nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: Egyelőre még csak négy angolt tudtam megkérdezni, de a Yoda meme elmélet kezd már ilyen re...
    2017. 10. 19, 04:44  Könnyű kis igécskék
  • lap: @Fejes László (nyest.hu): Az, hogy gyakorlatilag mindig +human az alany, ez speciel bizony...
    2017. 10. 18, 15:25  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egzakt vs. humán?
A tudományok osztályozásáról és hasznosságáról

Feleslegesek-e az iskolában a humán tudományok, és elég lenne írni, olvasni tanulni? Tanítják-e őket egyáltalán, vagy csak úgy tűnik? Lehet-e a humán tudományokat egzaktnak tekinteni, és milyen esetekben? Hol húzódik a humán és a természettudományok határa? Olvasónk kérdései nyomán nyelvészszakértőnk ez alkalommal a nyelvtudomány határain kívül eső kérdésekről elmélkedik.

Kálmán László | 2012. január 30.
|  

Megtisztelő, hogy a Nyestet és személy szerint engem is megkeresnek olyan kérdésekkel, amelyek a nyelvhez vagy a nyelvészethez csak távolról kapcsolódnak. Azt mutatja, hogy vannak, akiket érdekel a véleményünk. Így E. E. azon morfondírozik, hogy mi a különbség a „humán” és a „természet-” tudományok között, és mi a jelentősége a különbségtételnek:

Sokan csak a természettudományokat tartják valódi tudományoknak, a humán tudományokat pedig valósággal leminősítik, hiszen azok nem „egzakt” tudományok, nem lehet őket matematikailag levezetni, és egyébként is elenyésző a gyakorlati hasznuk. A természettudományok azt állítják, hogy az egész világot le lehet írni egyenletekkel és természeti törvényekkel, tehát minden megismerhető és kiszámítható. Miért van az, hogy az ember mégis kilóg a természetből? Miért van az, hogy az egész világot le lehet vezetni képletekkel, de az embert és a humán tudományokat nem? Ki tudja kiszámítani, hogy 10 év múlva milyen változások fognak bekövetkezni az irodalomban vagy a nyelvhasználatban? Ki tudja egyenletekkel felírni egy ember életútját (itt nem a biológiai részére gondolok)?

A kérdésem második része a következő: mi történne, ha nem tanítanának humán tantárgyakat? Nem lenne elég, ha negyedik osztályig tanítanák őket, amíg nagyjából megtanulnak írni és olvasni, aztán pedig csak a „valódi” tudományoknak szentelnék magukat, mint a fizika, biológia és a kémia? Kinek kell itt János vitéz, Egri csillagok és mássalhangzó-törvények, ha mit sem érünk velük a gyakorlatban? A fizikatanárom hevesen kritizálja a humán tantárgyakat, és lenézi őket, és azokat is, akik űzik őket. Akkor miért ne térjünk át teljes mértékben a természettudományok oldalára? Mi lenne, ha tényleg nem tanítanának humán tantárgyakat?

Először a második kérdésre válaszolok, mert ez nagyon egyszerű. Ne higgyen a fizikatanárának: Nem igaz, hogy az irodalom vagy a történelem ismeretével, a „humán” tárgyak tanulásakor szerzett képességekkel „mit sem érünk a gyakorlatban”. Hogy miért, azt nem mondom el itt nagyon részletesen, de a lényeget elmondom úgy, ahogy én látom. Egyrészt ezek a stúdiumok létfontosságúak a szövegek megértésének és alkotásának képességének fejlesztésében. Aki nem bánik ügyesen a szövegekkel, az az élet semmilyen területén nem boldogul. Még az „egzakt” tudományok területén sem: sok tanuló azért érti meg nehezebben a magyarázatokat, azért rossz a szöveges feladatok megoldásában, mert a „humán” képességei hiányosak.

Bánjunk ügyesen a szövegekkel!
Bánjunk ügyesen a szövegekkel!
(Forrás: Wikimedia Commons / Olybrius / CC BY 3.0)

Másrészt a társadalmak, nyelvek, kultúrák felépítésének, szerkezetének, működésének megértése is teljesen mindennapi szükséglet. Ha nem fordítunk rájuk elég figyelmet, nem lehetünk semmilyen közösségnek épkézláb tagjai, és nem fogunk tudni épkézláb utódokat felnevelni. Mindaz, amivel a „humán” tudományok révén megismerkedünk, a kultúránk, hagyományunk része: annak a nemzeti és nemzetközi hagyományrendszernek, amelybe beleszülettünk, és amit összefoglalóan kultúrának nevezünk. (Nem mintha a természettudományok nem lennének a kultúra részei, de azok a kultúrának csak egy részét alkotják.)

Akkor térjünk rá a kétféle tudomány különbségére. Nekem erről – mint sok minden másról is – más a véleményem, mint a levélíróé, és mint sokan másoké. Röviden: Azt gondolom, hogy minden valódi tudomány „egzakt” abban az értelemben, hogy precíz, ellenőrizhető és cáfolható megállapításokat tesz. Ez nemcsak azokra igaz, amelyek matematikai modelleket használnak. (Erre, a modellalkotási tevékenységre utal a levélíró pontatlanul úgy, hogy „matemaikailag levezetni” meg „egyenletekkel leírni”.) Ha a tárgy természete miatt nincs szükség matematikai eszközökre (például az orvostudományban vagy a pszichológiában, mert olyan rendszerekkel foglalkoznak, amelyek egyelőre reménytelenül bonyolultnak bizonyulnak), akkor is lehet precíz, ellenőrizhető és cáfolható állításokat tenni róla. Az olyan fejtegetések, amelyek nem ilyen állításokat tartalmaznak (pl. sok filozófiai fejtegetés) szerintem jó esetben is a tudomány és a szépirodalom határterületéhez tartoznak.

A képlet teszi a tudományt?
A képlet teszi a tudományt?
(Forrás: Wikimedia Commons / Pkornrei / CC BY-SA 3.0)

Mindez nem mond ellent annak, amit a „humán” tárgyak hasznosságáról mondtam. Nem is az a kérdés, hogy az irodalommal, történelemmel, nyelvvel való foglalkozás melyik fajtái tekinthetők tudományosnak (szerintem messze nem mindegyik fajtája). A lényeg az, hogy az iskolában nem annyira humán tudományokat tanulunk, mint inkább a humán kultúrával kapcsolatos tevékenységeket folytatunk, szövegekkel foglalkozunk, képességekkel és ismeretekkel gazdagodunk.

A fentiekből világos, hogy egyáltalán nem tartom szerencsésnek az „egzakt” és „humán” tudományok szembeállítását, hiszen nem tekintem tudománynak azt, ami nem egzakt. De a „természettudomány” és a „társadalomtudomány” szembeállításával sem vagyok megbékélve. Elvileg a természettudományok kísérletek és megfigyelések alapján állítanak fel modelleket, míg a társadalomtudományok az emberi, főleg társadalmi lét tényeiből (főleg írásbeli dokumentumaiból) állítanak elő írásbeli tanulmányokat ezekről a rendszerekről. Csakhogy például egyik kategóriába sem illik bele a tudományok királya, a matematika. Ezenkívül sok hagyományosan társadalomtudományinak tekintett tudományág (pl. a pszichológia, a szociológia, a modern nyelvészet) mindenben megfelel a természettudományok hagyományos meghatározásának.

A szövegek számítógépes feldolgozása (webes keresés, adatbányászat stb.) a „humán” és „reál” tudományok eredményeinek együttes alkalmazásával oldható meg.
A szövegek számítógépes feldolgozása (webes keresés, adatbányászat stb.) a „humán” és „reál” tudományok eredményeinek együttes alkalmazásával oldható meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / Linux Screenshot / GNU-LGPL 2.1)

Összefoglalva úgy vélem, hogy sem az alkalmazott módszerek, sem a vizsgált tárgyak nem indokolják az „egzakt természettudomány” és a „humán társadalomtudomány” hagyományos megkülönböztetését. Azt pedig, hogy mit tanulunk az iskolában, elsősorban az határozza meg, hogy mi szolgálja a gyerekek épülését (legalábbis szeretnénk, ha ez határozná meg), nem pedig az, hogy a tudósok melyik diszciplínát hová sorolják.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
44 Krizsa 2013. február 27. 08:02

Paradigma, eredetileg: ragozási minta, rendszer.

"Egy tudományterület általánosan elfogadott nézetei (fogalmai, szakkifejezései) egy adott korszakban, időpontban".

Szerintem, kiegészítem: Egy tudományterület paradigmája mindazon fogalmak, törvények, kutatási célkitűzések és adattárak rendszere, amelyekre nézve az adott tudományág MŰVELÓI egyetértenek, a saját működésükre nézve relevánsnak (a tárgyhoz tartozónak) tartják.

A tudomány MŰVELÉSE azonban kétszintű hierarchikus rendszerben történik.

1. A kutatói állomány emberekből áll, akiknek legkevesebb megélniük kell. Ezen kívül birtokukban kell lenni a tud. művelésének eszközeinek is.

2. A modern korban a tudomány művelőinek kizárólag a tudományos kereteken belüli személyi állományt tekintik. Szaklapokban, tud. intézmények keretein belül csak ezek cikkeit, eredményeit fogadják el.

A hierarchia felső szintje, ami a tudomány művelésének lehetőségét biztosítja azonban kizárólagosan a pénzügyi direktívák függvénye - annak az anyagi (=hatalmi) érdekeit is szolgálja ki. Ennek azonban már semmi köze nincs a tudományhoz.

Paradigmaváltás (a tudományágazatok forradalma) - létezik egyáltalán?

Ahhoz a fennálló gazdagági szabályozók összeomlása szükséges.

Ez történhet háborúval, ahol a győztes szétkergeti, vagy megsemmisíti a javak eddigi birtokosait és újra felosztja (kisajátítja) a javakat.

A másik lehetőség a gazdasági összeomlás, ami elvileg "vértelen" ugyan, de ugyanezzel az eredménnyel jár.

**********

A magányos kutató. Amennyiben a minimális megélhetése és kutatási eszköztára - egyéb forrásokból - biztosítva van, elvileg létező ágens.

Az eredményei azonban, ha ez paradiigmaváltással járna, semmiképpen nem kerülhetnek be a "tudomány berkeibe". Azért nem, mert a "hivatalos" tudomány művelőinek és fennáló intézményeinek túlélési érdekeivel ez minden esetben ellentétes.

Nem létezik olyan, hogy a "hivatalos tudomány" legjobbjai (vagy a fiatal nemzedéke, stb.) RÁISMERJEN a paradigmaváltás szükségességére?

Ez azért nem létezik, mert akkor az anyagi forrást biztosító szponzorral (napjainkban az állami vezetéssel, az EU unió érdekeivel, stb.) állna szemben. S ilyen esetekben már nemcsak a "belső" vagy a magányos kutató, hanem ezek bármilyen támogatója is kiszorul a "tudomány berkeiből".

Darwin, bár részben (az Univerzum fraktálos szerkezetének felismerése óta) már meg is haladott, még mindig nincs integrálva minden tudományágban.

Einstein felfedezései (aki ki tudja milyen mértékben, szintén meghaladott már), szintén nincs maradéktalanul integrálva a tudományban. Mikor lesznek beépítve? Akkor, ha érvényességi tartományuk már egy fejlettebb tud. rendszer részrendszerévé válik.

Egyszerű példa: Newton elmélete részrendszerré vált.

Az a feltételezés tehát, hogy a tudomány területek a saját keretein belül is képesek fejlődni, naív elvárás.

Mi biztosítaná a fejlődéset? A szponzortól való függetlenedés lehetősége. Ezt teszi, ha képes rá, a magányos kutató, aki tudatosan függetlenít magát.

Mégis, bármilyen előremutatóak, sőt akár már korábban is triviálisak voltak az eredményei, ő sem kerühetl "belülre". Egyetlen kivétel az volna, ha GAZDASÁGI tényező tartaná fontosnak az új paradigma, és az azzal járó hatalmas felfordulás (kiépült rendszerek összeomlása, tehát ANYAGI károsodás) szükségességét.

Ilyesmire a Jelenlegi Civilizáció keretein belül semmiféle lehetőséget nem is látok. El tudom képzelni, hogy milyen szerkezetű lesz - lehetne - egy új civilizáció? NEM.

43 tebe 2012. február 2. 10:42

@Alien: Én sajnos nem tudom, hol végződik az ontológia, és hol kezdődik az egy paradigmán belüli módszertani (stb.) vita. Sőt, azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen homályos kategória. Van egy csomó alapvető kérdés, amiben minden nyelvész egyetért, meg van egy csomó kérdés, amiben nem. Hogy pontosan mely kérdésekben kell egyetérteni ahhoz, hogy egy paradigmáról beszélhessünk, ezt bizonnyal nem ön és én fogjuk meghatározni :) Mindazonáltal értem az érvelését, és noha nem tudok teljesen egyetérteni önnel, attól tartok, hogy a továbbiakhoz sokkal mélyebben kéne belemászni ezekbe az alapvető kérdésbe.

42 gymakara 2012. február 1. 22:55

@Alien:

Kívülről nézve chomskyánus problematika nekem - a tévedés jogának fenntartásával - tudománytalanságnak tűnik az, amiről annyit hadakoznak jobbról-balról, Ugyanis Chomsky nem a valós emberi nyelveket vizsgálja, még kevésbé azok valós használatát, hanem alapvetően egy matematikai modellt vizsgál matematikai módszerekkel, és ennek következtében minden megállapítása a modellre kell, hogy vonatkozzék. A tudománytalanság pedig ott jön a képbe, amikor a modellre és csak arra igaz megállapításait összefüggésbe hozzák a valós emberi nyelvekkel és használatukkal, holott a mondatgenerátor elképzelés semmiféle beszélő viszonyban nincs a szándékaikat, a gondolataikat, stb. nyelveken kifejtő emberekkel.

Ebben az értelemben tehát paradigmáról értekezni

41 Alien 2012. február 1. 21:25

@tebe: "Ilyen értelemben természetesen beszélhetünk a "modern, kortárs általános nyelvészet" egységes paradigmájáról."

Természetesen ilyenről nem beszélhetünk, hiszen a kortárs nyelvészeten belül több paradigma létezik, amelyek többek közt alapvető ontológiai (pontosan mi is a vizsgálat tárgya, és mi a nyelv létmódja?) illetve módszertani kérdésekben (pl. mi számít egy adott elméletet alátámasztó bizonyítéknak? milyen módszerekkel lehet az adatokat elemezni?) sem értenek egyet egymással. Sokan pl. chomskyánus paradigmáról beszélnek:

facta.junis.ni.ac.rs/lal/lal2006/lal2006-02n.pdf

Ezzel szemben a kortárs fizikát semmilyen ehhez hasonló vita nem jellemzi: többek közt ezért mondható az, hogy egységes paradigmán belül dolgoznak a fizikusok.

40 gymakara 2012. február 1. 20:21

@Epau:

Naiv utópista, nem e világi felvetésként, de mégis

mit szólna, kedves Epau ahhoz, hogy magukat a tudományosság kritériumait tisztáznánk - ha nem is most, nem is itt, nem is mi -, de függetlenül attól, hogy a szóbanforgó valami humán vagy reál "tudomány" körébe tartozónak minősíti magát.

Ezeket számon kérhetnénk mindazokon, akik - mindegy, hogy éppenséggel milyen, humán vagy reál - tudományokat művelnek, oktatnak, népszerűsítenek? Szerintem sok, magát tudománynak nevező iskola - vagy más micsoda - hullana ki egy ilyen rostán...

39 arafuraferi 2012. február 1. 20:08

"Én inkább úgy mondanám, hogy a reál tudományok nincsenek olyan szinten, hogy megfejtsék a humán tudományok bonyolult folyamatait."

Jaj de buták vagytok mind, hogy így egymásnak ugrotok. A humán tudományokkal szembeni támadások fő oka pont egy humán tudomány, mégpedig a tudományok osztályzásának tudománya.:-)

Sajnos ez a legkóklerebb áltudományok egyike, ami miatt most a tudományokban is bal és jobboldalt kerestek.

Amúgy egyszerű a képlet szerintem: az igazi tudományok két dolgot vizsgálnak: a világ alkotóelemeit és az alkotóelemek közti kölcsönhatásokat. Minden más sallang.

A természetes világ alkotóelemeit vizsgáló tudományokat, és a mesterséges világ tárgyi, illetve a természetes világ alkotóelemei közti kölcsönhatásokat vizsgáló tudományokat nevezhetjük természettudományoknak. A mesterséges világ alkotóelemeit vizsgáló, illetve a mesterséges világ szellemi alkotóelemei közti kölcsönhatásokat vizsgáló tudományokat pedig társadalomtudományoknak. Ilyen módon a nyelvészet sem humántudomány, hanem természettudomány, mert egy élőlény (természet alkotóeleme) gondolatainak hangok útján való kifejezését, illetve ezen kifejezésmódok különféle változatait vizsgálja. A matematika sem az utóbbiba tartozik, mivel a természeti elemek közti kölcsönhatások során is érvényesülnek az összefüggései (persze, van elvontabb része is). Minden természettudománynak van sallangja, ami viszont egyértelműen humán kategória: definíciók, elnevezések, történeti ágai az adott tudománynak stb. Nézzünk az én meghatározásom alapján egy összetett tudományt. Az építészet ugye épületekkel (mesterséges világ alkotóeleme) és az épületek állékonyságával foglalkozik (hogy statikai szempontból is lakható legyen a ház). Az épületek történetével, az építészeti stílusokkal foglalkozó ága egyértelműen humántudomány, mivel a mesterséges világ alkotóelemeit vizsgálja. A házak tervezése (a stíluselemeket leszámítva) pedig természettudomány, mert a mesterségesen létrehozott házaknak meg kell tudni állniuk a helyüket a természet törvényei közé dobva is. Egy szó, mint száz a legtöbb tudomány összetett. Igazából a tudományok nagy része önkényesen határozza meg önmagát is, azaz az egyes tudományok részterületeit simán lehetne más tudományokhoz is sorolni.

38 Epau 2012. február 1. 19:36

A humán tudományok lennének szegények és alacsony szintűek, mert nem lehet rájuk a reál tudományok sémáit alkalmazni? Én inkább úgy mondanám, hogy a reál tudományok nincsenek olyan szinten, hogy megfejtsék a humán tudományok bonyolult folyamatait.

37 tebe 2012. február 1. 16:26

@Alien: Készséggel elfogadom, hogy így van. Ilyen értelemben természetesen beszélhetünk a "modern, kortárs általános nyelvészet" egységes paradigmájáról. Abban is vannak feloldhatatlan(nak tűnő) ellentmondások, ergo egy paradigma :)

36 gymakara 2012. február 1. 16:20

@Fejes László (nyest.hu): Hm!

1. "egy "reál beállítottságú" személy (kémikus, biológus, mérnök) elkezd nyelvészetről, történelemről, régészetről, irodalomról írni, akkor oltári sületlenségeket hord össze..."

Ugye, ez így - általában - nem igaz?

Mondjuk, attól hogy mérnökként keresem - immár 24 éve - az alkalmazott nyelvpedagógia gyakorlatilag is elfogadható paradigmáit, és csokorba szedve írok is róla, ugye nem bizonyos, hogy mérnökségemből, s vele természettudományos igényességű gondolkozásomból kifolyólag én hordok össze óriási sületlenségeket?

2. " – a különbség az, hogy ezt kívülálló (látszólag) érti,"

HM. - vagy érti, vagy nem.

3. "csak egy szakember látja, mekkora zagyvaság."

Hm! Kívülről valóban más látszik zagyvaságnak, mint a "szakembernek" belülről.

Nekem úgy tűnik, hogy bőven lenne mit zagyvátalanítani - belül is, kívül is.

35 gymakara 2012. február 1. 15:44

@Apis: Fegyvert lábhoz! Van Tudomány-kritika, és lehet, hogy annyit ér el, mint a többi kritika...

34 Alien 2012. február 1. 15:41

@tebe: Nos ön rosszul értelmezi L. B. mondanivalóját.

Nem tudom, hogy ön milyen értelemben használja a paradigma szót, de annak a szokásos kuhni értelemében véve a kvantummechanika és a relativitáselmélet ugyanabba a "kortárs elméleti fiziká"-nak nevezett paradigmába tartoznak.

Ezen belül létezik köztük az (egyelőre) feloldhatatlannak tűnő ellentmondás. De csakis azért mondhatnak ellen egymásnak, mert azonos paradigmán belüli elméletek. Ha két külön paradigmát alkotnának, akkor összemérhetetlenek lennének, mert az egyes paradigmák összemérhetetlenek egymással - ez Kuhn állítása.

33 tebe 2012. február 1. 15:03

@Alien: Nos, nem állítottam, hogy L. B. ne tudná, mit ír, efelett feltehetően elsiklott. Nézze el nekem, hogy nem gyűjtöm össze tételesen az idevágó részeket, de L. B. az IPM-ben megjelent sorozatában több olyan állítást tett, amit nem tudtam másképp értelmezni, mint hogy a fizikában több, párhuzamos paradigma létezik. Így pl. a "valahogy a kvantummechanika figyelembevétele zavarja a relativitáselméletet" (IPM 2012/2, 20.) megjegyzés is ezt a benyomást erősíti bennem. (Csak halkan merem megjegyezni, hogy fizikus édesapám is megerősített ebben. Tudom, hogy ez nem érv, mert miért ne tévedhetne ő is. Vagy bárki más...)

Érdekes értelmezni L. B. ön által idézett kijelentését is, éppenséggel ha az elejét emeljük ki, ("LEhet, hogy:.."), akkor éppen a paradigmaváltás lehetségesséről van szó. Egyébiránt az általam idézett cikkben van egy ilyen mondat is (16.o.): "Ami pedig a relativitáselméletet illeti, épeszű ember 1916 óta nem gondolja, hogy a speciális relativitáselmélet igaz." Kicsit zavarban vagyok, hogy most akkor hogyan is van ez, de aki járatos a témában, bizonyára fel tudja oldani az ellentmondást.

32 Alien 2012. február 1. 13:54

@kalman: Kálmán úr, teljes képtelenség az az állítása, hogy a természettudományoknak nem feltétele az egységes paradigma létezése. Legyen szíves hivatkozzon legalább egy olyan komolyan vehető szerzőre, aki ilyet állít.

31 Alien 2012. február 1. 13:44

@tebe: Teljesen félreérti Lukács Bélát. Nem ő, hanem ön az, aki nem tudja, mit ír. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, amit L. B. pár hónapja nyilatkozott (az interneten megtalálható, a fontos részt kiemeltem nagy betűkkel):

"Lehet, hogy a speciális relativitáselméletet két év múlva ki kell dobni, de nem valószínű. Mert ebben az esetben az általános relativitáselméletnek is befejeződne a pályafutása. Mindez pedig azt jelentené, hogy a világegyetem szerkezetéről, fejlődéséről vallott nézeteink érvénytelenné válnának, s majd az új paradigmában - amit húsz év múlva megalkot valaki - újra ki kell számolni, hogy mi van. Ezért én egyelőre azt mondom, nyugi, nyugi, egy év múlva többet fogunk tudni. Egyelőre NINCS OK az einsteini paradigma kihajítására. Nemcsak azért, mert NINCS HELYETTE MÁS, hanem azért, mert nagyobb a valószínűsége annak, hogy az olasz csoport valamit nem vett figyelembe."

30 tebe 2012. február 1. 12:11

Amennyire ezt meg tudom ítélni, a fizikának sincs egységes paradigmája, és éppen úgy alapvető kérdésekről vitatkoznak, mint a nyelvészek. Vagy Lukács Béla nem tudja, mit ír.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X