nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ybl-emlékcikk
Mit kell tudnia egy jó helyesírónak?

Károlyi család vagy Károlyi-család? Hová kell kitenni a kötőjelet és miért? És mit kell egy szóba írni? Szép épületek között kalandozunk és közben kiderül, nem elég bevágni a helyesírási szabályzatot ahhoz, hogy jó helyesírók legyünk.

Wenszky Nóra | 2014. április 6.
|  

Abban általában nem vagyunk bizonytalanok, hogy hogyan írjuk a Károlyi utca vagy Rózsa Ferenc utca jellegű szókapcsolatokat, hiszen utcatáblákat nap mint nap látunk. A hidak nevének esetében már nagyobb a bizonytalanság, Hidak esetében a híd szó előtt kötőjelet csak akkor használunk, ha nem a híd tulajdonnevét írjuk le, hanem azt mondjuk meg, mi felett ível át a híd, minek a hídja a szóban forgó átkelő: Duna-híd, Ipoly-híd. a hídneveket ritkábban látjuk leírva – holott ugyanúgy kötőjel nélkül írjuk őket, mint a terek, utcák nevét: Rákóczi híd, Kvassay Jenő híd. De mi a helyzet a többi olyan szókapcsolattal, aminek első eleme tulajdonnév, a második eleme pedig köznév? Készüljünk fel a legrosszabbra – ismét a magyar helyesírás sötét bugyraiban kotorászunk.

A magyar helyesírási szabályai mind a különírást és egybeírást (AkH. 140–141.), mind a tulajdonnevek írását taglaló fejezetében (AkH. 167–171.) foglalkozik a tulajdonnév + köznév összetételekkel. Alapjában véve két kérdés merül fel: 1) mit kell kis- és mit nagybetűvel írni 2) mit kell egybe, kötőjellel és külön írni. Kisbetűvel csak akkor kezdjük a szót, ha a szókapcsolat már köznevesült. Ilyenkor a két tagot egybeírjuk, kis kezdőbetűvel: ádámcsutka, pálfordulat.

Kisbetű-nagybetű

Mi a helyzet máskor? Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tulajdonnévi eredetű tagot nagybetűvel, míg a köznévit kisbetűvel kell írni: Ganz-ház, Wenckheim-vadászkastély, Pollack Mihály-síremlék, Szent István-bazilika, Balassa János orvos.

Ám ha az összetétel intézménynév, mindkét tag nagybetűs lesz (AkH. 186–189.), függetlenül attól, hogy tulajdonnévi vagy köznévi eredetűek-e a tagok: Ybl Szálló, Magyar Állami Operaház. Azt azonban korántsem egyszerű eldönteni, hogy mit tekinthetünk intézménynévnek. Míg a színházak a szabályzat szerint például intézménynek tekinthetők, a mozik vagy fürdők nem – ki tudja, miért. Tehát Katona József Színház, de Tabán mozi.

Külön vagy kötőjellel?

Az egybeírás-különírás probléma összetettebb. Egybeírással – az ádámcsutka típusú szavakon túl – nem találkozunk. De mikor kell kötőjel és mikor nem? A legegyszerűbb eset az, hogy kötőjelet teszünk a tulajdonnév és a -féle, -szerű utótagok közé: Ybl-féle, Ybl Miklós-szerű.

A többi esetben már elég nehéz eldönteni, mi a helyzet. A szabályzat így szól:

„140. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze:

a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője, a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni, Dezső bácsi, Fazekas elvtárs; Kovács mérnök; a Nagy család, a Kalmár fiú; Zsiguli gépkocsi, Fabulon arckrém [...]

b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy [...] melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket: Afrika-kutató, Ady-szobor, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély.”

(AkH. 140.)

De mikor minőségjelzője a tulajdonnév a köznévnek? Az iskolai nyelvtanok ezt a fajta szókapcsolatot (tulajdonnév + köznév) egyszer minőségjelzőnek, máskor értelmező jelzőnek, vagy kijelölő jelzőnek nevezik (ami a minősítő jelző egy fajtája a Magyar grammatikában) – mint az alábbi példák mutatják. Ha már a szakemberek sem tudnak megegyezni az elemzésről és a kategóriákról, akkor honnan tudná szegény felvételiző vagy érettségiző, mikor is minőségjelző a tulajdonnév?

„minőségjelző [...]: a Duna folyam, a Baradlay fiú

(Magyar nyelv és kommunikáció 7. oszt. 69. o.)

„A személynévhez az értelmező kétféleképpen kapcsolódhat. Ha az értelmező jelző határozott névelővel kezdődik, a jelzett szó után vesszőt teszünk:

Kovács Ernő, a körzeti megbízottunk ma szolgálatos.

Ha az értelmező névelő nélkül kapcsolódik a személynévhez, akkor sem vesszőt nem teszünk, sem szünetet nem tartunk közöttük:

Kovács Ernő körzeti megbízott szabadságra ment. (A tulajdonnév a jelző!)”

(Mozaik Web-tanköny)

„A minőségjelző lehet egyedítő (kijelölő) használatú, ilyenkor a jelző a jelzett szó jelentéskörét csupán egyetlen egyedre korlátozza (a hivatali főnök, Pista bátyám). [...]

A minősítő jelző lehet főnév vagy főnévi értékű szó is.[...]

b) A tulajdonnév rendszerint kijelölő jelző: Pista bátyám, a Duna folyó.”

(Próbafejezet a Magyar grammatikából)

Természetesen ki lehet találni olyan szövegeket, amiben az alábbi HAMIS címkével ellátott állítások teljesen jók és igazak: A Kossuth egy díj, nem egy emlékérem.

Az kicsit segíthet a dilemma eldöntésében, ha megpróbáljuk a szókapcsolatot átalakítani. Ha az átalakítás után kapott kifejezést igaznak érezzük, akkor két szóba kell írni a kifejezést, ha nem, akkor kötőjellel.

Lizi néni – Lizi egy néni IGAZ

Duna folyam – a Duna egy folyam IGAZ

De:

Szent István-bazilika – Szent István egy bazilika HAMIS

Kossuth-díjKossuth egy díj HAMIS

Lizi néni szobra – Bakonykúti
Lizi néni szobra – Bakonykúti
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ezzel még nincs vége a finomságoknak – A külön szóba írandó kifejezések között szerepel a Nagy család példa. Itt azért márt furcsán hangzik ez az állítás: a Nagy egy család. Sőt, ha azt mondjuk, a Nagy elutazott, akkor egyetlen személyre gondolunk, nem egy családra. De ne keseredjünk el, az embercsoportok nevére a szabályzat külön kitér (AkH. 167.). Különösen a szabály második felére érdemes figyelni.

„Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől, sőt fantázianevektől), amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek, különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család, Csák nemzetség, Előre brigád, Nyék törzs, Radnóti őrs; Ady Endre úttörőcsapat, Zalka Máté lövészezred; stb.”

(AkH. 167.)

Itt előző tesztünk már csúfosan megbukik. A Zalka Máté egy lövészezred ugyanolyan hamis, mint a Szent István egy bazilika – mégis másképp kell írni a kettőt.

Szent István-bazilika
Szent István-bazilika
(Forrás: Wikimedia Commons / Clay Gilliland / CC BY-SA 2.0)

Csak erős idegzetűek kedvéért megjegyezzük, hogy bármilyen szoros lehet az összetartozás a tulajdonnév és a köznév között, ha a tulajdonnévben már volt eredetileg egy köznév, akkor kötőjel nélkül kell kapcsolni a köznevet. Például Kászim pasa bástya, de Bornemissza Gergely-bástya. Ezen felül már látjuk is a következő szabályt (AkH. 168.), mely a kötőjeles írásmódról rendelkezik. Itt azt olvassuk, hogy ha egy tulajdonnév és egy köznév jelöletlen összetételnek tekinthető, akkor a szoros összetartozást kötőjellel érzékeltetjük, például Cziráky-kastély, Széchenyi-kilátó, Petőfi Sándor-szobor. Tehát a fentiek értelmében így kell eljárnunk: A Károlyi család felújíttatta a Károlyi-palotát.

A szabály azt sugallja, hogy a Károlyi név és a család köznév nem áll olyan szoros kapcsolatban, mint ugyanez a tulajdonnév a család birtokában álló palotával. Vajon miért különbözik a ’Károlyaik családja’ és a ’Károlyiak palotája’ jelentésű szókapcsolat? Ki tudja...

Károlyi-palota (Budapest, Pollack M. tér 3.)
Károlyi-palota (Budapest, Pollack M. tér 3.)
(Forrás: Wikimedia Commons / KovacsDaniel / CC BY-SA 3.0)

De ezzel még nincs vége a furcsaságok sorának, az embercsoportok nevének írását taglaló szabály ugyanis folytatódik.

„A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád, [...] Szemere-kormány; Szent Benedek-rend; stb.

Az uralkodóházat jelentő ház, család, dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház, Anjou-ház, Jagelló-ház; Bourbon-család; Tudor-dinasztia; stb.”

(AkH. 168.)

A fentiekből következik, hogy a tulajdonnévből és „gyűjtőnévi vagy gyűjtőnév jellegű közszóból” álló kifejezések helyesírásához tudnunk kell a következő, a helyesíráson messze túlmutató információkat. Azaz nagyon otthon kell lennünk a történelemben és a művelődéstörténetben ahhoz, hogy tudjuk, hogy egy adott embercsoport

1) uralkodóház volt-e vagy sem;

2) a vezetőről nevezték-e el a csoportot vagy sem.

Arra nem tér ki a szabályzat, hogy amennyiben a történetírók az első uralkodó trónra lépése előtti időről írnak, akkor kötőjel nélkül, később pedig kötőjellel kell-e írniuk a család nevét. Például a Mátyás uralkodása előtt Hunyadi családról kell-e beszélnünk, a későbbi idők leírása során pedig Hunyadi-családról?

Vajon a Csák nemzetség, Károlyi család csoportokat nem a vezetőjükről nevezték el? A Csák nemzetségnek is tagja volt számos Csák, míg a Károlyi család is nagyrészt Károlyi vezetéknevű embereket tömörít... Ennyi kavarodás után nem is csodálkoztunk azon, hogy mindezek ellenére az Osiris Helyesírásban (ahol a szabályok ismertetése során szerencsésen elkerülik a minőségjelzőre való hivatkozást) a Teleki-család így, kötőjellel szerepel – holott a sok nagy hírű politikus mellett uralkodó egyik családtag sem volt. Mi is így írnánk szívünk szerint.

Országos Széchényi Könyvtár
Országos Széchényi Könyvtár
(Forrás: Wikimedia Commons / Tamás Mészöly / CC BY-SA 3.0)

Ha úgy érezzük, elegünk van a helyesírási szabályokból, szellőztessük ki a fejünket, és menjünk el sétálni vagy kirándulni. Ha Budapest belső kerületeiben járunk, néhány Károlyi-palota biztosan szemünk elé kerül, vagy áztathatjuk magunkat a Rác fürdőben. Megtekinthetjük esetleg az újjáépülő Várkert-bazárt, vagy felsétálhatunk az Országos Széchényi Könyvtárba. De másutt is kereshetünk szép épületeket – nézzük meg például a széphalmi Kazinczy-mauzóleumot, Kétegyházán a Gépmúzeumnak otthont adó Andrássy–Almási-kastélyt vagy a Helikon Kocsimúzeumot Keszthelyen. Miért pont ezeket? No nem a kötőjelek megléte vagy hiánya miatt. A cikkünkben szereplő épületneveket nem véletlenszerűen válogattuk össze. Írásunk ugyanis Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján jelenik meg, s az itt megnevezett épületek nagy részét a 19. század egyik legnagyobb magyar építésze, Ybl Miklós tervezte.

Ybl Miklós – Pollák Zsigmond portréja
Ybl Miklós – Pollák Zsigmond portréja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Források

A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás (AkH)

Laczkó – Mártonfi: Helyesírás.

Antalné – Raátz (2011) Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 7. évfolyam számára

Mozaik Web-tankönyv: Anyanyelv felsősöknek 7 – Az értelmező jelző

Balogh: A jelző és az értelmező

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Krizsa 2014. április 8. 19:02

Bravó Tóth Erika! - a tanítványom volt a középsuliban. Biztos, hogy ő az, mert azóta is van vele néha kapcsolatom és mondta, hogy logopédus.

3 MolnarErik 2014. április 8. 18:25

Én mindig is tudtam, h nem tok helyesen írni, de mióta a nyestet olvasom, néha már dereng, h h is kell :)

De csapjunk bele a lecsóba: "árpádsáv", csak az idegenszívű hazaárulók írják így, vagy akik ismerik a helyesírási szabályzatot?

2 Grant kapitány 2014. április 6. 16:36

@siposdr: "Amióta olvasója vagyok a nyest.hu-nak, azóta rájöttem, h nem tudok helyesen írni magyarul."

Én ma reggel jöttem rá arra, hogy beszélni sem tudok helyesen magyarul. Reggel a Klubrádióban azt hallottam, hogy a magyar emberek kb. 80-85 %-a beszédhibás. Tóth Erika Katalin logopédus mondta, akivel nemrég megjelent "Ez a beszéd" c. könyve apropóján beszélgettek.

Mint elmondta, nemcsak az a baj, hogy a szókincse szegényes az emberek nagy részének, hanem az általuk használt szavak kiejtésében megmutatkozó igénytelenségük is nagy problémát jelent. Mint mondta, a kisgyermekek ma már igénytelen, eltorzított kiejtéssel tanulják meg a szavakat, mert már az édesanyjuk is igénytelenül beszél. Bezzeg 100 évvel ezelőtt, akkor még szép kiejtéssel beszéltek a magyar emberek!

1 siposdr 2014. április 6. 16:24

Amióta olvasója vagyok a nyest.hu-nak, azóta rájöttem, h nem tudok helyesen írni magyarul. Talán meg kellett volna maradnom a boldog tudatlanságban.

Bár az is lehet h nem csak énbennem van a hiba.

Más. Azért a Zsiguli gépkocsi és a Zalka Máté lövészezred ma már nem igazán jó példák.

Annyira nem életszerű ez az egész - sem a szabályok, sem a példák.

Tényleg ennyire nehéz dolog az élethez közelíteni a szabályokat?

Információ
X