-
mederi: @aphelion: 97 Írásban a franciák egy aposztrófot tennének a hiányzó "-n" helyére.. Én ezt ...2020. 06. 02, 21:03 A restnök, a szaladár és a tevepárduc
-
mederi: @aphelion: 96 www.youtube.com/watch?v=bEigVxT-5XU2020. 06. 02, 20:31 A restnök, a szaladár és a tevepárduc
-
aphelion: Amúgy az angol nyelvű nyelvművelők nem is sejtik, micsoda aranybányát hagynak kihasználatl...2020. 06. 02, 14:32 A restnök, a szaladár és a tevepárduc
-
aphelion: @mederi: Tudnál példát mondani arra, hogy a matematikában hol van a -ba/-ban közötti külön...2020. 06. 02, 13:56 A restnök, a szaladár és a tevepárduc
-
seta92: Nem értem, mi akar ez a cikk lenni. Illetve hogy miért lett közreadva. Mert semmi se sül k...2020. 06. 02, 11:24 Sportos rítusaink
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet az előző napi mérkőzésről vagy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi teszi érdekessé: ha már láttuk a helyszínen vagy a televízióban? Egyáltalán, mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?
Isten első teremtménye, Ádám magyarul szólott oldalbordájához, Évához: adám néked az almát, s Éva megevé azt. Állítólag Horvát István találta ki ezt a butaságot. De ez nem igaz.
Az ázsiai hunok alapították az első nomád államot. Annyira jól sikerült, hogy később minden nomád őket utánozta. Sorozatunk lezárásaként az éji homályba veszett hsziungnu birodalom régi dicsőségét idézzük föl.
kabátlopási ügye
Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni?
A napokban ismét felröppent az a döntéshozói kezdeményezés, miszerint “ki kell vezetni az iskolából az erőszakot” mégpedig úgy, hogy az iskolarendészetet pedig be kell vezetni. Jóllehet ez a kezdeményezés nem újkeletű, mint az cikkünkből kiderül, a szakirodalom szerint inkább látszatmegoldásnak tűnik.
A módosított NAT valójában nem módosított, hanem új, csak sajnos nem a szemléletét tekintve. Gyors elemzés az új NAT anyanyelvi, elsősorban nyelvtani tartalmakat érintő kérdéseiről.
Tengerecki Pál, a nagy utazó nyomába eredtünk, és útra keltünk a Bajkál-tóhoz. Jártunk múzeumban, kolostorban, történelmi emlékhelyen, míg végre megálltunk a nagy tó partján.
Az Autizmus Alapítvány az autizmuskutatás és –ellátás zászlóshajójának számít Magyarországon. Cikkünkből megismerheti, hogyan született meg, és hogyan működik a „Delej utca”, mely egyfelől a világ tudományos vérkeringésének szerves része, másfelől pedig sok autista embertársunk legfontosabb, és sokszor sajnos egyetlen támasza.
Nem aprópénz, ami a hatályos törvények alapján járna a kéthetes külföldi „ingyenes” nyelvtanfolyamokra diákot kísérő pedagógusoknak. De kifizetik?
A #school oktatóportál és a nyest.hu 12 órás tanfolyamot indít pedagógusok számára, melynek célja, hogy a résztvevőket bevezesse a digitális tananyagok létrehozásának rejtelmeibe.
A honfoglaló magyarok egyik genetikai vonala Belső-Ázsiába vezet. Elindultunk Burjátiába, az ázsiai hunok földjére, hátha találnánk még ott rokonokat.
Beszámolunk a konferenciáról: összkép, néhány előadás, hun és magyar őstörténet Ulan-Udéban
"Úgy vettem észre, a világ eljutott oda, hogy az embert sokszor azért alázzák, mert úgy ítélik meg, a politikai korrektség nevében (akármit jelentsen is az) vannak ellenérzései valamivel kapcsolatban."
Nem tréfálunk, amikor azt állítjuk, hogy a diskurzusjelölők (pl. hát, ugye) humorosak. Persze nem magukban, hanem a humoros szövegekben válnak a humor fontos elemeivé. És ez nem vicc!
a helyzetem Amíg létezünk
Ha fiktív történetekkel találkozunk, mindig ott motoszkál bennünk a kíváncsiság: vajon mennyi lehet benne az igazság? Különösen, ha a történet az igazsággal szembeötlően egybevágó elemeket is tartalmaz.
Vajon férfi vagy női neveket említenek gyakrabban az online magyar sajtóban? Melyik magyar település szerepel legtöbbször az online térben? A világ mely részeiről kapunk híreket? Több mint százezer cikket vizsgáltunk meg alaposan, hogy ezekre a kérdésekre kimerítő választ tudjunk adni.
2019. július 15-től 20-ig unikornisok lepték el a székelyföldi Csernáton falu szélén található Malomkertet. Ott jártunk, s most beszámolunk róla.
Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”
Paradigmaváltás az őstörténetben? M. Lezsák Gabriella szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrással eredtünk a dogma nyomába.
Az úr bencés, a hölgy szexi. Az igazgató ügyvezető, az igazgatónő gimnáziumi. Falusi a CSOK, városi a hibrid Toyota. – Legalábbis ez derül ki napjaink online híroldalainak adataiból.
Milyen fokon állt a genetika a 18. században?
Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.
Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.
Módosították a „kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvényeket”.
Fontos tudni, mit adhatunk enni egy csecsemőnek. Kérdés viszont, hogy akik ebben a kérdésben tanácsot adnak, tudják-e valójában, mit is ajánlanak.
Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel vele annyi bizarr probléma.
Az óraállítgatás mindig is megosztotta az embereket. Így volt ez 1916-ban is, amikor először vezették be Magyarországon a nyári időszámítást.
Kritikus kérdésekkel foglalkozik május 16-án a Szent István Egyetem Fordítóképzőjének konferenciája.
Nem lehet sikertelen a megtermékenyítés? Ilyen az, amikor hozzá nem értő okoskodók tücsköt-bogarat próbálnak elültetni egymás fejében.