nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @arafuraferi: 21 Hát bizony, az írott források, és képek, néha(?) becsapják az embert..
    2022. 12. 05, 20:36  Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Milyen széken ült József Attila?
-fl- | 2015. december 15.
|  

Petőfi tárcája Szendrey Júlia hímzésével
Petőfi tárcája Szendrey Júlia hímzésével
(Forrás: PIM)

Írók. Jól ismerjük őket tanulmányainkból, színházból, filmekből, olvasmányainkból és még számos egyéb forrásból. De kik ők valójában, milyenek lehettek, hogy éltek a hétköznapokban? A Petőfi Irodalmi Múzeum december közepén nyíló kiállításán végigsétálva bekukucskálhatunk mindennapi életükbe és ezáltal esélyt kapunk arra, hogy közelebb kerüljünk hozzájuk.

Milyenre hímezte Petőfi pénztárcáját Szendrey Júlia? Hogy nézett ki Arany János faliórája, milyen széken ült József Attila és milyen asztalon írt Kaffka Margit? Vajon mit árulnak el nekünk ezek a tárgyak, megsúgnak-e valamit az eddig ismereteken túl? Megtudhatunk-e még valamit jól ismert íróinkról? – erről szól a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása, melyen olyan tárgyak kerülnek a nagyközönség elé, amelyeket eddig még soha előtte sehol nem volt alkalmuk megtekinteni.

A tárlat bemutató jellege is teljesen újszerű, hiszen ezzel az elmúlt évtized új szerzeményeiből válogató kiállítással másról és másként fognak szólni, mint korábban tettüék. Nem csupán számvetést készítenek gyarapodásuk legfőbb eredményeiről, hanem egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy a közönség elé kerülő, vizuálisan megkomponált kiállítások válogatott anyaga mögött milyen hatalmas gyűjtemény húzódik meg. A falak közt zajló muzeológiai háttérmunka kerül most előtérbe. Szólnak a szerzeményezések néha kalandos menetéről, rendhagyó módon bevezetik a látogatót raktáraikba, megmutatják a restaurálás körülményeit. Munkatársaik kisfilmek segítségével megszólítják a látogatót, a tudományos archivátorokat új szerepben láthatjuk. Mesélnek arról az összetett munkafolyamatról, melynek eredményeként a feldolgozott anyag a kutató illetve a látogató elé kerül.

A termek egyes falai látványtárakká változnak, másutt egy-egy fontosabb hagyaték vagy műtárgy saját történetének elmondásán túl az irodalomtörténeti jelentőségét is kiemelik. A középpontba állítják a múzeum egyedülálló sajátosságát, az írói hagyatékok sokoldalúságát megőrző gyűjtemény komplexitását. Betekintést nyújtanak a színfalak mögé, megleshetik a háttérben zajló múzeumi munkálatokat.

A kézirattárba, könyvtárba, művészeti tárba és a médiatárba került anyagokból válogatva kiállítják Berzsenyi Dániel, Csáth Géza, Móricz Zsigmond, Németh László, Lányi Sarolta, Faludy György, Szilágyi Domokos és az Újholdas szerzők hozzánk került kéziratait. Külön gonddal mutatják be az elmúlt év legfontosabb szerzeményét, a Radnóti Miklósné hagyatékából vásárolt képek és kéziratok együttesét.

Kosztolányi félbefűrészelt könyvespolcán újra helyet találó, saját könyvtárából származó kötetei mellett megtekinthető lesz az írói portrék és művészi illusztrációk hosszú sora, böngészni lehet a fotógyűjtemény és dedikált kötetek ritka darabjai közt, sőt meghallgathatóak irodalmi interjúk is.

A megnyitó időpontja: 2015. december 16. szerda, 18 óra

Helyszín: 1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant
Pixabay.com
A kutyát nem érdekel Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

1955. 04. 05. ‒ 2022. 07. 31 Elhunyt Nagy Emília

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

Eszperantó – a bűnözők nyelve?

1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!

Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja

Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Amit ma elvárnál, holnapra teljesül!

Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.

Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

Én lenni magyar honfoglaló Idegenek az ősmagyar éjszakában

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?

Az ugor lovakrul

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Spektrumon innen és túl MOZAIK podcast az autizmusról

Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.

Társadalmi nemek őseink korában A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő

Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?

Elhunyt Kemény Gábor

Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

A kincs, ami van A cár és a sírrablók

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.

Horvát István csalafintaságai 4. Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Felhívás PeLiKon 2020 oktatásnyelvészeti konferenciája

Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.

Eszközök és lehetőségek a digitális és a hagyományos nyelvtanórán

Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Digitális tananyagfejlesztés és értékelés: tanfolyamok tanároknak

Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Horvát István csalafintaságai 2. Magyarok a Paradicsomban

Isten első teremtménye, Ádám magyarul szólott oldalbordájához, Évához: adám néked az almát, s Éva megevé azt. Állítólag Horvát István találta ki ezt a butaságot. De ez nem igaz.

Keletre magyar! 4. rész. A sanjük birodalma

Az ázsiai hunok alapították az első nomád államot. Annyira jól sikerült, hogy később minden nomád őket utánozta. Sorozatunk lezárásaként az éji homályba veszett hsziungnu birodalom régi dicsőségét idézzük föl.

Császári paranccsal mindnyájoknak bebaszni Budenz
kabátlopási ügye

Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni?

Iskolarendészet: egy látszatmegoldás diszkrét bája

A napokban ismét felröppent az a döntéshozói kezdeményezés, miszerint “ki kell vezetni az iskolából az erőszakot” mégpedig úgy, hogy az iskolarendészetet pedig be kell vezetni. Jóllehet ez a kezdeményezés nem újkeletű, mint az cikkünkből kiderül, a szakirodalom szerint inkább látszatmegoldásnak tűnik.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X