-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 146 Mivel magyar az anyanyelvem, példaként azt hoztam fel, hogy a nyelvünk mint...2026. 04. 01, 22:36 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Az általad feltételezett "ősnyelvhez" semmi köze nincs annak, hogy a m...2026. 03. 30, 19:49 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Véleményem az, hogy a hangváltozás adott nyelvek esetén mint pl. az ang...2026. 03. 30, 19:38 Idegen gének az ősmagyar éjszakában
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 144 Azt kérdezed: "Mi az az ősnyelv?!" Az emberré válás egyik fontos el...2026. 03. 30, 19:16 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Senki nem mondta, hogy azonos lenne, de genetikai kapcsolatot állapíto...2026. 03. 29, 12:23 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem csupán az etikett, de az etika is tiltja mások megbélyegzését, azaz stigmatizálását. De mi köze az etikának az etiketthez, és nyelvtörténeti szempontból hogyan kapcsolódnak a stigmához?
Az indoeurópai *steig- [sztejg-] ’bedug’ igéből az ősgermánban a ’beszorul’ jelentésű *stikkēn [sztikken] fejlődött, ebből pedig az ófelnémetben stekan [sztekan] lett. Az ófrancia ezt estiquer [esztiker] alakban és ’bedug, rögzít, odaerősít’ jelentésben vette át. Ebből képezték az estiquette [esztikette] főnevet, mely ’feljegyzés, számla, jegyzet’ jelentésben volt használatos – elsősorban olyan papírlapokra vonatkozott, melyeket kitűztek, pl. a bíróságok kapujára tűztek ki, pl. elkobzással vagy örökléssel kapcsolatos hirdetményeket. Később ebből a franciában étiquette [etiket] lett, ezt pedig az angol ticket [tiket] ’jegy’ lett, mely aztán eljutott a magyarba tikett formában. A magyarban azonban nem jelent pl. ’menetjegy’ vagy ’belépőjegy’ értelemben, inkább ruhatárban vagy fogadáskor (pl. lóversenypályán) adott igazolószelvényt jelent.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az etikettnek, az illemtannak tehát nyelvileg sincs köze az etikához, az erkölcstanhoz. Utóbbi a görög ἠϑικά [ethika] szóból ered, mely az ἠϑικός [ethikosz] ’megszokott’ melléknév főnevesült többes számú (és semleges nemű) alakjából jött létre, azaz eredeti jelentése kb. ’a megszokottak’. (Egy másik elképzelés szerint a magyarba nem az ἠϑικά folytatója került be, hanem az ἠϑικός latin folytatójának, az ethikusnak nőnemű alakja a disciplina ethica ’erkölcstan’ szókapcsolatból.
A francia étiquette-nek időközben új jelentése fejlődött: ’illemszabályok rendszere’. A látszólagos radikális változás könnyen megérthető, ha tudjuk, hogy az udvar szertartásrendjét papírlapra jegyezték fel, és így tűzték ki. (Tehát metonímiáról van szó.) Később már nem csak az udvari és nem csak az adott pillanatban betartandó szabályokat jelentette. Ebben a jelentésében a szókezdő e-t megőrző alakok terjedtek el, a magyarba a németen keresztül jutott el.
Az indoeurópai ige egyik képzett alakja, a *stig-yo- a görögben is megmaradt, folytatója a στίζω [sztidzó] ’szúr, tűz, lyukaszt’, ebből jön a στίγμα [sztigma] ’jel’, mely a magyarba stigma alakban jutott el. Bár elsősorban Krisztus sebeit jelenti, vonatkozhat megbélyegzésre is: e jelentéséből jött létre a stigmatizál ’megbélyegez’.
A tigris szó a magyarba a latinon át került az ógörögből, ahol τίγρις [tigrisz] alakban van meg. Egyes vélemények szerint ez az óperzsa tigra- ’éles, hegyes’ és az aveszta tighri ’nyíl’ szavakkal függ össze, melyek az indoeurópai *steig- igetőből származnak. Az összefüggés azonban nem világos, hiszen az iráni nyelvekben a szónak nincs ’tigris’ jelentése.
étiquetteForrás
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára













