nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mit jelent beilleszteni valamit valahová?

Ha beillesztenünk egy szóba egy betűt, tehetjük az első betűje elé vagy az utolsó betűje után? Egy harmadikosoknak szóló nyelvtanfeladattól filozofikus problémákig jutunk.

nyest.hu | 2013. november 15.
|  

Izgalmas kérdést kaptunk egy kedves olvasónktól a Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny múlt héten lezajlott körzeti fordulójának egyik feladatával kapcsolatosan. Az általános iskola 3. osztályosainak szóló feladatlapban rögtön az első feladat gondolkodtatta el a versenyzőket. A feladat a következő volt:

Melyik szó marad értelmes akkor, ha beillesztünk valahova egy r betűt?

a) bika; b) bot; c) apó; d) teke; e) kapa

A feladatot rosszul megoldó versenyzők a d) és az e) választ nem jelölték meg, holott a hivatalos megoldókulcs szerint ezek is értelmesek, ha beléjük illesztünk egy r betűt. Olvasóink szerint kinek van igaza?

Már az előző előtti mondatunkban lelepleztük a probléma lényegét. A beilleszt szó értelmezésén múlik a feladat helyes megoldása. Aki úgy értelmezi a beilleszt szót, hogy az hozzáillesztést is jelenthet, annak nyert ügye van. Aki viszont úgy értelmezi, hogy beilleszteni csak a szó belsejébe lehet (tehát a szó első betűje után és az utolsó betűje előtt), az elbukott ezen a feladaton. Abban kéne tehát döntenünk, hogy mit is jelent a beilleszt szó.

Szótárazzunk!

A rendelkezésünkre álló értelmező szótárakban nincs külön beilleszt tétel. Az illeszt igének az Értelmező szótár+ a következő jelentést adja:

1. Valamit úgy helyez valamihez, hogy hézag nélkül összeérjenek. Az alkatrészeket egymáshoz illeszti, majd összeragasztja.

2. Valamit úgy helyez el valahol, hogy környezetével összhangban legyen, jól mutasson, megfelelő legyen. Kalapot illeszt a fejére. Új fejezetet illeszt a regényébe.

Számunka az 1. jelentés lesz fontos. Ha feltesszük, hogy a beilleszt kompozicionális jelentésű ige, azaz, hogy a tagjainak a jelentéséből megadható az összetétel jelentése, akkor már csak a be igekötő jelentésének a megadására van szükség. Az Értelmező szótár+ a következőket adja meg ezzel kapcsolatosan:

1. Zárt tér belsejébe. Bekukkant, benéz, bemegy.

2. Valamit körülvéve. Bekerít, becsomagol, bekarikáz.

3. Valamit megtöltve. Begyógyít, benépesedik, betöm.

4. Rést, nyílást okozva. Bezúz, behorpad, betör.

5. Valamik, valakik közé. Bekerül, bevesz, beiratkozik.

6. Valaki előtt, valakinek. Bevall, bemutatkozik, benyújt.

7. Magához gyűjtve. Beszerez, begyűjt, beszed.

8. Valamit elvégezve, valamit megelégelve. Begyakorol, beér.

9. Alaposan, nagymértékben. Beijed, begerjed.

10. Valamiből sokat fogyasztva. Beiszik, bereggelizik, besöröz.

Számunkra itt az 1. és esetleg a 2. jelentés lehet fontos. A felsorolást azonban azért volt értelme mégis közölnünk, hogy lássuk, milyen nehéz megadni egy igekötő jelentését. Óhatatlanul befolyásolja ugyanis az ige jelentése is az igekötő értelmezését, és persze fordítva is igaz: az igekötő jelentése módosítja az alapige jelentését. A beilleszt esetében is ilyesmiről van szó: ’valamit valaminek a belsejébe helyezünk'.

Mit jelent beilleszteni valamit valahová?
Forrás: Wikimedia Commons

Problémás lehet azonban az, hogy a szó (a feladatban szavak szerepelnek) nem zárt térként fogható fel, sokkal inkább betűk soraként. A kérdés tehát úgy merül fel, hogy ha egy sorba beillesztünk valamit, akkor az kerülhet-e a sor elejére vagy a végére. Ha valaki beáll például a tornasorba, egyértelmű, hogy állhat a sor végére/elejére is.

A szó használata

A kérdésünk tehát most már az lehet, hogy a szavakat (harmadikos általános iskolás korunkban) betűsorokként képzeljük-e el vagy egységekként. Erre a pszichológiai kérdésre azonban nem tudunk válaszolni – ide vágó kísérleti eredmények hiányában. Így inkább megpróbálunk közelebb jutni a beilleszt jelentéséhez a használatán és nem a szótári definíciókon keresztül.

A Magyar Nemzeti Szövegtárban (MNSZ) a megvizsgált 187.644.886 szavas korpuszban mindössze ötször fordul elő ez a szóalak:

1. „..., – szeretet fogadja a gyermeket, az emberben élő isten folytatását, szeretet neveli, és ez az elsõ szeretet kíséri boldog emlékével a férfit, akit rendeltetése lassan beilleszt a közös munka szent üzemébe, ez a szeretet kíséri, mikor tipró erőkkel szembeszáll s az ős törvény hirdeti: meztelen húsból meztelenül dobott világra mindenkit a sors!” (Szabó Lőrinc)

2. „Ostromállapotát kihirdette bennem valami öngyilkos egyértelműség, amelyhez képest minden cél gyermekes, és minden áldozat szerény, amely engem is beilleszt az erőszak gépezetébe.” (Konrád György)

3. „A számítógép kiveszi ezt abból a levélből, amire válaszolsz és automatikusan megcímezi a leveled annak, aki azt küldte. A gép szintén magától beilleszt egy 'subject' sort úgy, hogy egy 'Re:' szócskát ad az eredeti levél témájához.” (?)

4. „Fizetniük kell akkor is, ha korszerűbb, kíméletesebb ellátást akarnak a kórházban annál, mint amit a népjóléti miniszter a 'vizsgálati és terápiás eljárási rendbe' beilleszt eseti rendeleteivel.” (Dr. Mánya Kristóf; Magyar Nemzet)

5. „A művészettörténeti tanulmánykötet ilyen formában az imponáló jegyzetapparátus, a képek és a képjegyzék közé beilleszt hatvanöt oldalnyi belletrisztikát a Gilgames eposztól Petri Györgyig, az Ószövetségtől Márton Lászlóig.” (Rózsa Gyula; Népszabadság)

Az 1-2. találatok nem visznek közelebb a megoldáshoz; ezekben a fenti 2. jelentésben használatos a (be)illeszt. A 4-5. találat azonban segíthet: mindkét esetben valamilyen sorba (eljárásrend, könyvbéli oldalak) illeszt be valaki valamit. Míg az 5. esetében pontosan meg van adva a hely, ami a kötet belseje, addig a 4. esetében nem derül ki a kontextusból, hogy az eljárásrendbe illesztett eseti rendeletek eshetnek az eljárás elejére és végére is. (Valószínűleg igen.)

A 3. találat pedig azért igazán érdekes, mert ez adja meg valószínűleg a mai leggyakoribb használatát a beilleszt szónak. Ez a különböző szoftverekben a paste angol parancs magyarítása. Ennek értelmezése szerint beilleszteni bárhová lehet egy dokumentumon belül – annak az elejére és a végére is.

Paste (Ctrl+V)
Paste (Ctrl+V)
(Forrás: Wikimedia Commons / The people from the Tango! project)

A beillesztésnek így ragadhatjuk meg a legpontosabb jelentését: beilleszteni akkor lehet valaminek az elejére vagy végére, ha az a dolog attól még lényegileg nem változik meg, ugyanaz marad. A dokumentum elejére vagy végére beillesztett szöveg nem befolyásolja a dolog dokumentum-jellegét. A tornasor elejére vagy végére beillesztett (beállított) ember nem változtat azon, hogy az egész képződmény egy tornasor.

Konklúzió

Akkor már csak az a kérdés, hogy a szó milyen jellegű entitás. Megváltozik-e a szó jellege attól, hogy az elejére vagy a végére egy újabb betűt illesztünk. A szó – hétköznapi értelemben – nem csupán betűsor: a szó egy alak (forma: betű-/hangsor) és a hozzá tartozó jelentés együttvéve. Így természetes, hogy ha betűt illesztünk bele vagy hozzá, akkor meg is változik, meg ugyanaz is marad: szónak szó marad, de a forma megváltoztatásával a jelentése is megváltozik. A szó lényege tehát nem merül ki abban, hogy az egy betűsor; szorosan hozzá tartozik az, hogy egy adott jelentéssel rendelkező egység.

Ha pedig egy egységbe be kell illesztenünk valamit, akkor jogos úgy képzelnünk, hogy az egységnek a belsejére gondolunk. Ilyenkor nem a betűsor jellegét nézzük. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a szóba történő beillesztés esetében mind a két értelmezés elfogadható. Tehát a feladatnak két lehetséges jó megoldása van: az egyik szerint minden szóba be lehet illeszteni az r betűt, a másik szerint azonban a d) és az e) esetében nem lehet beilleszteni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 Fejes László (nyest.hu) 2013. november 17. 18:34

@El Vaquero @Sultanus Constantinus: Annyira bírom, mikor valaki magabiztosan benyögi, hogy „egyértelmű” – aztán nemsokára jön a másik, aki benyögi, hogy pont az ellenkezője. De persze a dologról nem érdemes írni, hiszen egyértelmű...

Egyébként a kérdés persze rossz, de nem nyelvtanilag, hanem pragmatikailag. Ha ugyanis azt kérdezzük, hogy „melyik jó”, akkor óhatatlanul azt sugalljuk, hogy lesznek jók és rosszak is. Persze elvben lehetséges, hogy mindegyik jó, vagy egyik sem jó, de ez beugratósnak tekinthető, különösen akkor, ha a „beilleszt” kétféleképpen érthető. Ha a gyereknek eszébe is jutott a teker és a kapar, bizonyára úgy gondolta, hogy ezek nem számítanak megoldásnak, hiszen akkor nem „melyik?” lenne a kérdés, hanem az lenne a feladat, hogy illesszen be mindegyikbe egy r-t úgy, hogy értelmes szót kapjon...

16 szigetva 2013. november 17. 00:35

@szigetva: Ahogy Sultanus is mondta.

15 szigetva 2013. november 17. 00:35

@nadivereb: De a te megoldásod egészen más szerkezet: „Melyikek azok a szavak, amelyek/amik értelmesek maradnak akkor…” Granttal a miénk meg „Melyik szavak maradnak értelmesek akkor…” Ebben nincs mellékmondat. A „melyikek” azért egyezik számban, mert állítmány. Vö. „szépek azok a szavak”, de „szép szavak”.

14 nadivereb 2013. november 16. 23:52

@Grant kapitány: "Melyikek azok a szavak?" Én így mondanám.

13 Sultanus Constantinus 2013. november 16. 19:09

@Grant kapitány: Azért, mert a magyarban a többes számú főnév jelzője egyes számban áll, ahogy pl. "magas emberek", nem pedig *magasok emberek. Ez alapján jó lehetne a "Melyik szavak", de az én fülemnek ez változatlanul hibás, mert alapvetően a "melyik" szó jelentése számomra 'melyik több közül', ami egy valamire utal -- ahogy az "egyik" is csak 'egy'-et jelent, nem többet. Valószínűleg az -ik végződésből következik, hogy 'egy és nem több'.

12 Grant kapitány 2013. november 16. 17:51

@szigetva: Pl. a „Melyik szavak maradnak értelmesek akkor…” jó megfogalmazásnak tűnik.

Ez még nekem is jónak tűnik. Érdekes viszont, hogy többes számú mutató névmással már egyáltalán nem jó: "Melyik azok a szavak" - vajon miért rossz ez?

11 szigetva 2013. november 16. 15:05

@Sultanus Constantinus: Nem mondod? „Melyek szavak maradnak értelmesek?”, „Melyikek szavak maradnak értelmesek?” Ezeket szerintem senki nem mondja így, meglepne ha te így mondanád. Vagy „Melyik szavak maradnak értelmesek?” vagy „Mely szavak maradnak értelmesek?”, de ez utóbbi formálisabb valamivel.

Másrészt pedig abba a hibába esel, hogy magyartalannak azt tartod, amit te nem úgy mondanál. Pedig a magyar nyelvnek te csak az egyik forrása vagy, van még pár millió.

10 Sultanus Constantinus 2013. november 16. 14:52

@szigetva: Ilyet még nem hallottam, nem is használnám, az én változatomban a "melyik" egy dologra utal, többes számban melyek (hétköznapiasan "melyikek", bár ezt ritkán mondom).

Nekem ez épp olyan furcsa, mint amikor az "egyik"-et többes számú dologra használják (már ezen az oldalon is lehetett cikkben ilyet olvasni), holott teljesen egyértelmű lenne, hogy az "egyik", mint a jelentésébe is benne van, az egy dologra utal és nem többre. Tehát szerintem az olyan megfogalmazások, mint *Az egyik legjobb képek, nekem nagyon magyartalanul hangzanak.

9 Roland2 2013. november 15. 22:55

Kicsit off, de ez is értelmezési dolog: iskolás koromban amikor a tanár azt mondta, h. olvassunk el vagy oldjunk meg néhány feladatot/oldalt a könyvből, pl. " oldjátok meg a feladatokat a 4.-ig", akkor többeknek nem volt egyértelmű, hogy vajon a 4-es sorszámú beletartozott-e a feladatba vagy már nem, és magyarázkodhattak, ha a tanár a 4-est is beleértette, de ők azt már nem csinálták meg. Vagy pl. munkahelyen iratok, dkumentumok rendszerezése, szignózása,stb. esetében a "meddig/melyikig" értelmezése- mit értünk még bele.

8 szigetva 2013. november 15. 19:41

@Sultanus Constantinus: „"Melyik...", akkor az a köznyelvben EGY valamire vonatkozik” Nekem nem. Pl. a „Melyik szavak maradnak értelmesek akkor…” jó megfogalmazásnak tűnik.

7 tenegri 2013. november 15. 19:37

@Sultanus Constantinus: A szó is egy keret, amibe az első és az utolsó hang/betű is beletartozik. Ha beillesztek egy új betűt az elejére vagy a végére, akkor az is benne lesz a szóban. Mint ahogy pl. egy listába is beilleszthetek új elemet, ami ezután már a lista része lesz - mindegy, hogy hányadik elem lesz a listában (akár első vagy utolsó is). Egyébként nekem egyértelműnek tűnt a feladat, de mivel látható, hogy nem mindenkinek az, jogos lehet azok elégedetlensége, akik az eltérő értelmezés miatt rontották el a feladatot. A feladatíróknak nehéz elvonatkoztatniuk attól, hogy ők pontosan tudják mire gondoltak, s ezért nem is igen képesek máshogy olvasni a feladatokat. Tömegével lehet olyan feladatokat találni akár iskolai tankönyvekben, munkafüzetekben, amiken a diák (és a szülő) csak törheti a fejét, hogy mire akarhatott gondolni a feladat írója. Érdemes kontrollcsoporttal vizsgáltatni, ha elég fontos dologról van szó (érettségi, felvételi, stb.).

6 Sultanus Constantinus 2013. november 15. 19:06

A kérdés nem csak azért baromság, mert a "beilleszt" egyértelműen valaminek a 'belsejébe illeszt' jelentésű (tehát a d) és e) NEM jó megoldás), hanem azért is, mert ha egy kérdés úgy kezdődik, hogy "Melyik...", akkor az a köznyelvben EGY valamire vonatkozik, és nem többre. A kérdést tehát úgy kellett volna feltenni, hogy

"Mely szavak maradnának akkor is értelmesek, ha egy r betű is szerepelne bennük?".

A dokumentumba beillesztés rossz hasonlat, mert teljesen más a kettő. A dokumentumot úgy kell elképzelni, mint egy keretet, tehát minden, ami szöveg, az a dokumentumban BENNE van, tehát akkor is beillesztésről beszélünk, ha az elejére vagy a végére illesztünk valamit (mivel az üres dokumentum is dokumentum, ez egy formátumnak a neve, míg betű/hang nélküli szó nincs). A szavakat viszont írásban maguk a betűk testesítik meg, tehát a beillesztés logikusan gondolkodva kizárólag a belsejébe történő illesztést jelenti.

5 Molnár Cecília 2013. november 15. 18:54

@El Vaquero: Ha a nyestnek nem is, nekem igenis gondot okozott egy harmadikosnak szánt feladat. (Egyébként nem ez volt az első ilyen.)

4 El Vaquero 2013. november 15. 18:28

@Molnár Cecília: ugyan már! Majd mindjárt jön kapitány, aztán rámutat, hogy a nyestnek értelmezési gondok okoz egy harmadikosnak szánt feladat. Ezen a szinten teljesen egyértelmű, hogy a beszúrást szó elejére és végére is értették, nem csak a belsejére. Kicsit nagy véletlen lenne, hogy a d) és e) szavak is értelmesen kiegészíthetők egy r-rel. Nem hinném, hogy nagyon ravasz feladatértelmezési dilemmába akartak volna kényszeríteni egy 9 évest. Elég valószínűtlen lenne. Továbbá ezt leszámítva is egyértelmű, hogy erre gondoltak, bizonyíték rá a megoldókulcs.

3 Molnár Cecília 2013. november 15. 18:02

@El Vaquero: Éppen azért írtunk róla, mert nem egyértelmű, hogy mire gondoltak.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X