-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Április elsején kivételesen szerzőink is elengedhették magukat. Arról kérdeztük őket, hogy milyen nyelvi jelenségektől borsózik a hátuk.
Ma sokan kamingautoltunk már abban az ügyben, hogy ki mit rühell a nyelvi jelenségek közül. Olvasóink rendre megírják nekünk az általuk utált jelenségeket, hát most szerzőinket is megkértük, hogy mondják el, mi az a szó, kifejezés vagy szerkezet, amitől föláll a szőr a hátukon. A kérésnek sokan nagyon lelkesen tettek eleget.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezeket utálják a magyartanár kollégák:
Barbara ezeket utálja:
- csak és kizárólag
- valami valamire kerül (megbeszélésre kerül, eldöntésre kerül stb.)
- igazándiból
- úgymond
- történet (pl.: ez a felvételi egy olyan történet...)
- ha kimarad a hogy lehet után (pl.: Lehet, elmegyek.)
- Utálom, ha kioktatnak, hogy a rotring az nem köznév, hanem tulajdonnév.
- Irracionális módon utálom azt a szót, hogy lifeg.
- De legjobban azt a fajta tanárbeszédet utálom, mikor a felszólító mód helyett, E/2- használ valaki, pl.: Felállsz! Leülsz! Kinyitod a könyved! Ezt mindig gyűlöltem. Ehhez speciális emelt és monoton „tanárhang” is szükséges amúgy. Volt egyszer egy botrány ebből nálunk. – Ádám, vigyázzban állsz! – Nem állok vigyázzban. –Mondom: vigyázzban állsz. – Na, de látja a Tanárnő, hogy nem állok vigyázzban, nézze meg. És akkor ebből ügy lett, meg nyelvtani vita.
Nagyon utálom, hogy a hivatali hierarchiába betagozódott emberek határozott névelő nélkül emlegetik (a) miniszterelnök, igazgató stb. hölgyeket és urakat.
Engem az zavar, amikor online újságok, vagy pláne a Facebookra összpontosító lájkvadász formációk aranyos, extrém, borzasztó hírt közölnek (22 aranyos macskáról, 33 helyről, amit látnod kell, vagy a 11 legnagyobb természeti katasztrófáról), és – itt jön a zavarás – kiderül, hogy a cikk egy hasonló formátumú amerikai cikk fordítása, gyakorlatilag szó szerint, tele félrefordítással és „hamis barátokkal”. A probléma kicsúcsosodása számomra az a lustaság, amivel az angol helyesírással szereplő külföldi tulajdonneveket a fordításban is ugyanúgy benne hagyják. (Különös tekintettel a kínai és az orosz tulajdonnevekre.)
Amikor korrektor vagyok, tehát írásos nyelvet javítok, ezeket szoktam utálni:
- Ma már több védett faj is megtalálható itt, amelyek korábban nem kerültek leírásra.
Ezt azért utálom, mert mindig azt érzem benne, hogy a szerző próbál hivatalos stílust megütni, és ezért minél bonyolultabban fogalmazni. Ezt a szerkezetet sokan annyira kedvelik, hogy két-három is előfordul belőle egy bekezdésben. Pedig sokkal jobban érthető a szöveg, ha egyszerűbben fogalmazunk.
- CO2, m2
Amikor már mindenki szövegszerkesztővel ír, ne legyen már lusta lenyomni azt a billentyűkombinációt, amitől alsó vagy felső indexbe kerül a szám.
- túl hosszú mondatok
Amikor négy soron keresztül megy a mondat, amiben három jól elkülöníthető gondolati egység van, de csak nem akar egy pontnál megállni.
Nyelvművelés témakörben: nagyon nem szeretem, ha kijavítanak bárkit beszéd közben:
Amire felkapom a fejem, de nem szólok. Csak akkor tűnik fel, ha valaki, aki korábban nem használta ezt (pl. családtag), de később a nyelve részévé vált. Ez csak feltűnik, tkp. nem idegesít:
- -ik végű igék – eszek, iszok, gondolkodok
- Ha kicsi gyereket zaklatnak ilyenekkel – mondjuk egy 3 éves azt mondja, hogy kutyákok és erre leszidják, hogy nem szépen beszél. Pedig milyen szép kis szó ez.
- Ha valaki – főként, ha gyerekkel beszél – nem használja az az névelőt: A anya mindjárt hozza neked a almát.
- nem tudok elmenni rajta (’nem értem ennek az embernek a viselkedését, nem tudom kiszámítani’)
- magasabb tőlem
Az mindig nagyon zavar, ha gyerekeket hülyének nézik, és úgy beszélnek velük, mintha földönkívüliek lennének.
- Egyszer az ELTE BTK-n ballagtam a lépcsőn a 2-3 éves gyerekemmel, és jött velünk egy ismerős srác. Én beszélgettem a gyerekkel, és a srác egy idő után megkérdezte: Ne haragudj, te kinek beszélsz? – Látszott, hogy azt nem tételezi fel, hogy egy ekkora gyerekkel értelmesen szót lehet váltani.
Én azt utálom, amikor a birtoklásmondatban elmarad a számbeli egyeztetés. Például:
Nemzeti érzelmű barátainknak a magyar nyelvvel van egy kis problémája.
Ha ilyen mondatokat hallok a rádióban, képes vagyok üvölteni: „-JUK!”. Hiába találkozom ilyen szerkezetekkel olyan sokat, hogy nyilvánvalónak kell tartanom: nem hiba, hanem elterjedt variáció, a falra mászok tőle.