-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„A tudomány meghajolt a deviszont előtt” címmel közölt cikket az Origo A magyar nyelv nagyszótáráról. A cím azonban félrevezető.
Nemrégiben mutatták be az MTA Nyelvtudományi Intézetében A magyar nyelv nagyszótárának legújabb kötetét. Az esemény kapcsán az Origo Ittzés Nórával, a szótár főszerkesztőjével beszélgetett. A cikkből kiderül, milyen koncepció mentén és milyen módszerekkel készítik az új szótárat, és – más érdekes adatok mellett – azt is megtudhatjuk, hogy az új nagyszótárban a deviszont kötőszó is önálló tételként szerepel. Ezt a cikk címe is kiemeli: „A tudomány meghajolt a deviszont előtt”. De miért félrevezető ez a megfogalmazás?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A cikk címe arra utal, hogy a deviszont külön szótári tételt kapott az új szótárban. Ittzés Nóra el is magyarázza ennek a döntésnek a hátterét: „úgy látjuk az adatok alapján, hogy így használják. Egyébként Aranynál is többször előfordul, Ady és Krúdy kifejezetten kedvelte. Arról nem beszélve, hogy számos összetett kötőszó alakult ki a nyelvben szavak gyakori együttállása nyomán. Természetesen ezekhez többnyire megváltozott jelentés is társul. Milyen alapon jelentenénk ki, hogy nem lehet használni?”
Abban tehát, amit Ittzés Nóra mond, semmi sem utal arra, hogy a tudomány eddig nem fogadta volna el a deviszont-ot. Épp ellenkezőleg: arra utal, hogy bizonyos nyelvművelői, nyelvféltő mentalitás révén elterjedt az a tévhit, hogy a deviszont valamilyen értelemben hibás, logikátlan forma. Ezt a nézetet azonban a tudomány nem most utasítja vissza, hanem eddig is visszautasította. A cím olyasmit előfeltételez, hogy a tudomány hozzáállása most változott meg a deviszont-tal és a hozzá hasonló jelenségekkel kapcsolatban. Ez azonban nem igaz. Sokkal inkább arról van szó, hogy eddig – nem kis részben az iskolai nyelvi nevelés szemlélete miatt – a nyelv áltudományos, preskriptív szemléletét a köztudat tudományosnak vélte. Csak remélni tudjuk, hogy ez a jövőben, például a nagyszótár hatására, megváltozik.