, Soseg = csendes, békés, Izon = reggel, Khevef = kenyér, Fit = hús, Baza = leves, Sana = bor, Jayca = tojás, Kapcen = borsó, Dan = víz, Manuona = gabona, Zabar = zab, Huvaz = széna, Karbach = árpa, Huvar = köles, Kasa = kása, Oras, boza = sörféleség, Tabak = tál, Cugan = fazék, Odok = kanál, Gist = túró, Carif = vaj, Karak = csirke, Caz /qaz/ =lúd, Kurajnuk = malomkő, Kuraj = malom, Bah = ló, Acca = vadkacsa, Gal = ökör, Ere = bárány, Fus = juh, Saka = kecske, Vas = borjú, Dicega = tehén, Goga = csemege, Buca = sajt.

versegi.hu/baranta.net/?q=node/149

Magyar.......>........mai oszét

asszony : ahsin, gazdag : gezdug, híd : hid, kert : kert, keszeg : kesag ( hal jelentéssel ), legény : legven, verem : verm, egész : egas, idegen : ettegon, üve : avge, régen : ragon, részeg : .rasug, vér : vart

.

híd-chëd

kert-kärt

vért-wart

kard-kard

ezüst-ävzist

üsz®-w ass

gazdag-qäzdyg

méreg-marg

üveg--avgä

részeg-rasyg

keszeg-käsag

szakadék-sak'adax

sajt-čighd

www.leventevezer.extra.hu/jaszok.pdf

24 arafuraferi 2014. október 2. 08:06

@LvT: Oké, köszi. Akkor ezentúl nem kritizálom, ha a natik nyelvű wampanoagok messzecsuszett elnevezését.:-)

23 LvT 2014. október 1. 23:18

Abháziában több nyelven beszélnek: abházul, örményül, grúzul és oroszul. Ezek közül az abház és a grúz nem rokon kaukázusi nyelvek. Az örmény és az orosz pedig nagyon távoli rokon indoeurópai nyelvek. Ahogy az oszét is velük nagyon távoli rokon indoeurópai nyelv.

22 LvT 2014. október 1. 23:00

@arafuraferi: >> Mégpedig, hogy emlegették saját magukat masszacsúzettnek vagy sem (Igaz írtad már ezt, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nem-e blöfföltél). <<

Azt jó, ha észbe vesszük, hogy az indián önelnevezések többszintűek: a kisebb csoportoknak (törzseknek) is volt önelnevezése, de a kisebb csoportokból szerveződő nagyobbaknak (törzsszövetségek) is volt. Ilyen pl. a dakota (= nakota = lakota), amely önelnevezés, de egy törzscsoporté, amelyek egymást ’barát’-nak tekintették, innen a <dakota> (<d> = /d, n, l/) név. Egyébként az ezt alkotó törzsek önelnevezése <szanti>, <jankton(aj)> és <teton>. Ezek pedig altörzsekre bomlanak, amelyeknek szintén saját nevük van, a szantik esetén pl. <mdevakantonvan>, <szisszeton>, <vahpekuta>.

A betegségek és a korai kolonizáció miatti nagyobb fragmentáltság miatt a szóban forgó indián törzsek együvé tartozásának tudata megkopott, így kiveszhetett a mai használatukból az, hogy a <vampanóg>, a <natik> és a <pokanoket> törzseknek volt közös neve, a <masszacssúzett>. Hiszen éppen erről kapta a nevét a telepesektől az adott terület. Ne gondold, hogy ezt az angolok fabrikálták, hiszen az általuk használt exonima az indián volt: hiszen ezek voltak az akkor még egyetlen indián csoport, amellyel kapcsolatba léptek: még az Eliot-féle biblia is „Indian language”-re lett lefordítva.

Itt ismét használható analógia az oszété: ők is elvesztették a régi közös önelnevezésüket, csak a törzsneveik maradtak fent. A velük korán érintkező grúzok azonban megőrizték, és mi ezt használjuk, mert az érdekelteknek továbbra sincs megfelelő szintű önelnevezésük.

De ha blöffölnék is, nyelvészetileg és etnográfiailag sem indokolt külső nézőpontból éppen a vampanógokat kiemelni ebből a csoportból, ahogy pl. az iron névvel sem logikus helyettesíteni az oszétet, vagy az erzával a mordvint. Ezért a masszacsúzett elnevezésnek akkor is indokolt a használata, ha exonimának tekintenénk.

.

>> lehet, hogy be kéne a natikul beszélő wampanoagokat íratni Siposs Andráshoz egy kurzusra, mert szerintem fogalmuk sincs, hogy így nevezték el a nyelvészek a dialektusaikat. <<

Már hogy én is némi szarkazmussal válaszoljak, Jessie Little Doe Baird ezt Siposs nélkül is tudhatja, ha elolvassa a Wikipedián a en.wikipedia.org/wiki/Massachusett_language cikket. De mint nyelvész, ő ezt tudja. Csak ő vampanóg törzsbeli, tőle érthető, ha ezen a néven akarja feltámasztani a nyelvet. Ha azonban ebbe belemész, akkor a többi rokon indián törzzsel szemben leszel politikailag inkorrekt, mert ez a feltámasztott nyelv ugyanúgy az ő örökségük is, mint a vampanógoké.

.

>> akkor meghajlok az érveid előtt <<

Nem akarom, hogy meghajolj, hiszen írtam, hogy „használhatod, ahogy neked tetszik”. Hanem hagyd meg másoknak is, hogy ők is úgy használják, ahogy nekik tetszik.

21 arafuraferi 2014. október 1. 21:20

@LvT: "A másik megjegyzésedhez: Indiában sem csak hinduk élnek, de ez még sem érv arra, hogy urdunak nevezzük át a hindukat." A hindik nemcsak, hogy nem haltak ki, hanem még az urduknál is többen vannak. Bár igaz a hinduk viszont nincsenek többen a muzulmánoknál.:-)

20 hun 2014. október 1. 20:56

A betű, az első betű az ábécében!

19 hun 2014. október 1. 20:55

@LvT: abhaziában nem oszétül beszélnek? az milyen nyelv?

Darbanzaalak auaɥy dshoup ihy daqwithny. Auaa zegj zinlei patulei eiqaroup. Urth irymoup ahshyɥi alamysi, dara daragj aesjei aesjei reiphsh eizyqazaroup.

...

@cikk

moccasin ’mokaszin’

milyen érdekes h a magyarban is szin.

A moccasin is a shoe, made of deerskin Moccasins are usually all brown, the same color.

.

@LvT: „Kaykeshtehter”-t...

igen. az gáz. írástudatlan aminek nevezzük.

kejkeshteto v kökeshitető amit mi írunk.

18 arafuraferi 2014. október 1. 20:51

@LvT: " masszacsúzett dialektusok maradékait tudja csak egybegyúrni, és ezek közt is a natik nyelvjárás lesz a domináns (nem is a vampanóg), mivel a legtöbb írásos anyag ez utóbbi alapján keletkezett." Nekem a natik is tetszik, de azért lehet, hogy be kéne a natikul beszélő wampanoagokat íratni Siposs Andráshoz egy kurzusra, mert szerintem fogalmuk sincs, hogy így nevezték el a nyelvészek a dialektusaikat.:-)

Amúgy egyet mondj meg nekem, mert valahogy az írásodból az derül ki, hogy azért mégiscsak konyítasz a témához, én pedig csak most olvastam utána ennek a kékestetői bandának. Mégpedig, hogy emlegették saját magukat masszacsúzettnek vagy sem (Igaz írtad már ezt, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nem-e blöfföltél). Én eddig csak külső elnevezésként találtam meg, meg hogy a hegyet így emlegették a nyelvükön, de hogy magukat is, arról nem találtam infót. Ha tényleg hívta így magát egy törzsük (mint mr mondtam olvastam tőled, de azért megerősíthetnél), akkor meghajlok az érveid előtt.

17 LvT 2014. október 1. 20:27

@arafuraferi: Mint vampanóg törzsbeli, Jessie Little Doe Baird nevezheti vampanógnak az általa feltámasztani szándékozott nyelvet, valójában azonban a masszacsúzett dialektusok maradékait tudja csak egybegyúrni, és ezek közt is a natik nyelvjárás lesz a domináns (nem is a vampanóg), mivel a legtöbb írásos anyag ez utóbbi alapján keletkezett. Feltéve, de meg nem engedve, hogy ha kihalna az oszét digor és iron dialektusa is, és azután egy digor származéknak víziója támadna a nyelv feltámasztásáról, ezt meg is tenné, de alapvetően iron alapon, ennek ellenére digornak nevezné: ez minket nem kötelezne arra, hogy feladjuk a nyelv indokolt oszét megnevezését.

A másik megjegyzésedhez: Indiában sem csak hinduk élnek, de ez még sem érv arra, hogy urdunak nevezzük át a hindukat.

>> Egyébként meg csak azért erőltettem, mert jobban tetszik.:-) <<

Úgy vélem, te használhatod, ahogy neked tetszik. De szerintem vigyázz arra, hogy ne a Wampanoag alakot használd, hanem a Wôpanâak-ot. Mert mégiscsak kellemetlen, ha „Kékestető” indián törzsnév helyett helyett „Kaykeshtehter”-t írunk.

16 arafuraferi 2014. október 1. 20:08

@LvT: Egyébként meg csak azért erőltettem, mert jobban tetszik.:-)

Nem feltételeztem, hogy a nyest.hu kicserélgeti majd a kedvemért a cikkben.:-)

@Dani11: "minden szegmensében ugyanaz-e" Mivel az írott nyelv(i stílus) minden nyelv esetében más, mint a beszélt, ezért biztos, hogy nem ugyanaz. Meg nyilván nem is teljes körű.

15 arafuraferi 2014. október 1. 19:32

@LvT: "a vitás kérdéseinket tomahawkkal " bátor egy fehér galléros vagy, bár én kívülálló vagyok (mindkét törzsbeliekkel jó kapcsolatokat ápolok), azért szerintem ezek a kék gallér törzsbeliek nem lekvárok teljesen.:-)

A wampanoagok pedig így emlegetik magukat, sőt még két bejegyzett wampanoag törzs is van. (Mashpee Wampanoag Tribe és Wampanoag Tribe of Gay Head. Sőt még a feltámasztott nyelvet is úgy emlegeti ez Little Jessie hogy Wôpanâak. Amúgy meg inkább keleti, mint kékestetői:-)

De az elnevezés azért sem praktikus, mert ma egy állam neveként legismertebb, és feltételezem, hogy Massachusetts-ben többféle nyelvet beszéltek.

14 Dani11 2014. október 1. 18:40

Én mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy ez a rekonstruált nyelv ténylegesen, minden szegmensében ugyanaz-e, mint a korábban beszélt (és ilyen értelemben mondhatjuk-e, hogy "feltámasztották" azt)...

13 LvT 2014. október 1. 11:30

@arafuraferi: >> nem éreznéd hülye hangzásúnak, ha a kékgallérosok margitpalaceofficebuildnek neveznék a törzsedet? <<

Nem érezném, mert a kék gallér törzs eleve furcsa társaság: eleve hülye nyelvük és hülye szokásaik vannak. Pont ezért szoktuk velük a vitás kérdéseinket tomahawkkal elrendezni (nem pedig pl. jó hangzású énekverseny keretében).

Áttérve azonban kevésbé groteszk stílusra, az előbbi válaszom abszurd jellege mögött az húzódott meg, hogy nem értettem a megjegyzéses mögötti rációt, nem tudtam a tőlem általad idézett szövegrész és közte a common sense által értelmezhető kapcsolatot találni. És még most sem vagyok bizonyos, hogy mit akarsz állítani.

Ami a <masszacsúzett> elnevezés korrekt voltát illeti, ha ez van a felvetéseid hátterében, Siposs András, aki A világ nyelveiben is írta az indián nyelvek szócikkeit, tehát Magyarországon nehéz a témában a véleményét megkerülni, azt felcserélhető szinonimaként használja a <vampanóg> [ő így íratja] mellett. Azt is látni kell, hogy nyelvészetileg egy dialektuskontinuumról van szó, amelynek a <vampanóg> csak az egyik tagja (erről is kapta a nevét), míg a szóban forgó biblia a <natik> (angol: <Natick>) nyelvjárás alapján készült (tehát nyelvészetileg erről lenne indokoltabb beszélni). Úgy vagyunk tehát ezzel, mint az <oszét>-tal vagy a <mordvin>-nal, amelyeknek szintén nincs egy közös összefoglaló endonimájuk, így eleve lehetetlen bárkin is számon kérni, hogy miért nem azt használja.

Amennyiben a helynévi példáid mögött az van, hogy a <masszacsúzett> eredetileg azt jelentené, hogy a ’nagy domboknál’, mit tegyünk, ha bizonyos népesség így különböztette meg magát a törzsi központja alapján? Mert a fehérek nem maguk alkották a nevet, hanem átvették, és maximum annyi írható a rovásukra, hogy tovább fenntartották összefoglaló elnevezésként. Amúgy a <vampanóg> név mögött is földrajzi meghatározás a ’hajnal’ szóval kifejezett keleti irány fejeződik ki. E mögé szerintem ugyanúgy lehetne „margitpalaceofficebuild”-szerű karikírozást tenni, mint a <masszacsúzett> mögé.

12 LvT 2014. október 1. 10:14

@nudniq: >> Bár ugyanezzel érvelve azt is mondhatjuk,h "az ómagyar nyelv kihalt" <<

Ezt szerintem akkor mondhatnánk, ha az ómagyar nyelvet külön entitásnak kezelnénk, mint a magyar nyelvet, illetve lett volna egy olyan kor, amikor nem használták „élő”nyelvként (értsd: a kortárs valóságra reflektáló kommunikációs eszközként).

Az előbbire példa a latin vagy az óegyházi szláv, az utóbbira pedig éppen a héber, vagy a cornwalli, vagy a masszacsúzett. Mindkettőre példa viszont az óegyiptomi és a kopt kettőse. Mert egyrészt ezt a kettőt külön entitásként kezeljük (jóllehet a latinnal ellentétben csak egy leánynyelve volt), másrészt a kopt is kihalt már mint élő nyelv (mint liturgiai nyelv persze használatos, és éppen olyan kopt szerzeteseket is lehet találni, akik teológiai tárgyban akár folyamatosan is tudnának rajta beszélni).

De az ómagyarra nem szoktunk külön entitásként tekinteni, és a nyelv élő használatának a folyamatossága sem szakadt meg. Így a magyar esetén ez nem vethető fel.

Ami „véleményes” szerintem az az arámi, vö. a múltkori cikket www.nyest.hu/hirek/kihuzzak-a-kartyat-az-antiszemitak-kezebol

11 Untermensch4 2014. október 1. 08:46

@gorilla: a bázishoz képest óriási növekedés, %-ban szinte végtelen :)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X