nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Zu: sajtótörténet
Mi a zu és a zuholás?
Itt a válasz!

Teljes körűen elterjedt és bizonyos helyeken mindmáig használt kifejezés – még sincs nyoma az interneten. Soha a büdös életbe’ nem tudhatták volna meg olvasóink, hogyan is készültek annak idején a Népsport tudósításai, ha nem eredünk két furcsa szó nyomába.

nyest.hu | 2013. október 18.
|  

Korábban egy olvasói kérdés nyomán azt firtattuk, mi is lehet az újságírásban a zu és a zuholás. Sem mi, sem az általunk megkérdezett sajtómunkások, sem olvasóink nem tudtak megnyugtató választ adni, így aztán úgy döntöttünk, hogy szabad a gazda:levelet írtunk a Komlósi Oktatási Stúdiónak, melynek honlapján a kérdést eredetileg feltették. Levelünkre Komlósi Gábor, a stúdió igazgatója válaszolt. Válaszát minimális technikai változtatásokkal közöljük.

„Lemegyek a nyomdába, de jön még egy tudósítás Tatabányáról, azt zuhold [cuhold] a kézilabdához és küldd utánam!” – mondtam a rovatügyeletes kollégának anno a hetvenes-nyolcvanas években a Népsportnál, s akkor ő – amint a gépírónőktől a felső emeletről a „ledobócsövőn” (később csőpostán) megjött az ominózus meccsbeszámoló – ráírta, hogy zu: kézilabda, s így továbbította. Ebből az olvasószerkesztő már tudta, hogy ez a pár soros kézirat elsőbbséget élvez, mert már kész(ül) egy nagyobb összeállítás, amelyhez még zuholják (csatolják, kiegészítik, hozzáteszik) ezt a keveset. A tördelőszerkesztő már nem is tipózta (tipografizálta) ezt az anyagot, hogy mondjuk 10 pont colonel antikva, mert ott volt a flekkpapír (kézirat) tetején, hogy zu: kézilabda, s akkor a gépiszedő már utasítás nélkül is pontosan tudta, hogy ezt ugyanolyan nagyságú és típusú betűből, ugyanolyan hasábszélességre kell szednie, s ólomba öntenie, mint a sportág (a cikk) többi anyagát.

A Népsport 1966. április 18-ai száma
A Népsport 1966. április 18-ai száma
(Forrás: amerigotot.blogspot.hu)

A mettőr (nyomdai csoportvezető) már tudta, amikor megkapta a kész ólomsorokat (linószedés), hogy ezt egyből odaviszi a „kiskomlósinak” (ez én lennék), mert az bíbelődik most a 7-es hajón (a 16 nagy tepsi egyike, amibe bepréseltük a sorokat, egy újságoldal megfelelője) a kolumnás kézilabda-anyaggal. (Angolul a kolumna hasábot jelent, magyarul a teljes újságoldalra használjuk.) Merthogy részletekben ment le a sportág aznapi bajnoki fordulóját ismertető oldal. A meccsbeszámolók, amint beérkeztek, akár 12 tudósítás, külön-külön. Aztán a fotó, majd később ahhoz a képaláírás. Végül megírtam az összefoglaló bevezetőt. Mindezek után pedig még a leadtuk a főcímet. Ja, és a legeslegvégén jött még a gyűlölt tabella (a bajnokság állása).

Soha a büdös életbe’ nem raktuk volna össze az oldalt, ha nincs ráírva minden egyes lapra, hogy mihez tartozik, melyik már készülő cikkhez, sportági összeállításhoz kell betördelni. Még rázósabb volt mondjuk egy válogatott focimeccs, amelyről a legtöbbször – hiába volt ott az elején mondjuk, hogy „Kiküldött tudósítónk, Borbély Pál jelenti Münchenből:…” – tévétudósításből készült, azaz itthon írtuk. Egyvalaki az első félidő első felét tudósította a képernyőt nézve, egy másikunk a második részét (s így tovább), egy harmadik az összefoglaló értékelést fogalmazta, megint egy másik az úgynevezett egyéni bírálatot a játékosokról és a bíróról, a sokadik meg az első oldalas leadet és a főcímet. Talán csak ha a meccs utáni magyar edzői nyilatkozat volt „original Borbély”, azaz a müncheni olimpiai stadionból, a telefonos gépírónőnek lediktált szöveg. „A kiküldött érezze jól magát és majd írjon szép lassan, másnapra, egybe’ egy remek visszapillantást, de a meccset mi hatan »megesszük« itthon” hangoztatta szépemlékű futball(sic!)-rovatvezetőnk, Németh Gyula bácsi. S úgy is lett: fújásra készen voltunk.

Azaz, amikor a bíró hármat fütyült, vége lett a meccsnek, mi mindannyian már az utolsó betűket ütöttük le, nagy sebtiben kitéptük a papírt az írógépünkből, s kezünkben tollal kacskaringóztunk az olvasószerkesztő távoli szobája felé (valamikor bordélyházként üzemelt az épület, ezért a sok kis szoba és a kanyargós folyosó). Menet közben még bele-belejavítottunk az anyagba (akadt benne klisé, nem mondom…), s mielőtt letettük irományunkat az olvasószerkesztő cikkfogadó négyzetes kosarába, még gyorsan megnéztük, rajta van-e a tetején, hogy „ZU: válogatott”, mert mégiscsak kínos lett volna, ha betördelik a „megyekettő” eredményei közé, hogy „…Nyilasi nem találta helyét a szokatlan közegben, szemlátomást zavarta a német szurkolók bekiabálása…”

Ugye, már nem is kell magyaráznom, hogy a német ’-hoz, -hez, -höz’ lopta be magát a nyomdásznyelvbe (akkoriban – Gutenberg-galaxis! – még minden németül szólt a redakciókban, főleg slussz, azaz lapzárta idején). S persze „magyarosítottuk”, már annyiban, hogy igésítettük, ragoztuk, kiforgattuk, sőt káromkodtunk is vele: „Azt a jó zuholós nénikédet” – mondogatta nekem mindig a drága Schuler bácsi (a munkásarisztokrácia tipikus képviselője, vérbeli nyomdász), pláne amikor még azt is kitaláltam, hogy legyen „forduló válogatottja” is, amit persze csak már minden meccs történéseinek ismeretében lehetett összeállítani, megálmodni, legépelni, leadni, bepötyögni, kiönteni (ólomba), betördelni, adjusztálni (besimogatni az oldalba), majd kényszeredetten meghúzni, persze csakis azért, mert korábban gondosan zuholtuk.

Egyszer azért szegény Marschall Pistával előfordult, hogy nem zuholta a számtenger – helyezés, csapatnév, játszott, győzött, döntetlen, vereség, gólkülönbség, pontszám – tabellát, azaz a bajnokság állását mutató táblázatot, s a női kézilabda tudósítások végére emelték be (tették) a férfi (akkor talán még nem is volt női) vízilabda-bajnokság állását. Mert mit nézett először a nyomdász? Az első sort. S, ha oda nem az volt írva, hogy zu:…, akkor azt, ami helyette állt ott: mondjuk, hogy 1. Vasas… S ez a „női kézire” is állt akkoriban, nemcsak a pólóra. Lett is belőle jókora ribillió másnap!

De ugyanígy használták ezt például a Népszabadságnál, mondjuk egy pártkongresszus tudósításánál, vagy a hírrovatba nem egy helyről, nem egy időben bezúduló kis anyagoknál. Népszavás koromban pedig csak a rovat nevét – de azt mindig – gépeltük a papír tetejére: zu: belpol. S ezt láttam édesanyámnál is, az Ez a Divatnál, hogy a már nyomdába adott, betördelt laphoz utólag írta a képaláírásokat, hisz az csak a tördelőszerkesztő asztalán dőlt el véglegesen, hogy melyik kép – s egyáltalán: hány kép? – került be a lapba. Zu: májusegyruhagyár. Zu: főszerkesztői jegyzet. Zu: satöbbi-rovat. Zu: hátsóborító. Mindenütt így jelölték, hogy valaminek a folytatása az a néhány sor.

Tévébemondók az Ez a divat címlapján
Tévébemondók az Ez a divat címlapján
(Forrás: retronom.hu)

Később, a televízióban is találkoztam a zuholással (persze, inkább csak az írott sajtóból átkerült kollégák papírjain), ha adás közben jött még egy hír az épp futó világversenyről. A tévé nyelve sokkal hamarabb elangolosodott, de azzal azért soha nem találkoztam, hogy ’with: kézilabda’. Ma már talán csak a könyveknél, a hagyományos nyomdai úton előállított kiadványoknál használják itt-ott a zuholás kifejezést. Legutóbb Harle Tamás – mostanság főleg a Figyelőben publikáló – kollégám írta oda egy iskolai feladatsorhoz utólag küldött kérdés elé: zu: vizsgateszt. Tehát nem suchen és nem Zug és az ziehen sem, hanem „csak” a zu toldalék honosodott meg – és vált idehaza általánosan, teljes körűen elterjedt és bizonyos helyeken mindmáig használt kifejezéssé – a magyar sajtónyelvben.

A megfejtést kétségtelenül nehezítette, hogy nem volt világos: a szó eleji z [c]-nek ejtendő. A zu esetében még érthető az eredeti írásmód megőrzése, ám a cuholás igét mi már feltétlenül fonetikusan írnánk, esetleg zu-holás alakban.Egyébként a cikk írásakor ez a lehetőség is felmerült, de a cuholásra sem találtunk ide vonható találatot, ezért elvetettük.

Továbbra is furcsának tartjuk a h betoldását: a magyarban két magánhangzó közé tipikusan j szokott betoldódni, az u és az o között esetleg még v-t várhatnánk. E ha már igét kellene a zu-ból képezni, ma inkább a zu-zás (cuzás) formát várnánk. Azt pedig továbbra is csak furcsálhatjuk, hogy egy „idehaza általánosan, teljes körűen elterjedt és bizonyos helyeken mindmáig használt kifejezés” hogyhogy semmilyen nyomot nem hagyott az interneten.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
16 Galván Tivadar 2013. december 8. 16:19

@El Vaquero: Jó, tudom, hogy ez angol, meg ellenem is szól, de úgy röhögtem rajta, hogy kénytelen vagyok itt megörökíteni:

The Weakest Link kvízjáték, 12. évf. 2. sz.

Anne Robinson műsorvezető: In history, the Queen referred to 1992 as an "annus horribilis" because of family troubles...

Felirat: A királynő "anus horribilis" jelzővel illette 1992-t a családi gondok...

15 Galván Tivadar 2013. október 21. 11:59

Többeknek: Még leginkább Konstáns Szultánnal egyetértve, hogy a németben a hosszú mássalhangzó lényegesen kevésbé hosszabb, mint pl. a magyarban, de legyen, elismerem, a németben nincs hosszú mássalhangzó, csak én hallom rosszul.

Kárpótlásul álljon itt egy vicc:

A nagymarosi személyen a kalauz a kocsi végére érve benyit a döntetlen helyiségbe, de konstatálja, hogy az ajtó zárva. Megdöngeti hát, és beordít:

-- Ist jemand drin?

-- Nein, im Gegenteil!

14 El Vaquero 2013. október 20. 09:54

@Galván Tivadar: Tisztelettel. Nem ejt.

 

@gorilla: a Schiff-ben sem ejtenek hosszú f-fet. Az írásban kettőzött mássalhangzó csak az őt megelőző magánhangzó rövidségét jelzi, itt most azt, hogy "sif" és nem "síf". Megérne a nyestre egy cikket, hogy ez az angolon, németen kívül még mely germán nyelvekben van így. Illetve németben, angolban előfordulhat, hogy nem tőben van a dupla mássalhangzó, és csak "véletlenül" kerülnek egymás mellé (solely, this spelling, auf Facebook, acht Tage). Ilyenkor sem egy darab dupla hosszúságú mássalhangzót kell ejteni, hanem két önálló hangot, persze nem kell köze szünetet betenni, csak az egyik után a másikat is azonnal úja ejteni (zárhangnál viszont nem kell mindkét zárat felengedni). Angolban ez csak úgy módosul, hogy néhány speciális esetben nyúlhat pár szóvégi mássalhangzó, de ennek speciális feltételei vannak, és ráadásul nem kötelezően alkalmazott szabály. Illetve angolban, németben a szótagalkotó mássalhangzó tűnhet egy picit hosszabban ejtettnek (written, gehen), de nem annyira, hogy klasszikus dupla mássalhangzó legyen.

 

Egyébként ha van rá igény, akkor még előszedhetek olyan megbotránkoztató dolgot, hogy a németben nincs olyan szó, amit magánhangzóval kezdenének ejteni (ezt már El Phedro is írta már, csak őt nem olvassa rajtam kívül senki). Persze írásban magánhangzóval kezdődő szó van (und, ein, Apfel), de ilyenkor kiejtésben a német beszúr elé egy hangszálzárhangot, olyat, mint a nemleges aa-aaa kifejezésben, vagy a szamárutánzó i-ááá hangok között van a kötőjel helyén.

 

Lehetne még arról szólni, hogy a németben a szótagvégi zöngés-zöngétlen fonémapárok közül szó/szótag végén csak a zöngétlen variáns állhat. Így azt und ejtésben nem "und", hanem "unt", t-vel a végén, és ez a többi ilyen szóra is vonatkozik. Hasonló jelenség van az oroszban is (meg még pár szláv nyelvben), de csak szó végén, és még ott is módosíthat a dolgon a hasonulás, mikor a rá következő zöngés hang miatt mégis zöngésedhet. Itt most eltekintek tőle, hogy valójában fortis/lenis párokról van szó. Helyhiány okán ilyen kisiskolás zöngétlen/zöngés kategóriákkal kell beérni. Németben ráadásul vannak kivételek ez alól, bizonyos idegen (főleg latin és görög) eredetű tövek zöngés zárhang+szonoráns kapcsolataiban (pl. Admiral, Dogma, Republik, Segment nem lesz átmi rál, sem dokmá, sem zekment), azaz, ha b, d, g találkozik l, r, n, m-mel. Majdnem a muta cum liquida esetei, ha a nazálisok nem lennének ott. Illetve van még egy kivételcsoport, mikor a tő szenved el rövidülést, ilyenkor sincs zöngétlenedés: pl. az Ordnung valójában az Ordenung kirövidülése, ezért nem lesz belőle ortnuN.

 

@Sultanus Constantinus: ebben van valami, a hosszúság mindig relatív, de itt most az eredeti témában egymáshoz képest sincsenek dupla mássalhangzók.

13 Sultanus Constantinus 2013. október 19. 22:22

@gorilla: @Galván Tivadar: Nem értek ugyan a némethez, de mivel hasonló a helyzet a spanyolban is, szerintem akkor van csak értelme a mássalhangzók hosszúságáról beszélni egy nyelven belül, ha van kontraszt: pl. a spanyol [ny] az año szóban hosszabb, mint a magyar ny, de nincs értelme hosszú "ny"-ről beszélni a spanyolban, mivel nincs mihez képest. Ugyanakkor elméletileg kontrasztos pl. az -n- és az -nn-, mert nem mindegy, hogy ayúdenos 'segítsen nekünk' vagy ayúdennos 'segítsenek nekünk', de gyakorlatilag mégsem, mert a legtöbb nyelvjárásban ezt sem különböztetik meg a kiejtésben. Egyedül az -r- és -rr- esetén lehetne valódi rövid--hosszú kontrasztról beszélni, de mivel ez csak egyetlen hangnál áll fenn, ezért a nyelvészeknek egyszerűbb azt mondani, hogy ez két eltérő mássalhangzó, mint azt, hogy egy, aminek van rövid és hosszú változata (amivel én nem értek egyet sok minden miatt, de ez más kérdés).

12 gorilla 2013. október 19. 22:06

@Galván Tivadar: Az "essen"-ben, és a "lassen"-ben rövid az sz, a dupla s helyesírásilag nem a hosszúságot jelöli a németben. A "Schiff"-ben az f, ha önmagában áll, akkor tényleg lehet hosszú, de pl. a többes száma, a "Schiffe", már rövid f.

Összetett szónál (Schifffahrt) valóban hosszú, de ez nem olyan meglepő.

11 gyasz_or 2013. október 19. 21:22

A Creative Commons ha jól írtam a nemzetközi jogban rögzített a szabadon terjeszlthető nemcsak zenei de általános művészi alkotásoknak. Jamendo/fr oldalról szeretek jó számokat hallgatni meg le is tölteni. Ezek mind CC alá tartoznak , ráadásul nemcsak m3 hanem ogg formátumban is elérhetők.

10 Galván Tivadar 2013. október 19. 21:18

@El Vaquero: "a német) sose ejt hosszú mássalhangzót": ezt teljes tisztelettel cáfolni vagyok kénytelen: essen, lassen, Schiff, pláne Schifffahrt.

9 Sultanus Constantinus 2013. október 19. 20:45

@El Vaquero: Nem, a választékos beszédben az [nm] jóval elterjedtebb, mint az [mm]. Itt pl. mindkettő hallható:

hu.forvo.com/word/conmigo/#es

Más hangmintát nem is találtam, ahol [mm]-nek ejtenék.

8 El Vaquero 2013. október 19. 20:20

@Sultanus Constantinus: az eredeti kérdésedre elfelejtettem válaszolni. Magyarul nem az "ad" felel meg a cuholásnak, hanem a "hozzáol". Persze ilyen nincs, csak most találtam ki, de akkor is ilyesmi.

 

Ilyen rémléseket ne vegyél alapul, mert egyrészt ezek nem pontos emlékek, másrészt sok hülyeséget tanítanak.Ezért kell felcsapni valamelyik elektronikus szótárat. Az ilyen mn-hez hasonló a szóeleji ps (p-t nem ejtik), szóvégi mb (szó végén csak az m-met ejtik ilyenkor). Az [inmídietli]-ben csak azt nem értem, hogy az n-net hogy gondolják bele az amigók, mikor VnmV-s spanyol szavakban is csak ritkán szokták spanyolul nm-nek ejteni, inkább az mm-met részesítik előnyben. Mondjuk az mm sem lenne olyan jó, mert az immediately-ben csak egy m ejtendő. Az angol (és a német) sose ejt hosszú mássalhangzót.

 

@El Vaquero: német *nyelv...

7 Sultanus Constantinus 2013. október 19. 08:32

@El Vaquero: Pedig tényleg úgy rémlik, hogy nekünk annak idején ezt így tanították. Na mindegy.

Most erről tudod, mit jutott eszembe? Amikor a spanyol anyanyelvűek beszélnek angolul: immediately [inmídietli] :D

6 El Vaquero 2013. október 19. 08:16

Valóan a cuzás, cúolás célszerű szóalkotás lenne, de a honi sváboknál szokásos ilyen kitekerten használni a német nyelvet, így teljesen elképzelhető, hogy mondták ezt cuholásnak.

 

@Sultanus Constantinus: híííí, ezért az mn-ezésért most szépen beállni a sarokba, és legközelebb felcsapni az LPD-t.

5 Pierre de La Croix 2013. október 18. 21:17

@Krizsa: Nem kevered véletlenül az eredeti cikkel?

www.nyest.hu/hirek/mi-a-zu-es-a-zuholas

4 Krizsa 2013. október 18. 20:02

Hát itt már sokkal több komment volt, mint 3. Tehát TÖMEGES önkényes törlések voltak a szerk. részéről ndok és magyarázat nélkül.

3 Sultanus Constantinus 2013. október 18. 19:49

@szigetva: Látszik, hogy régen tanultam angolul. Köszi!

2 szigetva 2013. október 18. 19:44

@Sultanus Constantinus: ejtsd [kolöm] (ha amerikai akar lenni, akkor [kálöm]).

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X