nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @Fülig James: "...a nemzetiségeket nem tudtuk a magunk oldalára állítani a Habsburgok elle...
    2020. 10. 19, 17:19  Százasak vagyunk?
  • Libertate: @Fülig James: "Elég csak Jellasics József bán (bizony, sajnos így ÍRJUK a wiki-n, 2020-ban...
    2020. 10. 19, 17:12  Százasak vagyunk?
  • chyapay: Kell - egy TÁRGYATLAN ige, nem személytelen. A használata nem különbzik a más olyan típusú...
    2020. 10. 19, 00:58  Féligék és alig-igék
  • Fülig James: @Roland2: mindenben igazad van, csak másról beszélünk, te az almáról, én a körtéről. A Hab...
    2020. 10. 18, 15:30  Százasak vagyunk?
  • Roland2: @Fülig James: Inkább a győztes Antant-hatalmakra, főleg Franciaországra kell mutogatni. Ha...
    2020. 10. 18, 12:23  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mikor jött az ukáz?

Gyakran úgy képzeljük, hogy a szavak egy lépéssel kerülnek be a nyelvbe: valaki átveszi, és attól kezdve a szó a nylev része. Valójában sokkal bonyolultabb folyamatról van szó, és egy szónak akár több közvetlen forrása is lehet.

Fejes László | 2015. április 3.
|  

Április 4-én, felszabadulásunk és megszállásunk előestéjén ismét elgondolkozni azon, hogy mit adtak nekünk a szovjetek. Itt van például az ukáz ’parancs, rendelet, utasítás’ szó. Első pillantásra is világos, hogy az oroszból indulhatott ki, a történelmi viszonyok ismeretében pedig könnyen feltételezhető, hogy 1945 környékén került a magyarba.

Az oroszban az указ [ukaz] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint már a 11. század óta adatolt ’törvény erejű rendelet’ jelentésben, a szó összefügg az указать [ukazaty] ’rámutat, megmutat; parancsol’ igével. A TESz. adatai azonban azt is megmutatják, hogy a szó már jóval 1945 előtt is használatos volt a magyarban: már 1794-ben megjelenik, de ekkor még kizárólag ’az orosz cár által kibocsátott rendelet’ jelentésben (e jelentésében történeti szakszóként ma is él). 1847-től adatolt tágabb, általánosabb ’rendelkezés, parancs’ jelentésben. Mint a TESz. megjegyzi, ebben a jelentésében általában rosszallóan vagy gúnyosan használjuk.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ukáza a KGB létrehozására
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ukáza a KGB létrehozására
(Forrás: Wikimedia Commons)

A TESz. azt is közli, hogy nemzetközi szóról van szó, mely Európa számos nyelvébe bekerült. A szótár szerint a magyarba „minden bizonnyal német közvetítéssel került. Csakhogy a német forma Ukas [ukasz] – a németben a szó végén [sz] áll, és a német nyelv sajátosságai miatt más nem is állhat. Ráadásul ez az [sz] a ragozás során sem zöngésül. Ebből pedig az következne, hogy a németből a magyarba [sz]-szel kellett volna bekerülnie. Nem zárható ki, hogy ez így történt, például 1848-ból adatolt az ukászilag ’rendelet útján’ forma – de korábbról van ukas, ukáz, sőt ukázs is.

A legvalószínűbb talán az, hogy a magyarban a tő végi mássalhangzó sokáig ingadozott, míg végül az eredeti orosz alak ismeretében, tehát az orosz hatására szilárdult meg a z. Ha tehát a szó először németből került is be a magyarba, a mai forma közvetlenül az oroszból származik. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e inkább az oroszból való (újra)átvételről beszélni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 szigetva 2015. április 4. 22:37

@Krizsa: Nyilván te máshogy értelmezed a „magyar szó” kifejezést, mint a nyelvészek. A nyelvészek azt értik rajta, amit írtam.

13 Krizsa 2015. április 4. 18:09

@szentTürelem: Tényleg szláv, és ezen az, hogy én "körbejártam", hogyan "rokonságos" más nyelvekben, nem változtat. A finn is nyilván nemrégiben vette át, az is a szlávból.

@szigetva: Nem. Attól, hogy magyar emberek többsége érti és valamennyi része használja is, nem lett magyar szó.

(Bár én pl. inkább csak méregből-gúnyosan használom, és nem is hallottam máskép - a parancsolgatásra utalva, amit valszeg szabotálni fogunk:-)))).

De még ha mások komolyan veszik is az UKÁZ-t, és ugranak teljesíteni - attól se lesz magyar. Az intregrál, differenciál sem az, a drájver sem, az adapter, a klózet sem, stb. S ha a nyelvészet úgy döntött is, hogy magyar szó, mi a nyelvhasználók vagyunk többen. Mi mindenesetre kigúnyoljuk.

12 szigetva 2015. április 4. 17:16

@szentTürelem: Az "ukáz" szót a magyar anyanyelvűek többnyire ismerik és használják, amikor magyarul beszélnek. Ezért van a magyarban ilyen szó.

11 szentTürelem 2015. április 4. 16:37

ugyanilyen erővel 'ukáz' SINCS a magyarban. hacsak nem az ukmukfukk a társa.

és ezen az sem változtat, h az okoz és az ekéz-hez hasonlatos, ez tényleg véletlen.

a zástava és a zászló, na az nem véletlen.

10 szigetva 2015. április 4. 11:44

@szentTürelem: Fuss neki még egyszer: azt írtam, zakáz NINCS a magyarban. (Egyébként ezért nem számít, hogy a szlovákban van zákaz.)

9 szentTürelem 2015. április 4. 11:22

@szigetva: ja, és nem zakáz, hanem zákaz. zakázat az ige, zákaz a főnév. a szláv rendszertelen szóalkotási rendszere. ezen rágózz okoska

8 szentTürelem 2015. április 4. 11:19

@szigetva: ha te meg tudnál gondolkozni, akkor nem semmire alapozott szuggerált hamis "tudást" terjesztenél, csak azért h egy átvételen rágózzatok és rugózzatok.

érdekli a fenét, h honnan ismerjük azt a szót, h ukáz. az ukáznak a szlávban van helye és ott kell vizsgálni, ti okoska semmitsetudók.

7 Krizsa 2015. április 3. 21:41

Aha. Szóval az előragos meg a ragozott alakok nem érdekesek, mert a magyar pünktlicht mindig egyetlen szót vesz át, nem néz se jobbra, se balra. Önmagába se néz. Így aztán nem lehettek korábban magyar rokonszavai az ukáznak, pl.: EKÉZ (megy utána, átv. értelemben nyúzza), meg persze az OKOZ (abból következik, az kényszeríti), amikre még akkor is "hajaz" az ukáz, ha átvétel.

Sz-szel se legyen már, mert akkor zavarba jönne a finn-magyar "megfeleltetés" - hogy a finn is sz-szel vette át (na persze, nincs Z-je).

A majd minden nyelvben meglevő XK szócsalád eredete - ezúttal egészen biztosan - a héber (vagyis annak előnyelve). Ez a legnagyobb és legszebb szóbokor, amit valaha is láttam.

Csak a magyar értelmeket írom: ölyv, figyeli, nyomon követi, sarok, lábnyom, becsapja, feltartóztatja, késlelteti, következetes, KÖBÖZ. Szóval ez az XK a nyomolvasás kézikönyve. Persze sokkal nagyobb szócsalád, mint amit ide írtam: csodálatos.

A magyarban: ék, eke, -ik (hányadik), ok, ük (köbözve van). VÉLETLENÜL van köbözve! A "tudomány" szerint. Nálunk is, meg a héberben is. Miért véletlen? Hát mert az egy másik nyelvcsalád!

6 szigetva 2015. április 3. 20:25

@szentTürelem: Te meg ha értenél az etimológiához, azt tudnád, hogy ez totál érdektelen, hiszen a magyarban csak ukáz van, zakáz, meg káz nincs.

5 szigetva 2015. április 3. 20:22

@Janika: Oké, csak azt akartam mondani, hogy pont rossz példát hoztál.

4 szentTürelem 2015. április 3. 20:19

ha kicsit utánanéztél volna, vagy ha többet tudnál, akkor tudnád azt is, h

szlovákul. káže nakáže rozkáže prikáže 'parancsol, utasít'

zakáže zákaz 'tilt, tiltás'

kázeň kázanie 'prédikáció'

és csak azután említendő az ukázať ukáže ukazovať 'mutatni, mutat, mutogatni'

mint az oroszban a

заказ приказ

.

és ha minden igaz, nem található meg a bolgár, horvát, szerb nyelvekben

3 Janika 2015. április 3. 20:17

@szigetva: önállóan [t], nélkül is így ismerem: ukász.

www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/j...polgarsagarol-253395

ennél már nem lehet elmondani ugyanezt

2 szigetva 2015. április 3. 20:06

@Janika: Na de [ukászt]-nak ejtenénk akár _ukázt_, akár _ukászt_ volna, itt épp semlegesül a különbség.

1 Janika 2015. április 3. 19:38

"Ebből pedig az következne, hogy a németből a magyarba [sz]-szel kellett volna bekerülnie."

Én a mai napig [sz]-el ismerem. "kiadta az ukászt"

gugliban rákeresve előfordul ez a forma is, igaz nem túl gyakori.

Információ
X