-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vajon honnan ered a „szia” köszönésünk? Netán az angol „see you” szlenges változatából, a „see ya”-ból? A nyelvész válasza „egy sokat gondolkodó középiskolás diák” kérdésére.
Patrik, „egy sokat gondolkodó középiskolás diák” a következőt kérdezi:
A szia szót naponta többször is használjuk (én legalábbis, de sokan vannak, akik tökéletesen megvannak nélküle, mert a helló, csá, csumi és társaik helyettesítik), de senki nem tudja, mit jelent, honnan ered, vagy egyáltalán mikor került be a magyar nyelvbe.
Kedves Patrik, igaza van, nem tudjuk, honnan ered, de ez azért nem olyan nagy baj. Én személy szerint azt gondolom, hogy a szevasz-ból keletkezhetett, de nem tudom, hogy a közbeeső alakok (pl. szea(sz) vagy sziasz) létezésére van-e bizonyíték.
![Tényleg angol szó a szia?](/media/tenyleg-angol-szo-a-szia.png)
Ami a szevasz-t illeti, annak világos a története. Egy hosszú latin köszöntésnek (ami azt jelentette, hogy ’alázatos szolgája’) volt egy lerövidült változata: servus ’szolga’. Ezt német nyelvterületen még most is használják (és persze magyarul is létezik szervusz, szerbusz alakokban). A szevasz magyar füllel egész hasonlóan hangzik, mint ahogy németesen ejtik a servus-t, onnan is ered.
Érdemes még egy kicsit idézni Patriktól:
Szerintem nem magyar eredetű szó (a magyar nyelv szereti a magánhangzó-harmóniát, és nem szereti a magánhangzó-torlódásokat). Habár más nyelvekben sem találtam hasonlót (esetleg az angol see you szlenges változata, a see ya, de nem hiszem, hogy ebből származna).
Jól gondolja, hogy (végső soron) nem magyar eredetű, de téved abban, hogy a szia sérti a magánhangzó-harmóniát, hiszen olyan a magánhangzó-szerkezete, mint az ilyeneké: bika, cica, hiba. Az i általában nem számít elölképzettnek („magasnak”) a magánhangzó-illeszkedés szempontjából. Az sem egészen stimmel, hogy a szia szóban magánhangzó-torlódás lenne, ez legfeljebb az írásképre igaz, és egy csomó más hasonló szó is van (pl. hiú, hiány, fiú). Ezekben egy j-t ejtünk a két írásban is megjelenő magánhangzó között. Abban majdnem biztos vagyok, hogy a szia mostani alakja a magyar nyelven belül alakult ki (nem pedig ebben az alakban vettük át valahonnan), ezért éppenhogy beleilleszkedik a magyar szavak szokásos hangalakjai közé. (Ezt hívják úgy a nyelvészek, hogy illeszkedik a magyar fonotaktikához.)
Abban viszont valószínűleg teljesen igaza van, hogy a see you (vagy ahogy manapság írják: CU) köszönéshez semmi köze.