@gorilla: Na végre! Megköszönöm a nem ravaszkodó, hanem tisztességes kérdésfelvetést. Idézlek: "Sokszor volt már szó róla, hogy nem a nyelv formálja a gondolatainkat".

De itt tévedsz: igenis az anyanyelv formálja a gondolatainkat. És ha két (4-5) nyelven is beszélünk? Akkor is az anyanyelv hatása a legjelentősebb - és az marad halálig. A következő, legjobban beszélt nyelv hatása akkor csatlakozik, amikor már nagyon jól beszéljük. (Pl. én már héberül kezdtem számolni és egyes szavak (plusz nyelvtani komponálás elemei) előbb jutottak eszembe, mint magyarul. De még ekkor is az anyanyelv lesz a gondolkozás alapja.

Csakhogy az én esetemben a két gyöknyelv, a magyar és héber genetikusan beírt alapváza - közös.

Hiába hunyorog az ú.n. "indoeurópai" nyelvek kiszolgáója: a magyar és héber anyanyelvűek Nobel díjai (és a középkorban az arab nyelv tudományos értéke) eddig is minden egyebet felülmúlt. Lehet haragudni - minket ez nem zavar.

Bizonyításra szorul majd a vitában, hogyan határozza meg a gondolkodásunkat az anyanyelv.

Az ellenpólus: NINCS REMÉNY ARRA, hogy idegen nyelvű környezetben fennmaradjon a "kinyelv". Akármekkora összefogással sem. Az én leszármazottaimból (13 személy) egy Amerikában és két Izraelben elő már el fog veszni a magyar nyelv számára. A többi nem. De egyre inkább csak azoknak van (lesz) emberi kapcsolatuk egymással, akiknek nem vész el a magyar - vagy a héber - anyanyelvük.

Most egy kérdés helyett hármat dobok be a vitába:

1. El lehet-e kerülni a hatalmas, eltérő nyelvű környezetben élő kisnyelvek elvesztését? Nem lehet elkerülni. Az életben fontossági sorrendek vannak, amiket az időbeli és anyagi ráfordítások nagysága töröl (vagy támogat).

2. Egyenlő értékűek-e a nyelvek? NEM. A jól megtartott gyöknyelvek markáns mentális előnyt jelentenek.

Vitára kell bocsátani, hogy ez igaz-e, és a gyöknyelvek (vagy az ahhoz még közeli nyelvek) miért értékesebbek?

3. Mindenáron meg kell-e őrizni (a jövőnk és már nem az élő személyek számára) a kisnyelveket is? IGEN. A lehető leggondosabb feljegyzésekkel, hangfelvételekkel és mellékelt nyelvészeti elemzésekkel kell megőrizni. Mint a mammut génjeit. Fel is érdemes támasztani (pl. élő mammutokat) - legalább az emberiség tudattára, önismerete számára? Igen, azt is érdemes, ha nem igényel heroisztikus befektetéseket.

Az angol nyelv "világuralma" a történelemnek egy (gyarmatosító - szemét) röpke pillanatáig lett "feldobva" és már hanyatlik. Közös világnyelv igenis lesz, egy MÁSODIK közlekedőnyelvként - s a közeli észázadban lesz. Ez is gyöknyelv alapú második nyelv lesz, de nem az anyanyelvek helyettesítője. Hanem olyasmi, mint ma a szakmai nyelvek. A gyöknyelvű anyanyelvek beszélői fognak a legközelebb állni hozzá, akiknek az emberiség közös nyelvének használata a legkisebb időbeli és "gazdasági" ráfordítás jelenti. Vagyis a világnyelvnek a "leglazább" használatát biztosítani. Miért? Mert a gyöknyelvek genettikusan beírt, velünk született, felmérhetetlen adattömegen alapulnak - több millió éve.

Tehát a gyöknyelvek a velünkszületett, genetikus adathalmaz tárolói. A többi nagyon KEVERT nyelv ettől már - változó mértékben - eltávolodott ettől.. S az az ő bajuk.

Sztori: Egy nagyrohamban elájult a fürdőszobában és a hideg kövön teljesen áthűlt már egy kisepilepsziás, aki általában nem szokott elájulni, csak enyhén rángatózni. Tehát erre senki nem gondolt. Nagyon megütütte a koponyáját, ezért nem éledt fel magától. Csak másnap találták rá, s azt hitték, halott. Négy nap mulva kezdett csak reagálni a beszédre. Válaszolgatni. De senki nem értette. Végül odajött egy magyar származású orvos is. A 40 éve Izraelben élő magyarult motyogott. Jól vagy? kérdezte tőle magyarul az orvos. Igen, de beütüttem a fejemet. Tudsz számolni? Persze: egy, kettő, három... Visszafelé is tudsz? Tíz-kilenc-nyolc-hét-hat... Oké, nincs neked semmi bajod. Miért verted be a fejedet? Elcsúsztam a fördőszobában a szappanon és elestem. Mióta vagy epilepsziás? Egy baleset óta, de sose szoktam elájulni.

Ez az ember (az én második féjem) ezután 7 év mulva halt meg - egy korrekciót szándékozni végzett - agyműtétben.

A MAGYAR ANYANYELV - genetikusan beírt adathalmaz. Ez marad meg a tudatunk legvégsőbb határáig.

Őszintén kérdezem: miért baj, ha kihal egy nyelv? Egy állat vagy novényfaj kipusztítása láncreakciót indíthat el, ami felboríthatja az egész ökoszisztémát. Ezt érthető módon nem szeretnénk.

De az miért gond, ha emberek egy csoportja leszokik egy nyelvről (tlingit) és egy másikra vált (angol)? Sokszor előfordult már ilyen a történelemben.

Sokszor volt már szó róla, hogy nem a nyelv formálja a gondolatainkat, tehát ez nem azt jelenti, hogy szegényedne az emberi gondolkodásmód változatossága.