nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csá, csumi, csá
Tényleg angol szó a szia?

Vajon honnan ered a „szia” köszönésünk? Netán az angol „see you” szlenges változatából, a „see ya”-ból? A nyelvész válasza „egy sokat gondolkodó középiskolás diák” kérdésére.

Kálmán László | 2010. szeptember 7.
|  

Patrik, „egy sokat gondolkodó középiskolás diák” a következőt kérdezi:

A szia szót naponta többször is használjuk (én legalábbis, de sokan vannak, akik tökéletesen megvannak nélküle, mert a helló, csá, csumi és társaik helyettesítik), de senki nem tudja, mit jelent, honnan ered, vagy egyáltalán mikor került be a magyar nyelvbe.

Kedves Patrik, igaza van, nem tudjuk, honnan ered, de ez azért nem olyan nagy baj. Én személy szerint azt gondolom, hogy a szevasz-ból keletkezhetett, de nem tudom, hogy a közbeeső alakok (pl. szea(sz) vagy sziasz) létezésére van-e bizonyíték.

Tényleg angol szó a szia?

Ami a szevasz-t illeti, annak világos a története. Egy hosszú latin köszöntésnek (ami azt jelentette, hogy ’alázatos szolgája’) volt egy lerövidült változata: servus ’szolga’. Ezt német nyelvterületen még most is használják (és persze magyarul is létezik szervusz, szerbusz alakokban). A szevasz magyar füllel egész hasonlóan hangzik, mint ahogy németesen ejtik a servus-t, onnan is ered.

Érdemes még egy kicsit idézni Patriktól:

Szerintem nem magyar eredetű szó (a magyar nyelv szereti a magánhangzó-harmóniát, és nem szereti a magánhangzó-torlódásokat). Habár más nyelvekben sem találtam hasonlót (esetleg az angol see you szlenges változata, a see ya, de nem hiszem, hogy ebből származna).

Jól gondolja, hogy (végső soron) nem magyar eredetű, de téved abban, hogy a szia sérti a magánhangzó-harmóniát, hiszen olyan a magánhangzó-szerkezete, mint az ilyeneké: bika, cica, hiba. Az i általában nem számít elölképzettnek („magasnak”) a magánhangzó-illeszkedés szempontjából. Az sem egészen stimmel, hogy a szia szóban magánhangzó-torlódás lenne, ez legfeljebb az írásképre igaz, és egy csomó más hasonló szó is van (pl. hiú, hiány, fiú). Ezekben egy j-t ejtünk a két írásban is megjelenő magánhangzó között. Abban majdnem biztos vagyok, hogy a szia mostani alakja a magyar nyelven belül alakult ki (nem pedig ebben az alakban vettük át valahonnan), ezért éppenhogy beleilleszkedik a magyar szavak szokásos hangalakjai közé. (Ezt hívják úgy a nyelvészek, hogy illeszkedik a magyar fonotaktikához.)

Abban viszont valószínűleg teljesen igaza van, hogy a see you (vagy ahogy manapság írják: CU) köszönéshez semmi köze.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Törzsmókus 2015. november 24. 23:43

Két nekifutás a témának:

www.e-nyelv.hu/2012-10-30/a-szia-eredete/

www.youtube.com/watch?v=81xQD00gF3Q

…némi ellentmondással.

11 Krizsa 2013. október 21. 18:21

Valszeg a szevus-ból jön, az meg a latin sevusból, oszt annyi.

10 Krizsa 2013. október 21. 18:21

Valszeg a szevus-ból jön, az meg a latin sevusból, oszt annyi.

9 Galván Tivadar 2013. október 21. 18:15

@elhe taifin: Dehogynem! Egyébként a SzajÓnara és annak szófejtése ama kevés dolog közé tartozik, amelyre még biztosan emlékszem Hegyi Föld 先生 óráiból. Az, hogy csak kevésre, az semmiképpen nem az Ő hibája, ehelyt is tisztelettel emlékezem meg Róla.

És akkor a здравСтвуЙте-t még ki is felejtettem.

8 Avatar 2013. október 21. 17:50

@Galván Tivadar: Szerintem meg onnan jön a szija, hogy a honfoglaló magyarok öltözékének fontos, társadalmi rangjukat, státuszukat jelző eleme volt a fémveretekkel díszített öv. Amikor a magyarok találkoztak, akkor az volt a bevett udvariassági gesztus, hogy megdicsérték a másikat, hogy "Hejj, kendnek be' míves a szíjja!".

Ez rövidült később "szija" formára, hasonló módon, mint a "Jó napot!" köszöntés is él "'Pot!" alakig lerövidülve...

7 elhe taifin 2013. október 21. 16:20
6 Krizsa 2013. október 21. 13:58

Feltéve, hogy nem viccelsz, adjál forrást az "ősi sémi-hámi" SZJ eredetre.

Mert a héberben a "régi" Sz-szel csak egy fogalomkör van: bokor (szövevényes), báránybégetés és beszéd- társalgás (szintén szövevény értelemben). Az "újabb" Sz-szel már több van, elsősorban segítség, segéy értelemben - de az se sok. S még a régi sz sem őskori hang, az újabb pedig végképp nem.

Az arab szalem alé'kum nem SzJ-re rövidül, csak szálem-re.

5 Galván Tivadar 2013. október 21. 12:11

Szerintem a szi(ja) az ősi sémi-hámi SZ-J általános üdvözlő gyök materializálódása, hasonlóan az amerikai szleng see ya-hoz, de ide tartozik még az arab السلام عليكم (asz-SZalaam-aleJkum) vagy a japán さよなら(SZaJónara) is.

4 Etim 2012. augusztus 21. 01:49

szeasz? erre pedig a mai szlengből a "szasz!" adja a választ! (szerintem)

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. május 24. 10:19

@FReni: www.nyest.hu/hirek/semleges-maganhangzok

@Rako: A sziasztok lehet elvonás is a szevasztokból (vö. hel(l)ószok). De egyébként adatolt a sziasz, sőt, a sziász is, viszont a szeaszról azt írja a TESz, h "élő, de nem adatolt". (???)

2 Rako 2011. május 23. 15:45

Talán a "sziasz" formára nem, de többes számban "sziasztok" igen.

Ha jól emlékszem, az ötvenes években használtuk, de a sziára akkorról nem emlékszem.

1 FReni 2010. október 6. 11:47

Szeretném megkérdezni, hogy az i miért nem számít elölképzettnek magánhangzó-illeszkedés szempontjából? Hiszen azt tanultuk az iskolában, hogy a teniszütő szó magánhangzói elölképzettek (magasak)!

Információ
X