nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gyurcsány a hibás
Suksüköl-e Orbán Viktor?

Egyest kapott Orbán Viktor magyar nyelvtanból – méghozzá Gyurcsány Ferenctől. De vajon igazságos volt-e az osztályzás?

Fejes László | 2014. augusztus 4.
|  

Egy kedves kommentelőnk hívta fel a figyelmünket egy videóra, melynek tanúsága szerint a jelenlegi miniszterelnök suksüköl:

Ha így lenne, akkor pl. a miniszterelnök nem suksükölne:

11.10 és 12.15 között: Orbán suksüköl a bejátszásban, Gyurcsány beszól neki: "Először is szóljunk a miniszterelnök úrnak, hogy a "tudhassuk"-at azt "tudhatjuk"-nak mondjuk a magyar nyelvben ebben a mondatban, úgyhogy magyar nyelvtanból egyes!"

Sajnos a videót nem tudjuk beágyazni: Orbán Viktor beszédének bejátszása 11:10-nél kezdődik, és mindjárt az elején elhangzik az a mondat, melyben kommentelőnk, illetve Gyurcsány Ferenc állítása szerint suksüköl. Gyurcsány Ferenc olvasónk által idézett kijelentése 12:05-nél kezdődik.

Vizsgadrukk
Vizsgadrukk
(Forrás: Wikimedia Commons / European People's Party / CC BY 2.0)

Tudhatjuk vagy ne?

Lássuk először, hogy pontosan mit is mond Orbán Viktor!

Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi nem tudhassuk meg, pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket [...]

Ha Gyurcsány Ferencnek igaza van, és a tudhassuk helyett tudhatjuk áll a mondatban, akkor a mondat a következőképpen hangzik „helyesen”:

Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi nem tudhatjuk meg, pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket [...]

Ez valóban egy elképzelhető megoldás: ebben az esetben a hogy mi nem tudhatjuk meg az iskolai nyelvtan kifejezéseivel élve következtető mellérendelő mellékmondat, azt fejti ki, hogy mi lesz az előző tagmondatokban kifejtettek következménye, eredménye. Ebben az esetben a hogy felcserélhető a tehát, így, ezért stb. szavakra. Ha Orbán Viktor ezt szerette volna állítani, akkor valóban megszegte a magyar irodalmi norma szabályait, és „helytelenül” (valójában csak a sztenderd előírásaitól eltérően) használta a tudhassuk igealakot.

Van azonban egy másik, sokkal valószínűbb magyarázat is: eszerint Orbán a ne helyett mond véletlenül, nyelvbotlásként nemet.

Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket [...]

Ebben az esetben a hogy mi ne tudhassuk meg az iskolai nyelvtan szabályai szerint célhatározói alárendelő mellékmondat, azaz azt fejti ki, hogy az előző tagmondatban mondottaknak mi a célja. Ilyenkor az előző tagmondat kiegészíthető az azért szóval, vagy ennek megfelelő terjengősebb szerkezetekkel (abból a célból, annak érdekében stb.). Mivel pedig Orbán nyilvánvaló célja, hogy azzal vádolja az akkori kormányt, hogy tudatosan zárja el a szerződés részleteit a nyilvánosság elől, sokkal valószínűbb, hogy ezt szándékozta mondani. Szó sincs tehát suksükölésről, egyszerű nyelvbotlásról van szó, a ne helyett mondott véletlenül nemet.

Ezt én sem tudtam volna jobban elmagyarázni, kedves barátaim...
Ezt én sem tudtam volna jobban elmagyarázni, kedves barátaim...
(Forrás: Wikimedia Commons / European People's Party / CC BY 2.0)

De ha mégis...

Ebben az esetben tehát Orbán nem suksüköl. De mit kellene megállapítanunk, ha vizsgálatunk eredménye az lett volna, hogy tényleg olyankor használta a tudhassuk alakot, amikor az irodalmi norma a tudhatjuk használatát írná elő?

Először is le kell szögeznünk, hogy egy, két vagy három bizonyító erejű felvétel esetén sem mondhatnánk joggal senkiről, hogy suksüköl. Suksükölő személyről akkor beszélhetünk, ha valaki rendszeresen s-ező (az irodalmi nyelvben csak felszólító módban használatos) alakot használ kijelentő módban tj-ző helyett. Annak, hogy alkalmilag miért csúszik be valakinél egy-egy nem normatív alak, számos oka lehet: ezek közül csak az egyik az, hogy gyermekkorában egy suksükölő változatot sajátított el, és csak később tért át az irodalmi normára (esetleg nem nyilvánosan, családi körben továbbra is használ suksükölő formákat). De ilyen tévesztések akkor is előfordulhatnak, ha az illető soha nem beszélt suksükölő változatot. Bizonyos esetekben a paradigmán belül lehet különbség, pl. a tárgyatlan ragozásban különböznek a tudunk : tudjunk, kenünk : kenjünk, olvasunk : olvassunk, merünk : merjünk, nyalunk : nyaljunk alakok. Ennek oka pedig egyszerűen az, hogy a kijelentő és a felszólító mód csak a magyar sztenderd változatában is az igéknek csak szűk körében tér el egymástól: a t-végű igéknél (látjuk : lássuk), illetve néhány rendhagyó ragozású igénél (vagyunk : legyünk, eszünk : együnk, alszunk : aludjuk stb.). Az igék többségénél a két forma egybeesik, vö. pl. kijelentő és felszólító módban is a tudjuk, kenjük, olvassuk, merjük, nyaljuk stb. alakok használatosak. Éppen ezért egészen természetes, ha a nem suksükölő beszélők is időnként véletlenül felcserélik a két alakot. Ha ez nem fordulna elő, a susükölés sem alakulhatott volna ki: nyilván ez is alkalmi tévesztések eredményeként vált általánossá ott, ahol ma szabályszerű.

Gyurcsány a hibás!

Gyurcsány Ferenc lecsap a vélt hibára, és azonnal egyest oszt magyar nyelvtanból. Csakhogy a suksükölésnek semmi köze a magyar nyelvtanhoz. Aki nem suksüköl, az általában nem azért nem teszi, mert nyelvtanból megtanulta a „helyes” ragozást, hanem azért, mert eleve így tanulta otthon a nyelvet. De ha később sajátította el az irodalmi normát, akkor sem feltétlenül a nyelvtani szabályok megtanulásával tette. Ha azokat a beszélőket kérdeznénk, akik otthon suksükölő nyelvjárást beszélnek, de a nyilvánosság előtt képesek a sztenderd formákat használni, a többségük aligha lenne képes megfogalmazni, hogy milyen esetekben használ eltérő formákat (tudhatjukat a tudhassuk helyett), illetve egyáltalán milyen igék esetében kell más alakot használniuk. A nyelvtan ugyanis explicit tudás, míg a beszéd, a nyelvhasználat implicit képesség. Nem véletlen, hogy maga a nyelvleírás tudomány, melyet szakemberek komoly képzés után képesek művelni, míg beszélni mindenki megtanul, akit egészségügyi problémák ebben nem akadályoznak.

Gyurcsány Ferencet nem először kapjuk azon, hogy mások nyelvhasználatát kritizálja. Az alábbi bejátszásban például egy ellentüntető gyenge helyesírását gúnyolja, majd magyarázatában összekeveri a nyelvtant a helyesírással.

Ami ennél is kínosabb, hogy valakinek a magyarságát kérdőjelezi meg azon az alapon, hogy az illető mennyire ismeri a magyar helyesírást vagy a sztenderd nyelvváltozatot, illetve a nyelvtant. (Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc fejében ezek a fogalmak keverednek.) Ráadásul ezt nem csupán valamilyen elvont szinten teszi meg, hanem egyenesen arról beszél, hogy a politikai életben való részvételből, a kormányzásból is kizárna mindenkit, aki nem ismeri „a magyar nyelv alapvető szabályait” (ill. azt, amit Gyurcsány annak vél).

Mindez pedig lingvicizmus, azaz a nyelvhasználat alapján való megbélyegzés és kirekesztés. Ez alapjában véve nem különbözik attól, mint amikor valakit a származása alapján bélyegzünk meg – legyen szó etnikai származás alapján vagy felmenőinek személyisége alapján való megbélyegzésről (netán a felesége felmenőinek személye alapján való kirekesztésről).

Laza öltözködés, merev nyelvhasználat
Laza öltözködés, merev nyelvhasználat
(Forrás: Wikimedia Commons / Bálint Fejér / CC By-SA 2.0)

A probléma nem is az, hogy politikai ellenfeleit támadja ezzel, hiszen róluk mindez valószínűleg lepereg. A baj ott kezdődik, hogy mindezzel választópolgárok millióit, köztük saját potenciális választóit sérti meg – mindazokat, akik ilyen vagy olyan okokból nem (csak) a sztenderd változatot beszélik, vagy nem jó helyesírók. Meglevő hívei körében pedig erősíti azt a hitet, hogy ezeket a polgártársakat meg lehet alázni mindezek miatt. Ezt pedig egy magát demokratának valló politikus nem engedheti meg magának.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
26 bm 2014. augusztus 8. 16:31

@aszterixagall: "egy egész picit balra húz" xDD "egész picit..." Elnézést kérek, hogy felnyerítettem az úri társaságban. (Csak remélni tudom, hogy nem hallatszott nagyon, mert elnyomta a robaj, amikor beestem az asztal alá. :-)

25 Grant kapitány 2014. augusztus 6. 19:17

@Fejes László (nyest.hu): "Vagy olyan változatot beszél, amiben ez elfogadott, és akkor nincs miről beszélnünk."

Aki olyan változatot beszél, amiben ez elfogadott, annak az elmeállapotáról kéne beszélnie az orvosával.

24 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 6. 15:13

@mekkmester: „Azért remélem, azt nem gondolod komolyan, hogy Gyurcsány olyan változatot beszél, amelyben a "politikus, amely" elfogadott.”

Két lehetőség van:

1. Vagy olyan változatot beszél, amiben ez elfogadott, és akkor nincs miről beszélnünk.

2. Vagy nyelvbotlás volt részéről, és akkor nincs miről beszélnünk.

Ha performanciahibáról beszélsz, akkor viszont másról beszélsz, mint Gyurcsány, aki nem azzal vádolja Orbánt, hogy ügyetlenül beszél, hanem azzal, hogy nem ismeri a szabályokat. Ez két különböző ügy.

@El Vaquero: „Pont ő nyühög, mikor régen egy értelmes, kerek, érthető mondatot nem tudott rendesen elmondani, csak ilyen értelmetlen, hadaró pszichoéneklés ment neki.” Miért, erről legalább elmondhatja, hogy fejlődött...

@colon: „Nyilván az írásos szöveg nyelvtanilag helyesebb, mint a rögtönzött beszéd.” Ez sem egyértelmű, hiszen a felolvasási képesség külön képesség, és nagy figyelmet igényel. Amikor spontán beszélsz, tudod, miről beszélsz, de amikor felolvasol, akkor folyamatosan értelmezned kell a szöveget, miközben mondod. Nagyon nem egyszerű, akkor sem, ha a felolvasott szöveget már ismered.

23 colon 2014. augusztus 6. 14:42

@mekkmester: Nem akarok én ezen különösebben vitatkozni, de előadói szempontból nem lehet összehasonlítani egy előre megírt szöveget felolvasó előadó és egy debattőr előadása között. Nyilván az írásos szöveg nyelvtanilag helyesebb, mint a rögtönzött beszéd. Bár Orbán időnként még azt is képes elrontani.

22 mekkmester 2014. augusztus 5. 22:03

@colon: Hát nem tudom, ezen nyilván lehetne vitatkozni, azt hiszem egyébként, vitatkoztak élőben, de nincs lelkierőm megnézni a videót, bár biztos fent van a youtube-on, nézd meg esetleg. Nem hiszem, hogy elvakultság Orbán retorikai képességeit dicsőíteni, Hitler is köztudottan képes volt a beszédeivel fanatizálni a népet, mégsem rokonszenvezek vele. Egyszerűen vannak olyan előadók, akiket jó hallgatni (szigorúan a nyelvi oldaláról megközelítve a dolgot), és vannak olyanok, akiket nem, én Orbánt az előbbi csoportba sorolom. Ez független a politikai hovatartozás kérdésétől, legalábbis annak kellene lennie. Ahogy Nádasdy írja, neki Thomas Mann írásai ugyanolyan gyönyörűek, mint Hitler uszítóbeszédei. Hát valahogy így van ezzel a nyelvész vagy a laikus nyelvész.

21 colon 2014. augusztus 5. 19:19

@mekkmester: szerintem nagyon elvakultnak kell lennie annak aki Orbán szónoki képességeit Gyurcsány fölé emeli. Ha megfigyelted volna, Orbán MINDIG papírból beszél, mást ad elő, míg Gyurcsány szinte mindig önmagát adja, nyilván ettől csapongóbb is. Ebből persze adódhatna, hogy Orbán cizelláltabb, de a valóságban igen sokszor téveszt.

20 colon 2014. augusztus 5. 18:10

@maxval: az nem nyelvészetileg tudományos álláspont, hogy "...valószínűleg azt akarta mondani..."

19 El Vaquero 2014. augusztus 5. 17:39

Mögláthassuk, hogy näm suksüköl. Fecóból meg nagy nyelvész lett, magyar nyelv szabályai, az. Pont ő nyühög, mikor régen egy értelmes, kerek, érthető mondatot nem tudott rendesen elmondani, csak ilyen értelmetlen, hadaró pszichoéneklés ment neki. Mindegy, lehet a nagy magyar nemzeti öntudatos csrefékben kapható füves(?egybe)cigitől nyugodott le, és lett ilyen nyelvi professzor. Majd Nemzeti Egységviktor épít neki stadiontot, ahol a gyepre kidőlhet, ha már betépett.

18 mekkmester 2014. augusztus 5. 17:33

Ez tehát nem nyelvváltozatok kérdése, hanem egyszerűen a performanciaszinten elkövetett hibák kérdése. Olyan, mint amit a cikkben is olvashatunk, hogy Orbán "nem"-et használ "ne" helyett. Ha ő ezt következetesen használná, akkor lehetne azt mondani, hogy ez nála a kompetencia része, és ha valaki emiatt basztatná, az valóban nem lenne elegáns. De ha bebizonyítod, hogy Gyurcsány az "aki" helyett rendszerszerűen "amely"-et használ, akkor fülem-farkam behúzom, és nyilvánosan bocsánatot kérek itt a basztatásért vagy lingvicizálásért.

17 Blogin 2014. augusztus 5. 17:30

Nem sokszor értettem egyet Gyurcsánnyal, de igenis van egy minimum, egy norma, amelyet a műveletlenségből vagy igénytelenségből meg nem ütők esetében a közszereplés legalábbis nevetségessé válik. A táblát tartó tüntető ezért nevetségessé vált.

Az, hogy a neológ nyelvészet szerint mindent lehet, ha jól esik, én csak egy liberális nézőpontnak gondolom, és ebbe a nyelvi liberalizmusba persze jól belefér a másik lelingvicisztázása. Épp mint a politikai liberálisok teszik a rasszistakártyával.

16 mekkmester 2014. augusztus 5. 17:29

@Fejes László (nyest.hu): Azért remélem, azt nem gondolod komolyan, hogy Gyurcsány olyan változatot beszél, amelyben a "politikus, amely" elfogadott. Én arra gondoltam, hogy Gyurcsány egyszerűen több performanciahibát követ el, mint Orbán, mondhatjuk úgy is, hogy utóbbi beszéde nagyobb kidolgozottságot mutat. Ez nem normatív vagy előíró megközelítés vagy basztatás, hanem tény. Nyilván Gyurcsány is tudja, hogy a "politikus" után "aki" következik, ennek semmi köze nincs a nyelvtudásához, egyszerűen performanciaszinten baszottul sokat hibázik (tehát olyan hibát követ el, ami egyébként a kompetenciaszintjén nem az). A versennyel meg csak arra utaltam, hogy Orbánt retorikai képességei egyszerűen Gyurcsány fölé emelik, ami részben az előbbi különbségből is adódik.

15 mekkmester 2014. augusztus 5. 17:29

@Fejes László (nyest.hu): Azért remélem, azt nem gondolod komolyan, hogy Gyurcsány olyan változatot beszél, amelyben a "politikus, amely" elfogadott. Én arra gondoltam, hogy Gyurcsány egyszerűen több performanciahibát követ el, mint Orbán, mondhatjuk úgy is, hogy utóbbi beszéde nagyobb kidolgozottságot mutat. Ez nem normatív vagy előíró megközelítés vagy basztatás, hanem tény. Nyilván Gyurcsány is tudja, hogy a "politikus" után "aki" következik, ennek semmi köze nincs a nyelvtudásához, egyszerűen performanciaszinten baszottul sokat hibázik (tehát olyan hibát követ el, ami egyébként a kompetenciaszintjén nem az). A versennyel meg csak arra utaltam, hogy Orbánt retorikai képességei egyszerűen Gyurcsány fölé emelik, ami részben az előbbi különbségből is adódik.

14 maxval 2014. augusztus 5. 16:53

@colon:

A nyelvészetileg tudományos állaspont leírása csakis benyalás lehet...

13 colon 2014. augusztus 5. 13:37

@Fejes László (nyest.hu): a szereplők megnyilvánulását nem egymáshoz kellene viszonyítani, hanem a sztenderdekhez, akkor valóban elkerülhetnétek a fideszpártiság látszatát is. Így viszont nem.

12 colon 2014. augusztus 5. 13:34

@mekkmester: Hát pont erről beszéltem. Szerinted Orbánnak mindig és mindenben feltétlenül igaza van (nem én írtam: "Orbán rendre megnyerné Gyurcsány ellen...").

Én csak arra akartam ráirányítani a figyelmet, hogy ha valaki hibázik, nem kell nyakatekert elméleteket gyártani a kimosdatására (méghogy más nyelvjárást beszél!)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X