nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Rendőrakadémia
Meg kell védenünk a kormányt

Nem mindig az a hibás, aki a szabályt megszegi. Ha az szabály annyira túlbonyolított, hogy a gyakorlatban lehetetlen pontosan követni, akkor az vét, aki a szabályt meghozza.

Fejes László | 2014. november 7.
|  

A 444 Budapestre került az Európai Rendőrakadémia székhelye című cikkében a rendőrakadémia szóval kapcsolatban megjegyzi:

A helyesírási szabályzat szerint egyébként helyesen rendőr-akadémia, de a kormany.hu talán a filmből vette ezt is.

Magyar helyesírás – a képzés legkeményebb része
Magyar helyesírás – a képzés legkeményebb része
(Forrás: Wikimedia Commons / FBI)

A megállapítás természetesen helytálló. Ebben az esetben A magyar helyesírás szabályainak 138. pontja érvényes:

[...]

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, írógépműszerész, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban többnyire kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerő-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb.

[...]

A szabály további pontosításokkal egészül ki. A szótagszám meghatározásakor figyelembe kell venni a képzőket, de a ragokat és a jeleket nem. Ez azt jelenti, hogy a rendőrkapitány egybeírandó, mert csak hat szótag, a rendőr-kapitányság viszont kötőjellel, mert hét. A rendőrkapitányainkról viszont hiába kilenc szótag, az -ainkról szótagait nem számoljuk.

Ráadásul pontosítani kell a szabályt abban a tekintetben is, hogy mi számít összetételi tagnak. Az igekötők közül csak a két vagy több szótagosak, az egy szótagosak nem; az idegen szavaknak csak az olyan elemei, melyek önállóan is használatosak. A centi- vagy az extra- tehát igen, de a pszeudo- nem. (Megjegyeznénk, hogy a szabályzat 1984-es kiadásakor a multi még valószínűleg nem volt használatos önálló szóként, ma viszont igen. Mindez azt jelenti, hogy például a multivitamin-készítményt akkor még multivitaminkészítménynek kellett volna írni, azaz bizonyos szerkezetek írásmódja anélkül változott, hogy a szabályzat változott volna.)

Ebben az esetben tehát a szabályzat nem ellentmondásos, viszont rendkívül életszerűtlen. Írás közben mindig meg kell állnunk, és ellenőriznünk, hogy

  • a szó hossza – a jeleket és ragokat nem számolva – eléri-e a hét szótagot;
  • többszörös összetétel-e;
  • az összetételi tagok mindegyike összetételi tagnak számolandó-e a szabály szempontjából.

Mindezt betartani persze nem lehetetlen, de a szabály számos hibázási lehetőséget kódol. A rendőr-akadémia esetében valószínűleg arról van szó, hogy különösebb odafigyelés nélkül észre sem vesszük, hogy összetett szóról van szó (pedig még a jelentésszerkezete is viszonylag áttetsző: a rendőr a rendet őrzi). A két egy szótagos szóból álló összetételeknél gyakran van így, különösen, ha az elemek jelentése sem ilyen átlátszó: műsor, rendszer, műszer stb. Amikor olvasónk arról érdeklődött, vajon miért írjuk kötőjellel az érdek-képviseleti szót, valószínűleg neki is az nem tűnt fel, hogy a képvisel összetett szó. Ezért írhattuk mi is tévesen egybe a képviselőválasztás szót éppen egy a hozzá kapcsolódó helyesírási problémákról szóló cikkben. Sőt gyaníthatjuk, hogy az olyan szavakat, mint a hadügyminisztérium, pénzügyminisztérium, külügyminisztérium, belügyminisztérium, nem valamiféle hagyományőrzésből írjuk egybe, hanem egyszerűen azért, mert a helyesírás szabályozói sem vették észre idejében, hogy a szabály szerint ezeket már kötőjellel kellene írni (szemben a hadügyminiszter, pénzügyminiszter, külügyminiszter, belügyminiszter szavakkal).

Mi tehát semmiképpen nem rónánk fel a kormánynak, ha ilyen hibát vétett. Szemben az olyan súlyos hibákkal, mint a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagy a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft., a rendőrakadémia írásmód igazán jelentéktelen vétség, és igazán nem elkövetője felelős érte, hanem azok, akik ezt a feleslegesen bonyolult szabályt meghozták.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Pasinszki 2015. augusztus 1. 19:05

Ez a rendőr, rendőr-főkapitányság példa nagyon jó. Én a dél-dunántúli tájszólást beszélem, ebben van zárt e (ë) hang. Ezért tudom, hogy a „rendőr” szót ez a tájszólás nem kezeli összetett szónak: A rënd őre a rendőr. Felnőttként Szegedre kerültem, és érdekeltek a helyi szokások, ill. azok gyökerei, így Tömörkény a kedvenc íróm lett. Nála olvastam olyat, hogy "röndér". Tehát alighanem erretájt se érzik a szó összetett jellegét.

7 Sultanus Constantinus 2014. november 10. 08:55

A "minisztérium" nálam (is) négy szótag, mióta az eszemet tudom (mi-nisz-té-rium).

6 szigetva 2014. november 9. 20:53

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: Az itt releváns, a mondat végéhez illesztett, de az utolsó hangsúly elé nem hatoló LHL mintát csak az eldöntendő kérdéseknél találjuk meg, a te kérdésed nem ilyen.

5 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. november 9. 20:46

@szigetva: hát pedig van olyan variáció is... hogy 'Hol van az akaDÉmia?'

4 Galván Tivadar 2014. november 9. 07:13

Ez az egyik kedvencem: rendőrkapitány, viszont rendőr százados.

3 szigetva 2014. november 8. 23:57

@Szalakóta: A -mia tényleg két szótag, ezt a hanglejtés mutatja: "ez az akadé-MI-a?" (és nem "ez az aka-DÉ-mia?", amit akkor várnánk, ha a vége [-mja] volna).

2 Szalakóta 2014. november 8. 14:06

@bm613: a helyesírás szabályozói nem ismerik (el) a magyar nyelvben a kettőshangzókat, ezért a-ka-dé-mi-a, tehát a rendőr-akadémia hét szótag.

1 bm613 2014. november 7. 21:04

Szerintem számoljátok át a szótagokat :-)

Információ
X