-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem mindig az a hibás, aki a szabályt megszegi. Ha az szabály annyira túlbonyolított, hogy a gyakorlatban lehetetlen pontosan követni, akkor az vét, aki a szabályt meghozza.
A 444 Budapestre került az Európai Rendőrakadémia székhelye című cikkében a rendőrakadémia szóval kapcsolatban megjegyzi:
A helyesírási szabályzat szerint egyébként helyesen rendőr-akadémia, de a kormany.hu talán a filmből vette ezt is.
A megállapítás természetesen helytálló. Ebben az esetben A magyar helyesírás szabályainak 138. pontja érvényes:
[...]
A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, írógépműszerész, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban többnyire kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerő-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb.
[...]
A szabály további pontosításokkal egészül ki. A szótagszám meghatározásakor figyelembe kell venni a képzőket, de a ragokat és a jeleket nem. Ez azt jelenti, hogy a rendőrkapitány egybeírandó, mert csak hat szótag, a rendőr-kapitányság viszont kötőjellel, mert hét. A rendőrkapitányainkról viszont hiába kilenc szótag, az -ainkról szótagait nem számoljuk.
Ráadásul pontosítani kell a szabályt abban a tekintetben is, hogy mi számít összetételi tagnak. Az igekötők közül csak a két vagy több szótagosak, az egy szótagosak nem; az idegen szavaknak csak az olyan elemei, melyek önállóan is használatosak. A centi- vagy az extra- tehát igen, de a pszeudo- nem. (Megjegyeznénk, hogy a szabályzat 1984-es kiadásakor a multi még valószínűleg nem volt használatos önálló szóként, ma viszont igen. Mindez azt jelenti, hogy például a multivitamin-készítményt akkor még multivitaminkészítménynek kellett volna írni, azaz bizonyos szerkezetek írásmódja anélkül változott, hogy a szabályzat változott volna.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ebben az esetben tehát a szabályzat nem ellentmondásos, viszont rendkívül életszerűtlen. Írás közben mindig meg kell állnunk, és ellenőriznünk, hogy
- a szó hossza – a jeleket és ragokat nem számolva – eléri-e a hét szótagot;
- többszörös összetétel-e;
- az összetételi tagok mindegyike összetételi tagnak számolandó-e a szabály szempontjából.
Mindezt betartani persze nem lehetetlen, de a szabály számos hibázási lehetőséget kódol. A rendőr-akadémia esetében valószínűleg arról van szó, hogy különösebb odafigyelés nélkül észre sem vesszük, hogy összetett szóról van szó (pedig még a jelentésszerkezete is viszonylag áttetsző: a rendőr a rendet őrzi). A két egy szótagos szóból álló összetételeknél gyakran van így, különösen, ha az elemek jelentése sem ilyen átlátszó: műsor, rendszer, műszer stb. Amikor olvasónk arról érdeklődött, vajon miért írjuk kötőjellel az érdek-képviseleti szót, valószínűleg neki is az nem tűnt fel, hogy a képvisel összetett szó. Ezért írhattuk mi is tévesen egybe a képviselőválasztás szót éppen egy a hozzá kapcsolódó helyesírási problémákról szóló cikkben. Sőt gyaníthatjuk, hogy az olyan szavakat, mint a hadügyminisztérium, pénzügyminisztérium, külügyminisztérium, belügyminisztérium, nem valamiféle hagyományőrzésből írjuk egybe, hanem egyszerűen azért, mert a helyesírás szabályozói sem vették észre idejében, hogy a szabály szerint ezeket már kötőjellel kellene írni (szemben a hadügyminiszter, pénzügyminiszter, külügyminiszter, belügyminiszter szavakkal).
Mi tehát semmiképpen nem rónánk fel a kormánynak, ha ilyen hibát vétett. Szemben az olyan súlyos hibákkal, mint a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagy a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft., a rendőrakadémia írásmód igazán jelentéktelen vétség, és igazán nem elkövetője felelős érte, hanem azok, akik ezt a feleslegesen bonyolult szabályt meghozták.