-
mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...2021. 04. 04, 10:26 Miért nyúl a nyúl?
-
mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...2021. 04. 04, 09:32 Dob és dob
-
mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...2021. 04. 01, 10:02 Hentel-e a hentes?
-
mederi: Így hengergetnek a hentesek.. :) www.youtube.com/watch?v=EHf8T_2k9uM2021. 04. 01, 09:59 Hentel-e a hentes?
-
mederi: @Avatar: 14 A felfüggesztett disznó olyan közel szabályos vízszintes szeletekből áll, amik...2021. 04. 01, 09:31 Hentel-e a hentes?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Együttműködik az oktatási államtitkárság és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a természettudományos kerettantervek kidolgozásában – jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán Budapesten.
Hoffmann Rózsa a közös sajtótájékoztatón kiemelte: azt várják az új kerettantervektől, hogy visszaadják a diákok érdeklődését a természettudományi tárgyak iránt, korszerűvé, színesebbé válik, és a természettudományi oktatásban hangsúlyosabbá válik a tudományos tartalom. Néhány év után pedig azt szeretnék, ha jelentősen megnőne a természettudományos szakokra jelentkezők száma – fűzte hozzá.
Ma az egyik legnagyobb probléma, hogy nem jelentkeznek a diákok természettudományi képzésekre, nem érdeklődnek ezen ismeretek iránt, a tanulás eredményessége jelentősen romlott, miközben korábban ez a magyar oktatási rendszer erőssége volt. Ugyanakkor természettudományi képzések jelenthetik a gazdaság hajtóerejét – jegyezte meg Hoffmann Rózsa, hozzátéve: rendkívül fontos, hogy a természettudományi tanításban gyökeres változás történjen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az oktatási államtitkár azt mondta: az igazi „természettudományos fejlődést” azoknak a tagozatos iskoláknak a visszahozatalától várják, amelyeknek a száma az elmúlt évtizedben sajnálatos módon minimálisra zsugorodott, holott az utánpótlást ezek az intézmények biztosították.
Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy nagyon sok iskolában kihasználatlanul állnak a természettudományos laboratóriumok, ennek okát többi között az eddigi tantervi szabályozatlanságban és az ellenőrzés hiányában látta.
Az új életpályamodellben a munkaidő szabályozása lehetővé teszi majd, hogy a kísérletezés is bekerüljön a magyar tanítás gyakorlatába, a szakmai ellenőrzés szintén kitér majd erre. Az Új Széchenyi Terv részeként pedig többmilliárdos természettudományos laboratóriumi pályázati kiírások meghirdetése van folyamatban – mondta.
Jelezte, hogy az eredeti ütemtervet tartani tudják, és az új kerettantervek első változatai augusztus végére elkészülnek.
Pálinkás József az életkori sajátosságok figyelembevétele mellett azt hangsúlyozta, hogy a gondolkodás és nem az ismerethalmaz átadása a cél. Hozzátette: olyan kerettantervek kidolgozását kérte, amelyekben a tantárgyak egymáshoz kapcsolódnak, „együttműködnek, beszélnek egymással”.
Az MTA elnöke szerint fontos, hogy a tantervek egybefoglalják a szakterülethez tartozó legfontosabb jelenségeket, fogalmakat, értelmezéseket, de szem előtt kell tartani azt is, hogy a megértés kulcsa a legtöbb esetben az egyszerűsítés.
„Tantárgyi keretben reális tantervet” szeretnének megalkotni – mondta, hozzátéve: aki nagyon sokat akar markolni, az keveset fog. Figyelembe kell venni, hogy nem tantárgyat tanítanak, hanem gyerekeket – fűzte hozzá.
Az MTA elnöke az ember és természet műveltségterületen a kerettantervek kidolgozására három akadémikust, Patkós Andrást, Falus Andrást és Náray-Szabó Gábort kérte fel. Először tantárgyi akadémiai munkacsoportok jönnek létre, és a kerettanterv egészét az MTA közoktatási elnöki bizottsága is megtárgyalja majd.