-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ma már azt sem tudjuk, hogy urizálunk vagy kurizálunk, nem beszélve a pipatóriumról és a dorgatóriumról. De vannak-e olyan latin képzős magyar tövek, amelyeket használunk is?
Nemrégiben a szilvóriumkór (esetleg szilvóriumkor?) kapcsán figyeltünk föl az olyan képzett szavakra, amelyek egy közönséges magyar tőből és egy latin képzőből állnak. Ezek általában a 19. század második felében, illetve a századfordulón jöttek létre – képzett latin szavak analógiájára. De vajon hányan vannak? És melyek ezek?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Talán a leginkább ismertek és még ma is többé-kevésbé elterjedtek az -ista képzős alakok, amilyen a forgalmista (a forgalom-ból), az irodista (az irodá-ból), az elemista (az elemi-ből; é. ’elemi iskola’), a polgárista (a polgári-ból; é. ’polgári iskola’). Előző cikkünkből pedig az is kiderült, hogy a szilvórium (ami a szilvá-ból származik) nem volt egyedülálló szóalkotás. A pipa szóból létrehozott pipatórium – a Régi szavak szótára szerint – jelenthette a dohányzószobát, a pipák tárolására szolgáló állványt és magát a pipagyűjteményt is. A dorgál igéből származó dorgatórium pedig ’hivatalos feddés, dorgálás’ értelemben volt használatos.
Érdekesek az -izál végződésű alakulatok is. Ilyen az urizál, ami azt jelenti, hogy ’úrként viselkedik, nagyzol, előkelősködik’. Talán az olvasóban is fölmerül, hogy mit keres akkor a magyar nótában ez: „Szép asszonynak urizálok...” Itt a kontextusból egyértelműnek tűnik, hogy a „szép asszonynak” udvarol az illető, és nem nagyzol előtte – bár a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást... De szerencsére nem nagyzol, hanem tényleg udvarol: „Szép asszonynak kurizálok...” A kurizál azonban nem teljesen illeszkedik a fenti mintába, ugyanis a töve nem bevett magyar szó: a francia faire la cour, illetve a német Cour machen, a régies kurt csinál (’udvarol’) származéka.
Ezek mind elég régies kifejezések. A képzési mód azonban máig élhet; ezt bizonyítja Grétsy Lászlónak egy 2010-es cikke, amelyben a telefonice ’telefonon’ alakról ír, és a szó mintájára viccesen még a lényegice kifejezést is megalkotja. De vannak-e ma is használatos latin képzős, magyar tövű szavak?
Mi két ilyet találtunk; olvasóinktól pedig várjuk a továbbiakat! Az egyik az ingerencia ’kedv, motiváció’ értelemben: Most nincs ingerenciám cikket írni. A másik pedig a kitaláció, amit – az alábbi videó tanúsága szerint – a legifjabb generáció is használ. (A kitaláció 2:39-nél van, de az egész filmet érdemes megnézni!)
Forrás
A magyar nyelv történet-etimológiai szótára
Idegenszó-tár. Szerk.: Tótfalusi István
Régi szavak szótára. Szerk.: Kiss Gábor