-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az angol nyelv szókincsének alakulását figyelhetjük meg egy izgalmas applikáció segítségével: megnézhetjük melyik korszakban mely nyelvekből vett át szavakat az angol.
Az Oxford Dictionaires blogján ajánlja Dr. Philip Durkin Borrowed Words: A History of Loanwords in English (Kölcsönszavak: A jövevényszavak története az angolban) című nemrégiben megjelent munkáját. Az oldalon egy interaktív alkalmazás segítségével megnézhetjük azt is, hogyan alakultak a kölcsönszavak 1150-től napjainkig: melyik időszakban arányaiban milyen eredetű volt az angol szókincs, illetve, hogy egy-egy időszakban mely nyelvekből milyen arányban vett át szavakat az angol.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az oldalon elérhető alkalmazás a könyvből vett adatokon alapul. Durkin a könyvében azt vizsgálja, mikor hogyan kölcsönzött az angol más nyelvekből. Az alkalmazás ezek közül tizennégy fő forrásnyelvet ad meg, amelyekből a legtöbb szó származik az angolban.
A képen látható, hogy a dátumokat jelölő gombokra kattintva adhatjuk meg azt az ötven éves időintervallumot, amelyre kíváncsiak vagyunk – 1150-től napjainkig. Ezek segítségével a különböző korszakok összehasonlítására is lehetőségünk van: fent a „Per period” (’korszakonként’) gombra kattintva végigkövethetjük, hogy melyik korszakban mely nyelvek hatottak leginkább az angolra. Ezek tehát az egyes 50 éves periódusokra vonatkozó szókölcsönzési arányok. Végigkövethetjük például a német jövevényszavak aránya hogyan növekszik egészen az 1800-as évekig, amikortól pedig napjainkig csökken az arányuk az angolban.
Ha pedig a „Cumulative” (’összesen’) gombra kattintunk, akkor azt nézhetjük meg korszakonként, hogy összességében hogyan változtak az időben a különböző nyelvekből származó kölcsönszavak arányai. Itt az egyes időintervallumok között jóval kisebb különbségeket látunk, ugyanakkor azt is megnézhetjük, hogy a nagyobb időbeli távolság már igen drasztikus különbségekhez vezet. A szókincs alakulását a „play” gombra kattintva automatikusan is lejátszhatjuk. Ha pedig valaki nem csak az arányokra, hanem a kölcsönszavak pontos számára is kíváncsi, annak figyelmébe ajánljuk a grafikonok alapjául szolgáló adatokat.
Forrás