-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk kérdése nyomán utánajártunk annak, hogy mi köze a „tömkeleg”-nek a „tömeg”-hez. A rejtélyes kapocs a „töm” ige lehet.
Gábor nevű olvasónk küldte nekünk a következő kérdést:
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy honnan ered a „tömkeleg” szó? Alakja és jelentése is hasonlít a „tömeg”-re. Milyen úton jöhetett létre?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tömkeleg valóban nagyon hasonlít a tömegre, furcsa lenne, ha nem lenne közük egymáshoz. Ugyanakkor elsőre nem tudjuk, eldönteni, mi lenne a szótő (töm-?) és mi lenne az utótag/toldalék (keleg vagy -keleg?). És még az is lehet, hogy nyelvészeknek valóban nincs válaszuk egy ilyen nyilvánvalónak látszó összefüggésre...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ.) azt mondja, hogy a tömeg szó a nyelvújítás korában keletkezett; atyja pedig minden bizonnyal maga Vörösmarty Mihály volt. A nyelvújítók által igen kedvelt -ag/-eg képzőt (adag, üteg, köteg, szöveg stb.) illesztették a töm igéhez. Maga a töm tő pedig finnugor örökség; változatai a rokon nyelvekben megtalálhatóak; eredetileg ’töm, tölt’ jelentésű nomenverbum (igei névszó) lehetett. A magyarban nagyon sokféle származéka van: tömiszöl ’gyömöszöl’, tömlő, tömb, tömérdek, tömzsi stb.
De mi a helyzet a tömkeleggel? Első írásos előfordulása több mint fél évszázaddal korábbi, mint a tömegé. A TESZ. szerint bizonytalan az eredete. Persze felveti a töm igével való származási kapcsolatot, de nem világos, hogyan is jött létre. A forrásokban tömkeleg és tömpeleg alakban is előfordul; ezek közül nem tudjuk, melyik a korábbi, melyik lehetett az elsődleges. Eredetileg a sűrűségre, zsúfoltságra, szövevényességre utalhatott, de a 19. század elején használták anatómiai szakkifejezésként is ’belső fül’ értelemben. A TESZ. szerint a törökből való származtatása téves, ugyanakkor ennek helyébe semmi biztosat nem tud állítani. A tömeg tehát tiszta, de a tömkeleg rejtély marad.