Az embert egységben szemlélő, a klasszikus hagyományt ápoló és továbbadó humaniórákra szükség van a modern, egységesülő Európában – mondták el a bölcsészettudományok hasznáról tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szerdán. Lovász László, az MTA elnöke azt hangsúlyozta: fontosak a bölcsészettudományok az európai integrációban, a történelem egyik legizgalmasabb kísérletében, amelynek sikere mindannyiunk létérdeke. Az informatikával és számítógép-tudományokkal foglalkozó szakember rámutatott: szűkebb szakterületén is számos olyan fejlemény van, amely a bölcsészettudományok bevonásával jobban megérthető, így például a hagyományos, nyelvi, földrajzi keretektől független új közösségek megjelenése a világhálón vagy a vizualitás jelentősége az internetes felületeken.

A matematikus kitért arra is, hogy a bölcsészettudományok integratív, szélesebb összefüggésekre koncentráló szemlélete tanulságos lehet a természettudósok számára a tekintetben is, hogy kellő rálátással miként tájékozódhatnak tudásterületük évről évre robbanásszerűen gyarapodó ismeretanyagában.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Fodor Pál történész, az MTA Bölcsészettudományi Központjának főigazgatója rámutatott arra, hogy a bölcsészettudományok az emberről szólnak, legalapvetőbb feladatuk pedig a tolmácsolás, közvetítés kétféle értelemben is. Egyrészt a múlt kulturális értékeinek továbbadása a következő generációk számára, másfelől pedig a világ összefüggéseinek érthető nyelven történő közvetítése a közösség számára – fejtette ki a főigazgató.

Pléh Csaba nyelvész, pszichológus, akadémikus azt emelte ki, hogy a modern bölcsészettudományok előtt álló egyik nagy kihívás a klasszikus kultúra és az új információs technológiák összekapcsolása. Újra meg kell tanítani írni a gyerekeket, a számítógépet használó interneten nevelkedő generációkat – hangsúlyozta a szakember.

Vékás Lajos jogász, akadémikus, az MTA alelnöke is hangsúlyozta, hogy a bölcsészettudományok egyik fontos hivatása a klasszikus kultúra átmentése a számítógép és az internet korába, továbbá, hogy kivegye a részét az Európa előtt álló hatalmas feladat, az integráció sikeres véghezvitelében. Hámori József agykutató, volt kulturális miniszter arról hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsészettudományokra a szabályokhoz nem köthető kreativitás jellemző.

A bölcsészettudományról bölcselkedtek
(Forrás: MTI / Bruzák Noémi)

Hörcher Ferenc filozófus emlékeztetett arra, hogy a 20. században a humán értelmiség egy része diktatúrák szolgálatába állt, részben kiszolgálója, részben áldozata lett bűnös rendszereknek, ma pedig a rendszerváltás eufóriáját felváltó kiábrándultság uralkodik és még mindig érezhető a pártállami, megosztottságra építő kultúrpolitika hatása. Ebből a helyzetből legalább a maga köreiben kiutat kell mutatnia a humán értelmiségnek, amely felelős a közösség múltját ápolásáért és az egészséges személyiség neveléséért. Bölcsészettudományok nélkül nem működhet demokratikus társadalom – tette hozzá.