nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A cserokik már nem a síneken hallgatóznak

Mit nem adtak volna az indián vagy szamojéd nyelvek első lejegyzői, ha lett volna telefonjuk és Skype-juk! Semmi szúnyograj, semmi életveszély. Ma már az otthoni íróasztalunk mellől is végezhetünk terepmunkát.

nyest.hu | 2015. június 5.
|  

A Yale Egyetem nyelvészeti tanszékének és az ugyancsak az egyetemhez tartozó könyvritkaságokat és kéziratokat őrző Beinecke Könyvtárnak az együttműködése tette lehetővé, hogy az egyetem nyelvészet szakos hallgatói új módszereket dolgozzanak ki a cseroki indián nyelv tanulmányozására. Az újszerű terepmunka részleteiről az egyetem honlapja számolt be.

Régebben a terepmunkát végző kutató elutazott arra a vidékre, ahol az általa tanulmányozni kívánt nyelvet beszélték, és megpróbált nyelvi adatokat gyűjteni. Ez számos nehézséggel járt, hiszen általában ő maga nem beszélte a kérdéses nyelvet, és a kultúrát sem ismerte. A városi életkörülményekhez szokott kutatóknak a nomád viszonyokkal is meg kellett küzdenie. A lakosok általában gyanakodva vagy ellenségesen fogadták a jegyzettömbbel vagy később fényképezőgéppel, hangfelvevővel felszerelkezett kutatót. Így nagy ügyesség és merészség kellett ahhoz, hogy sikeres legyen a gyűjtőút.

Egy papírokkal mászkáló idegen bárhol gyanús lehet
Egy papírokkal mászkáló idegen bárhol gyanús lehet
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrea Booher /)

Ha még sikerült is nyelvi adatokat szerezni, kérdés, hogy azokat mennyire konzisztens módszerekkel, milyen precízen jegyezték le. Ahhoz, hogy egy nyelv rendszerét le lehessen írni, szükség van például a kötőszavakra és kérdőszókra. Ám nem valószínű, hogy néhány nagy üggyel-bajjal feljegyzett mesében minden szükséges adat előfordul. Ezért a terepmunkát végző kutatók időről időre visszatérnek az adatközlőkhöz, és már célirányos kérdőívekkel felszerelkezve próbálják meg betömni az adatbank lukait.

Mindez sok szervezést, sok pénzt és sok időt igényel amellett, hogy a kutatónak nagyon rátermettnek kell lennie. Nem csoda, ha kevesen utaznak el eldugott vidékekre terepmunkát végezni. Illetve azon sem csodálkozhatunk, hogy a kutatók nagyon örülnek, ha az általuk kutatott nyelv beszélője utazik hozzájuk.

A Yale Egyetem hallgatói most a hagyományos módszernél sokkal kényelmesebb és biztonságosabb módon sajátíthatják el a terepmunka fogásait. Ehhez nem csak technikai eszközökre és lelkes anyanyelvi beszélőkre, hanem még számos eredeti nyelven lejegyzett szövegre is szükségük volt.

A cseroki írás megalkotója egy 19. századi litográfián
A cseroki írás megalkotója egy 19. századi litográfián
(Forrás: Wikimedia Commons / Lehman and Duval, Henry Inman / PD )

A cseroki nyelv számára 1817-re saját, 86 jelből álló szótagírást dolgozott ki a Sequoyah néven ismert cseroki ezüstkovács.

Claire Bowner nyelvészprofesszor úgy döntött, hogy a terepmunka csínját-bínját a cseroki nyelv segítségével fogja megismertetni diákjaival. Munkájában segítségére volt Tom Belt cseroki anyanyelvi beszélő is, aki a nyugat-kaliforniai egyetemen dolgozik.

Kiindulópontként a Yale egyetem könyvtárában található, mintegy kétezer darabos, cseroki nyelven, cseroki szótagírással lejegyzett dokumentumgyűjteményt használták. Van ebben bevásárlólista, magánlevelezés és hivatalos iratok egyaránt. A legrégibb darabok az 1880-as évekből származnak, míg a legfrissebbek az 1960-as évekből.

A diákok a tanév kezdetén párokat alkottak, majd kiválasztottak egy nekik tetsző szöveget a könyvtár archívumából. Ezt először átírták latin betűs írásra, majd szótáraknak és a programban részt vevő anyanyelvi beszélőnek, valamint a kaliforniai cseroki nyelvi program vezetőjének segítségével megpróbálták kitalálni, mi is állhat a papíron. A cseroki beszélőkkel a diákok Skpye-on és emailen tartották a kapcsolatot.

Terepmunkát így is lehet végezni már
Terepmunkát így is lehet végezni már
(Forrás: Wikimedia Commons / Diane A. Reid / PD)

A munkát vezető nyelvészprofesszor szerint nagyon eredményes volt a program. A diákok valós szövegekkel dolgoztak, és megtanulták a helyes kérdésfeltevést, ami egy jó terepmunkás egyik legfontosabb készsége. Számos olyan problémába ütköztek ugyanis a szövegek kapcsán, amikre sehol, egyetlen nyelvtankönyvben, egyetlen nyelvi leírásban sem találhatták meg a választ. A munka során nem csak a szövegek jelentését fejtették meg, hanem számos megfigyelést is tettek a cseroki nyelv rendszeréről.

A programban részt vevő diákoknak annyira megtetszett a cseroki, hogy többen folytatni szeretnék a munkát. Egyikük oroszlánrészt vállalt a könyvtár cseroki gyűjteményéhez készülő használati útmutató elkészítésében is. Azt remélik, hogy ennek segítségével könnyebben megtalálják a kutatók az őket érdeklő dokumentumokat. Emellett a gyűjtemény digitalizálására a tömegek segítségét is igénybe veszik. A diákok és tudósok önkéntesként részt vehetnek a cseroki szövegek szótagírásból latin betűs írásra való átültetésében.

Cserokik díszben 1947-ben
Cserokik díszben 1947-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / LA Times / PD)

A cseroki nyelv beszélőinek számát 11 ezer és 22 ezer közé teszik.

A távterepmunkában részt vevő cseroki Tom Belt szerint a nyelv felélesztéséhez szükség lenne cseroki tudósokra. Hatalmas lehetőségeket lát a meglehetősen komplex nyelv vizsgálatában is. Emellett a cseroki kultúra meglévő emlékeit sem szabadna veszni hagyni. Ezért örül annak, hogy a nyelvészek egy új generációja ilyen mélyen érdeklődik ősei nyelve iránt.

Úgy látszik, a cseroki megmentésében nagy szerepe van a modern technikának. A fenti ismertetett egyetemi kurzuson is szakítottak a hagyományos terepmunka eszközeivel. Emellett léteznek már cseroki nyelvű számítógépes programok is. Aki szeretné, például cseroki nyelven használhatja már a Windowst.

Cseroki gyerekek a folyóban egy cseroki táborban 2013-ban
Cseroki gyerekek a folyóban egy cseroki táborban 2013-ban
(Forrás: Wikimedia Commons / U.S. Fish and Wildlife Service / CC BY 2.0)

Forrás

Class uses historic Cherokee archive, Skype to hone skills in linguistic fieldwork

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Sultanus Constantinus 2015. június 5. 08:50

@szigetva: Értem én, csak kicsit vicces a szituáció. Gondolj bele: ha nem beszél spanyolul, valószínűleg írni-olvasni sem tud, mert azt az iskolában tanulta volna meg, ha viszont járt volna iskolába, akkor tudna spanyolul. Ennek ellenére az okostelefont meg tudja kezelni. :)

4 szigetva 2015. június 5. 08:36

@Sultanus Constantinus: Csak arra akarok utalni, hogy helyes, hogy az államnyelv ismerete nem feltétele a mobiltelefon tulajdonjogának.

3 Sultanus Constantinus 2015. június 5. 08:35

@szigetva: De nem is vagy mexikói indián (vagy tévedek? :D).

2 szigetva 2015. június 5. 08:18

@Sultanus Constantinus: De ebben mi a különös? Nagyon sokan (pl. én se) nem tudnak spanyolul, de van mobilunk.

1 Sultanus Constantinus 2015. június 5. 08:12

Soltész Béla (aki bejárta Latin-Amerikát) Clandestino c. könyvében olvastam, hogy Mexikóban nem ritka, hogy az indián nem is tud spanyolul, de van mobiltelefonja. :)

Információ
X