nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @mondoga: folyt. "A cáfolatot sokan máig nem emésztették meg, a történészek egy része azót...
    2019. 08. 23, 22:18  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítása és az egyre sokasodó kora közé...
    2019. 08. 23, 21:52  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A kinyilatkoztatás tehát megtörtént, már csak a tényeket kell hozzáigazítani....
    2019. 08. 23, 21:41  Hun‒ugor géntangó
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ez kitaláció!

Ma már azt sem tudjuk, hogy urizálunk vagy kurizálunk, nem beszélve a pipatóriumról és a dorgatóriumról. De vannak-e olyan latin képzős magyar tövek, amelyeket használunk is?

nyest.hu | 2014. június 18.
|  

Nemrégiben a szilvóriumkór (esetleg szilvóriumkor?) kapcsán figyeltünk föl az olyan képzett szavakra, amelyek egy közönséges magyar tőből és egy latin képzőből állnak. Ezek általában a 19. század második felében, illetve a századfordulón jöttek létre – képzett latin szavak analógiájára. De vajon hányan vannak? És melyek ezek?

Talán a leginkább ismertek és még ma is többé-kevésbé elterjedtek az -ista képzős alakok, amilyen a forgalmista (a forgalom-ból), az irodista (az irodá-ból), az elemista (az elemi-ből; é. ’elemi iskola’), a polgárista (a polgári-ból; é. ’polgári iskola’). Előző cikkünkből pedig az is kiderült, hogy a szilvórium (ami a szilvá-ból származik) nem volt egyedülálló szóalkotás. A pipa szóból létrehozott pipatórium – a Régi szavak szótára szerint – jelenthette a dohányzószobát, a pipák tárolására szolgáló állványt és magát a pipagyűjteményt is. A dorgál igéből származó dorgatórium pedig ’hivatalos feddés, dorgálás’ értelemben volt használatos.

Ez nem egy pipatórium
Ez nem egy pipatórium
(Forrás: Wikipédia / René Magritte)

Érdekesek az -izál végződésű alakulatok is. Ilyen az urizál, ami azt jelenti, hogy ’úrként viselkedik, nagyzol, előkelősködik’. Talán az olvasóban is fölmerül, hogy mit keres akkor a magyar nótában ez: „Szép asszonynak urizálok...” Itt a kontextusból egyértelműnek tűnik, hogy a „szép asszonynak” udvarol az illető, és nem nagyzol előtte – bár a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást... De szerencsére nem nagyzol, hanem tényleg udvarol: „Szép asszonynak kurizálok...” A kurizál azonban nem teljesen illeszkedik a fenti mintába, ugyanis a töve nem bevett magyar szó: a francia faire la cour, illetve a német Cour machen, a régies kurt csinál (’udvarol’) származéka.

Ezek mind elég régies kifejezések. A képzési mód azonban máig élhet; ezt bizonyítja Grétsy Lászlónak egy 2010-es cikke, amelyben a telefonice ’telefonon’ alakról ír, és a szó mintájára viccesen még a lényegice kifejezést is megalkotja. De vannak-e ma is használatos latin képzős, magyar tövű szavak?

Mi két ilyet találtunk; olvasóinktól pedig várjuk a továbbiakat! Az egyik az ingerencia ’kedv, motiváció’ értelemben: Most nincs ingerenciám cikket írni. A másik pedig a kitaláció, amit – az alábbi videó tanúsága szerint – a legifjabb generáció is használ. (A kitaláció 2:39-nél van, de az egész filmet érdemes megnézni!)

Forrás

A magyar nyelv történet-etimológiai szótára

Idegenszó-tár. Szerk.: Tótfalusi István

Régi szavak szótára. Szerk.: Kiss Gábor

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 L a c a 2014. november 15. 20:48

@L a c a:

Még egy eszembe jutott: undoritisz

9 Krizsa 2014. augusztus 29. 09:04

Tovább: Urizál: úr, úr-i, ur-iz, uriz-ál. A héber ur = fény, tűz (a tűz az úr? hát mégsem, hanem ’a víz az úr’ – Petőfi). Uri = tüzi. Uriz (mit csinál?): tüz-ez. Uriz-ál: tüzez-el (úgy tesz, mintha tüzezne).

A kurizál a fiatal francia nyelvből – aha, az „indoeurópai” (de mitől is indo?) felfogásban, s hol vagy még a francia nyelv? – valójában kör-öz-öl a nőstény körül.

Ingerencia: inger, inger-en, ingeren-tesz, ingeren-tesző(-teszője). A héber giruj = inger. Inger-en: ami ingert képez. A szintén kozmopolita -xn képző (-an -án -en -én -in -on -ön -un -ün) intézményesíti az alapszó értelmét. Lásd még kettő-en (ketten), tett-en érték (pontosan azt tette), vár-an-dós (várakozásra késztetett), tehén (a héber tohen=őröl), a tehen-ke tehát olyan, hogy állandóan kérődzik.

Ingeren-tesz (a C=TSz, ami legtöbbször önmagában is „szó”: tesz). Ingeren-teszője: ez is érthető magyarul? Igen. Nem kell neki latin.

Kitaláció: ki-talál, talá(l)tesz, talál-teszija. Héber ki = kihány (ételt). A magyarban elvontabb (valszeg ősibb) a jelentés: kidob, kihány. A tőszó a ’ki’ nélküli: talál. A magyar nem tűr meg 3 mássalhangzót egymásután, ezért az L, ami úgyis csak igeképző, gyakran, itt is, kiesett. A kitalá(l)ció olyan művelet, ami egy véletlenszerű (csak talált), bizonytalan dolog megnevezését eredményezte. Kell hozzá latin, hogy megértsük, mit jelent? Nem kell:-).

8 Krizsa 2014. augusztus 29. 07:04

Latin-e az -ista összetett képző a magyarban? Természetesen nem, csak az -istá-t fel kellene bontani az elemeire.

Forgalom, forgalm-i, forgalm-is, forgalmis-ta.

1. Az i melléknévképző a héberben-magyarban és számtalan más nyelvben közös.

2. Az -xs (-as -ás -es -és -is -os -ös -us -üs) szintén melléknév (milyenség) képző, ugyancsak kozmopolita.

3. A ’forgalmis’ mély hangrendű, ezért a -ta végződés is az lett. De a men-te (kabát), kör-te, szer-te (szórt), jösz-te (parancs), fek-te (fektében), fél-te (féltében) szavakban a végződés is magas hangrendű. A -ta, -te a TE (az ősi „nem-én”, hanem külső ágens), a héberben ata = te. Nagyon sok nyelvben az ősi T maradt a „te” váza, pl. az oroszban is: tы (kemény i). Még több nyelvben, ahol T-S/Sz, vagy T-D hangváltozás történt, ugyancsak felismerhető az ősi ’te’.

A latin mindehhez képest bizony fiatalos... habár igaz, hogy a KM-be is befészkelte magát.

7 bm 2014. augusztus 28. 23:39

@Fejes László (nyest.hu): Ez a "bizalmatlan harmónia" lehet (– a "bizalmas diszharmónia" ellentéte :-) vö. Nádasdy)

6 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 27. 16:12

@Kormos: Ez a rejszelő hapax legomenon a neten.

5 bm 2014. augusztus 27. 15:40

"legifjabb generáció is használ. (A kitaláció 2:39-nél van"

Igen, meg a film végére is betették "utómottónak". :-)

De azért ez pont egy nagyon gyenge példa arra, hogy a gyerekek is használják, mert olyan szépen mondják ketten egyszerre, hogy ebben aztán semmi spontán nem volt... :-/ Jobbik esetben az egyikük mondta előtte, és azt követően szállt be a másikuk is az ismétlésbe, de valószínűbbnek tartom, hogy már eleve ezt a szót használva kérdezte tőlük a riporter (pl. "Szerintetek vannak-e kísértetek, vagy az csak egy kitaláció?"). Na mindegy. Azért cuki film. :-)

4 L a c a 2014. augusztus 26. 14:20

bolondéria

3 Kormos 2014. június 18. 21:12

@Pesta:

Ami a biciklistát illeti: www.youtube.com/watch?v=zC9nKmHfb2Y

2 Pesta 2014. június 18. 18:17

Számomra az egyik legbosszantóbb, amikor a biciklis/kerékpáros helyett azt mondják: biciklista. Szerintem ez a rendőrnyelvből került át a köznyelvbe. :) Sőt olyan is van, hogy „traktorista".

„telefonice" -- vagy húsz éve volt nagy divat az „automatice" vagy pl. a „logice"

1 szigetva 2014. június 18. 15:35

Egyszer hallottam olyat, hogy „forintálisan” ’összegszerűen’.

Információ
X