-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ma már azt sem tudjuk, hogy urizálunk vagy kurizálunk, nem beszélve a pipatóriumról és a dorgatóriumról. De vannak-e olyan latin képzős magyar tövek, amelyeket használunk is?
Nemrégiben a szilvóriumkór (esetleg szilvóriumkor?) kapcsán figyeltünk föl az olyan képzett szavakra, amelyek egy közönséges magyar tőből és egy latin képzőből állnak. Ezek általában a 19. század második felében, illetve a századfordulón jöttek létre – képzett latin szavak analógiájára. De vajon hányan vannak? És melyek ezek?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Talán a leginkább ismertek és még ma is többé-kevésbé elterjedtek az -ista képzős alakok, amilyen a forgalmista (a forgalom-ból), az irodista (az irodá-ból), az elemista (az elemi-ből; é. ’elemi iskola’), a polgárista (a polgári-ból; é. ’polgári iskola’). Előző cikkünkből pedig az is kiderült, hogy a szilvórium (ami a szilvá-ból származik) nem volt egyedülálló szóalkotás. A pipa szóból létrehozott pipatórium – a Régi szavak szótára szerint – jelenthette a dohányzószobát, a pipák tárolására szolgáló állványt és magát a pipagyűjteményt is. A dorgál igéből származó dorgatórium pedig ’hivatalos feddés, dorgálás’ értelemben volt használatos.
Érdekesek az -izál végződésű alakulatok is. Ilyen az urizál, ami azt jelenti, hogy ’úrként viselkedik, nagyzol, előkelősködik’. Talán az olvasóban is fölmerül, hogy mit keres akkor a magyar nótában ez: „Szép asszonynak urizálok...” Itt a kontextusból egyértelműnek tűnik, hogy a „szép asszonynak” udvarol az illető, és nem nagyzol előtte – bár a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást... De szerencsére nem nagyzol, hanem tényleg udvarol: „Szép asszonynak kurizálok...” A kurizál azonban nem teljesen illeszkedik a fenti mintába, ugyanis a töve nem bevett magyar szó: a francia faire la cour, illetve a német Cour machen, a régies kurt csinál (’udvarol’) származéka.
Ezek mind elég régies kifejezések. A képzési mód azonban máig élhet; ezt bizonyítja Grétsy Lászlónak egy 2010-es cikke, amelyben a telefonice ’telefonon’ alakról ír, és a szó mintájára viccesen még a lényegice kifejezést is megalkotja. De vannak-e ma is használatos latin képzős, magyar tövű szavak?
Mi két ilyet találtunk; olvasóinktól pedig várjuk a továbbiakat! Az egyik az ingerencia ’kedv, motiváció’ értelemben: Most nincs ingerenciám cikket írni. A másik pedig a kitaláció, amit – az alábbi videó tanúsága szerint – a legifjabb generáció is használ. (A kitaláció 2:39-nél van, de az egész filmet érdemes megnézni!)
Forrás
A magyar nyelv történet-etimológiai szótára
Idegenszó-tár. Szerk.: Tótfalusi István
Régi szavak szótára. Szerk.: Kiss Gábor