-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Április elsején kivételesen szerzőink is elengedhették magukat. Arról kérdeztük őket, hogy milyen nyelvi jelenségektől borsózik a hátuk.
Ma sokan kamingautoltunk már abban az ügyben, hogy ki mit rühell a nyelvi jelenségek közül. Olvasóink rendre megírják nekünk az általuk utált jelenségeket, hát most szerzőinket is megkértük, hogy mondják el, mi az a szó, kifejezés vagy szerkezet, amitől föláll a szőr a hátukon. A kérésnek sokan nagyon lelkesen tettek eleget.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezeket utálják a magyartanár kollégák:
Barbara ezeket utálja:
- csak és kizárólag
- valami valamire kerül (megbeszélésre kerül, eldöntésre kerül stb.)
- igazándiból
- úgymond
- történet (pl.: ez a felvételi egy olyan történet...)
- ha kimarad a hogy lehet után (pl.: Lehet, elmegyek.)
- Utálom, ha kioktatnak, hogy a rotring az nem köznév, hanem tulajdonnév.
- Irracionális módon utálom azt a szót, hogy lifeg.
- De legjobban azt a fajta tanárbeszédet utálom, mikor a felszólító mód helyett, E/2- használ valaki, pl.: Felállsz! Leülsz! Kinyitod a könyved! Ezt mindig gyűlöltem. Ehhez speciális emelt és monoton „tanárhang” is szükséges amúgy. Volt egyszer egy botrány ebből nálunk. – Ádám, vigyázzban állsz! – Nem állok vigyázzban. –Mondom: vigyázzban állsz. – Na, de látja a Tanárnő, hogy nem állok vigyázzban, nézze meg. És akkor ebből ügy lett, meg nyelvtani vita.
(Forrás: senyepapir.hu)
Nagyon utálom, hogy a hivatali hierarchiába betagozódott emberek határozott névelő nélkül emlegetik (a) miniszterelnök, igazgató stb. hölgyeket és urakat.
Engem az zavar, amikor online újságok, vagy pláne a Facebookra összpontosító lájkvadász formációk aranyos, extrém, borzasztó hírt közölnek (22 aranyos macskáról, 33 helyről, amit látnod kell, vagy a 11 legnagyobb természeti katasztrófáról), és – itt jön a zavarás – kiderül, hogy a cikk egy hasonló formátumú amerikai cikk fordítása, gyakorlatilag szó szerint, tele félrefordítással és „hamis barátokkal”. A probléma kicsúcsosodása számomra az a lustaság, amivel az angol helyesírással szereplő külföldi tulajdonneveket a fordításban is ugyanúgy benne hagyják. (Különös tekintettel a kínai és az orosz tulajdonnevekre.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Bjørn Christian Tørrissen / CC BY-SA 3.0)
Amikor korrektor vagyok, tehát írásos nyelvet javítok, ezeket szoktam utálni:
- Ma már több védett faj is megtalálható itt, amelyek korábban nem kerültek leírásra.
Ezt azért utálom, mert mindig azt érzem benne, hogy a szerző próbál hivatalos stílust megütni, és ezért minél bonyolultabban fogalmazni. Ezt a szerkezetet sokan annyira kedvelik, hogy két-három is előfordul belőle egy bekezdésben. Pedig sokkal jobban érthető a szöveg, ha egyszerűbben fogalmazunk.
- CO2, m2
Amikor már mindenki szövegszerkesztővel ír, ne legyen már lusta lenyomni azt a billentyűkombinációt, amitől alsó vagy felső indexbe kerül a szám.
- túl hosszú mondatok
Amikor négy soron keresztül megy a mondat, amiben három jól elkülöníthető gondolati egység van, de csak nem akar egy pontnál megállni.
Nyelvművelés témakörben: nagyon nem szeretem, ha kijavítanak bárkit beszéd közben:
Amire felkapom a fejem, de nem szólok. Csak akkor tűnik fel, ha valaki, aki korábban nem használta ezt (pl. családtag), de később a nyelve részévé vált. Ez csak feltűnik, tkp. nem idegesít:
- -ik végű igék – eszek, iszok, gondolkodok
- Ha kicsi gyereket zaklatnak ilyenekkel – mondjuk egy 3 éves azt mondja, hogy kutyákok és erre leszidják, hogy nem szépen beszél. Pedig milyen szép kis szó ez.
- Ha valaki – főként, ha gyerekkel beszél – nem használja az az névelőt: A anya mindjárt hozza neked a almát.
- nem tudok elmenni rajta (’nem értem ennek az embernek a viselkedését, nem tudom kiszámítani’)
- magasabb tőlem
Az mindig nagyon zavar, ha gyerekeket hülyének nézik, és úgy beszélnek velük, mintha földönkívüliek lennének.
- Egyszer az ELTE BTK-n ballagtam a lépcsőn a 2-3 éves gyerekemmel, és jött velünk egy ismerős srác. Én beszélgettem a gyerekkel, és a srác egy idő után megkérdezte: Ne haragudj, te kinek beszélsz? – Látszott, hogy azt nem tételezi fel, hogy egy ekkora gyerekkel értelmesen szót lehet váltani.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ricardo J. Reyes, U.S. Navy)
Én azt utálom, amikor a birtoklásmondatban elmarad a számbeli egyeztetés. Például:
Nemzeti érzelmű barátainknak a magyar nyelvvel van egy kis problémája.
Ha ilyen mondatokat hallok a rádióban, képes vagyok üvölteni: „-JUK!”. Hiába találkozom ilyen szerkezetekkel olyan sokat, hogy nyilvánvalónak kell tartanom: nem hiba, hanem elterjedt variáció, a falra mászok tőle.