nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyarul...

A Facebookon terjed egy, a fordított olasz zászló színeiben pompázó szószedet, amelyből megtanulhatjuk, mit hogyan mondhatunk magyarul. Olvasóinkat azonban óva intjük a piros-fehér-zöld szótár gondolkodás nélküli használatától.

nyest.hu | 2013. március 28.
|  

Bárcsak olyan egyszerű volna igényesen magyarul beszélni vagy írni, hogy egy kis szószedet segítségével bárki megtanulhatná! A helyzet sajnos azonban ennél egy-két – nem feltétlenül piros-fehér-zöld – árnyalattal bonyolultabb. Ennek ellenére a Facebookon gőzerővel terjed Magyarul beszélsz? címmel egy kis szószedet, amelyből „idegen eredetű” szavak „magyarításait” tanulhatjuk meg; íme:

Magyarul beszélsz?
Magyarul beszélsz?
(Forrás: Székelyföldi Legény / Facebook)

 

A cél világos: különböző, a hétköznapi ember számára is világosan  „idegen”, többnyire latin eredetű szavak megfelelőinek használatával ki-ki „jobban”, „szebben”, „tisztábban” tud majd magyarul beszélni. A megfeleltetésekkel azonban nem árt óvatosan bánni!

Matematikaórán (pardon: számtanórán) jobb, ha indirekt bizonyításról beszélünk, és nem burkoltról vagy közvetettről, mert a végén még rossz jegyet kapunk. Nem árt, ha tudjuk, hogy a kollégánk nem feltétlenül a munkatársunk, hiszen a kolléga bizonyos helyezetekben jelentheti az azonos szakmában, de nem feltétlenül azonos munkhelyen dolgozó embertársunkat is. Hogyha valamire valaki azt mondja, hogy irreleváns, ne higgyük, hogy az a dolog feltétlenül érdektelen lenne! Lehet, hogy csupán azt mondja vele az illető, hogy éppen nem tartozik a szóban forgó tárgyhoz. Ha valaki azt mondja, hogy egy munkahelyen korrekt a fizetés, természetesen nem azt akarja közölni, hogy bármilyen értelemben helyes vagy helyénvaló volna, csupán annyit mond, hogy rendesen megfizetik a munkát. Ha pedig – a magyar nyelv védelme érdekében – kenőcs feliratú kozmetikumot keresünk majd a boltban, elég kicsi lesz a választék. Ráadásul lemondhatunk a fogmosásról és a borotválkozásról is, mert fogkenőcsöt vagy borotvakenőcsöt nem fogunk találni. Végül pedig oktatási ügyeinket intézve – érettségi vagy felvételi jelentkezéskor – jobb, ha a matematika tantárgymegjelölésnél maradunk... Nem árt tehát előbb megvizsgálni a kontextust (pardon: a szövegkörnyezetet), és a beszélgetőpartnereket, mielőtt nekiállunk helyettesítgetni a „latinos” hangzású magyar szavakat a „magyarosabb” hangzású magyar szavakkal.

És közben jobb, ha szem előtt tartjuk azt is, hogy nem feltétlenül lesz „magyarabb”, amit végül mondunk. Mert mi más lenne egy szóval kapcsolatban a magyarság fokmérője, mint az eredete? Ne áltassuk magunkat: a kép zöld oldalán található „magyar szavak” eredetüket tekintve korántsem mind rendelkeznek tiszta, finnugor pedigrével. Az angolos helló helyetti szia a latin szervusz torzulása lehet; a munka és a társ szavak egyaránt szláv eredetűek, bár kétségtelen, hogy a magyarban keletkezett belőlük a munkatárs összetétel; a bűbáj szó pedig török elemekből áll. Úgyhogy óvatosan azzal a nagy magyarítással! Elég szűk lenne a kifejezésmódunk, ha csak a finnugor eredetű szókincset használhatnánk...

Ráadásul: hogy mi van magyarul, nem csak, és nem is feltétlenül elsősorban a szókészleten múlik! Itt van például egy teljesen hétköznapi mondat, amely bármelyik magyar irodában elhangzhatna:

Aztán ott van még az az issue [issú] az adózással.

Magyarul van ez a mondat? – Igen, hiszen a magyar nyelv szabályosságait mutatja. Az igaz ugyan, hogy van benne egy angol szó, az issue, ami ebben az esetben ’problémás ügy’-et jelent. Akik használják, nyilván olyan környezetben teszik ezt, amelyben a beszélgetőpartnereik szintén értik a kifejezésnek ezt a fajta használatát. Az issue ettől még nem lesz „hivatalosan” magyar szó. Ha azonban bekerül a köznyelvbe, és szélesebb körben is elterjed, lehet, hogy egy idő után angol eredetű magyar szóvá válik.

Régi motoros szavak a Magyar Nyelv Múzeumában
Régi motoros szavak a Magyar Nyelv Múzeumában
(Forrás: Wikimedia Commons / Szigeti Sándor / CC CC0)

 

A nyelvek már csak ilyenek: sokszor sokkal befogadóbbak, mint egyes használóik. Az issue például tökéletesen ragozható magyarul, így bármilyen mondatba beilleszthető: issúk, issúja, issúval stb. A használóknak pedig csak arra kell tekintettel lenniük, hogy az adott szövegkörnyezetben, az adott beszélgetőpartnerekkel a használt kifejezés kompatibilis (pardon: összeegyeztethető) legyen. Ha nem az, annak számos negatív (pardon: rossz, kedvezőtlen) következménye lehet: nem értik meg, amit mondani akarunk, bunkónak néznek, nagyzolónak néznek vagy épp képmutatónak.

Tehát az, hogy a szókészletből mit választunk, egyáltalán nem mindegy! Partnerektől, helyzettől, stílustól, médiumtól is függ a döntésünk egy adott nyelvi megformálás mellett. A hangsúly pedig nem azon van, hogy ilyen vagy olyan szempontból magyarabbak legyenek a szavak, hanem azon, hogy a megfelelő, helyzethez illő, pontos, szabatos kifejezéseket válasszuk ki. Ez a titka „a szép magyar beszédnek”, és nem a szavak eredete.

Fontos tehát tudatosítani, hogy a beszélő döntése az, hogy mit választ a rendelkezésére álló készletből. Bárkinek, aki a nyelvet ápolni akarja, az kell, hogy legyen a célja, hogy ez a készlet minél változatosabb legyen, és hogy a választási helyzet tudatosuljon a beszélőkben. Aki pedig a fenti lista alapján helyettesítget, nem fog magyarabbul beszélni, csupán azt árulja el magáról, hogy bedőlt a magyar nyelv féltésével kapcsolatos egyik legelterjedtebb tévhitnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
48 blogen 2013. október 19. 14:26

Igazad van, a "chem" kivétel az angol nyelvben és ott a ch nem cs, mint a többi "che" szótaggal kezdődő szóban mint mondjuk a cherry.

47 Fejes László (nyest.hu) 2013. október 19. 14:04

@baloch: www.nyest.hu/hirek/na-most-akkor-miert-mondjuk-igy

Semmi alapja nincs. Nincs miért foglalkozni vele. Akkor lenne értelme, ha utalna rá bármi nyom.

A Detre-ügy is egyértelmű:

www.nyest.hu/renhirek/miert-hallgat-az-mta

www.nyest.hu/hirek/hun-itt-a-csalas

46 El Vaquero 2013. október 19. 13:32

@blogen: nem, nincs olyan, hogy csemtrél. Kemtrél talán még lenne. Angolul a chem-es szavak /k/-val kezdődnek.

45 Miklós 2013. október 19. 12:47

@Avatar: "A számtan az csak az algebra"! Ez téves meghatározás! Az algebrában a számokat, de nem csak a számokat hanem akár trigonometriai értékeket is általánosíthatunk vele. Számok, szögek, vagy egyéb mennyiségek helyett betűket használunk az általánosítás érdekében! Viki: "...magát a művelet általános fogalmát, és ezek fajtáit (tekintet nélkül konkrét alkalmazásukra) az algebra vizsgálja. Az algebra jellemzően struktúrákkal foglalkozik, melyek olyan halmazok, melyek elemei között hasonló műveleti tulajdonságokkal rendelkező műveleteket definiálunk."

44 blogen 2013. október 19. 11:32

@Diczkó: Ez egy elmebeteg összeesküvés-elmélet, fölösleges szavakat magyarítani hozzá.

43 Diczkó 2013. október 19. 09:33

@blogen:

Igazad van, jobb nem is beszélni róla. Én már hallgatok is. (...)

42 blogen 2013. október 19. 02:02

Magyarra a kondenzcsík alapján kemicsíknak lehetne fordítani, csak minek.

41 Diczkó 2013. október 18. 22:56

@blogen:

"A csemtrél összetett szó, mégha nem is a magyar nyelvben lett összetéve, így lehetünk nagyvonalúak vele..."

- Most hallottam, hogy a chemtrail-lel kapcsolatban nemes egyszerűséggel kémrepülőgépeket emlegetnek.

(:mert hogy kém-trail :)

Vagy talán nevezzük mea culpának, amikor mások szórják a fejünkre a port? Ennyire nagyvonalúak nem lehetünk!

40 Krizsa 2013. október 18. 18:57

@Avatar: Ki tudsz (mersz) lépni a "rendszerből" vagy sem? Ez itt a kérdés. A tudományos újdonságok, újítások nem a tudományos ELFOGADTATÁS mentén haladnak.

NEM is lesz diplomám magyar nyelvészetből soha, még akkor sem, ha belfogadnának. MERT ÉN NEM FOGADNÁM EL - ezt a magyar akadémiától.

Igen, a 150 éves magyar gyöknyelvet-nem-kutatás végett.

Krizsa Katalin tehát "magyar nyelvész" nem lesz soha.

39 Avatar 2013. október 18. 17:48

@Krizsa: "Diplomát sem adnak a releváns szakterület ismerete nélkül..:-)"

Ezért nincs diplomád nyelvészetből neked se... :)

38 Krizsa 2013. október 18. 12:07

@Avatar: Wikiipedia "A matematika szó maga a görög μάθημα (mathéma) szóból származik, amely a „tudomány, tudás, tanulás” jelentésekkel bír.

A hivatalos nyelvészet által el nem fogadott, evolúciós mássalhangzó-váz (gyök)nyelvészet - TÖRTÉNETI nyelvészet. Tehát a matematika szó MAI értelmét számonkérni tőle: irreleváns.

A héber fejtegetéseim értékeléséhez ismerned kellene az 1085 oldalas könyvemet (ami az interneten teljes egészében, nyomdahű megjelensében van fent 4 honlapon. Vagy legalább a témához kapcsolódó 1-8 oldalas részleteket belőle, amit szívesen megadok. Továbbá az általam (ugyanott) folytatásokban közölt nyelvészeti TAN-anyagot is meg kellene értened. Diplomát sem adnak a releváns szakterület ismerete nélkül..:-)

37 Avatar 2013. október 18. 11:14

A számtan az csak az algebra, viszont a matematikába még szűk értelmezés mellett is beletartozik a geometria, azaz a mértan is, így eléggé téves lenne a fenti javaslat megfogadása.

@Krizsa: A szláv pataknév nem véletlenül fejthető meg orosz nyelvtudással... :)

Egyébként Beszterce wiki oldalán: a szláv "bistrica" = kristálytiszta patak

Besztercebánya oldalán pedig: a szláv ’’bystrica’’ = gyors folyású patak

Persze a hegyi patakok általában gyorsak és tiszták is, ebben egyet értünk.

:)

De a héber fejtegetéseid elég erőltetettek ez esetben is, az avar nyelvből meg nem nagyon van nyelvemlék, így nehéz róla igazolható állítást tenni. A kárpátnyelv helyett meg mondhatnád azt is hogy "nem tudom", mert az abszolút a te fiktív nyelved, amire bármi igaz, amit rámondasz, hiszen nincs mivel összevetni az állításaidat.

Ennyi erővel eszedbe juthatna a német "beszt" = legjobb is, az erce meg nyilván ércet jelent kárpátnyelvül, tehát azon a környéken lehet a legjobb érceket találni, és no lám, a wiki szerint is bányászok alapították Besztercét.

További érv még a szlovákiai Besztercebánya, amelynek már a nevében is benne van a bányászat.

36 Galván Tivadar 2013. október 18. 00:14

@Roland2: Távol álljon tőlem, hogy a pékmesterek dolgába beleugassak. Bizonyára igazuk van, ha a croissant-t megkülönböztetik a rongyoskiflitől, ámbár szvsz a különbség csak annyi, mint a serpenyős burgonya meg a paprikás krumpli között

35 Diczkó 2013. október 17. 20:24

@blogen:

"Mert mi jut eszedbe a Besztercéről?"

- Semmi. Hacsak nem egy gyermekkori kedves emlék, a bercencei szilva. Amit helyenként mondanak berbenceinek is.

Lám, a nehezen megjegyezhető szavakra mindenki másképp emlékszik. :)

34 Krizsa 2013. október 17. 15:45

@blogen: Beszterce. Elsőként az orosz büsztro = gyorsan - jut eszembe. B. egy folyócskáról kapta a nevét? Jó. A Wiki szerinti ez „kristálytiszta vízfolyás”, de szerintem „gyors vízfolyás” lehetett, mert az ilyen kristálytiszta is szokott lenni.

Utána a héber viszet = szabályozta (mederben "viSZet", mint a víZ) jut eszembe. Csakhogy a viszet V-vel kezdődik, tehát ez a héberben biztosan jövevényszó. (A szókezdő V-vel nincs a héberben nincs eredeti héber szó). S akkor honnan?

A késői kárpátnyelvből. Aminek a legkésőbbi (i.e. előtt és még utána valameddig) hármas összetevői az akkor még közös szláv-magyar és be-(vissza) érkező a „déli-magyar”: az AVAR nyelv voltak.

Szóbajöhet még a héber busztán = gyömölcsös kert / liget. Szóbajöhet továbbá a BSz gyök: a héber bosz-basz = letapos, -ta, mert Beszterce helyén az előző települést 1200 körül a tatárok elpusztították. A magyar basz(ik), megbassza ma is megvan. S a gyöknyelvek sokezer év alatt sem (alig) változnak - mivel a hatalmas szóbokraik miatt képtelenek változni.

Mi köze a hébernek a késői (vagy akármilyen) kárpátnyelvhez? Hát az, hogy az eredeti héberség szőke-vörössesszőke, fehérbőrű, gyakran szeplős, termetre cro-magnoni volt... pont úgy, mint a nem túl magas termetű kelták.

Tehát az eredeti héber a heidelbergivel (magas, fehér) kevert neander maradvány lesz - s a héberek sötétebb színkompoziciója már csak afrikai keveredés eredménye.

A kárpátnyelv (az európai szubsztrátnyelv) korábban a keltákat is magában foglalta.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X