-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: A középkorban úgy is mondták, hogy sok csúfság ért valakit, ma azt is m...2025. 05. 03, 18:50 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Újra gondoltam az elejétől az egészet. Nem az az oka, hogy azért nincs szavunk a magyarban...2025. 05. 01, 23:30 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Szlovák irodalmi matiné, nyelvtanári workshop és más színes programok mellett Domonkos István Kormányeltörésben című versének 12 nyelvre lefordított változatát felvonultató kötet bemutatója is várja az érdeklődőket pénteken az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) nyílt napján. Virág Bognár Ágota, a kötet szerkesztője és az OIK munkatársa elmondta: tíz éve hívták életre a könyvtár műfordítási pályázatát, amelynek keretében idén Domonkos István versének idegen nyelvre történő átültetését tűzték ki feladatul a fordítók számára. A megelőző években külföldi verseket, köztük angol, olasz, orosz, spanyol és bolgár nyelvű költeményeket fordíttattak magyarra.
„A 20. század második felének egyik legfontosabb magyar verse” – jellemezte a vajdasági Domonkos István költeményét Virág Bognár Ágota. Hozzátette: a versnek különleges aktualitást ad, hogy jelenleg is sokan vándorolnak ki Magyarországról, átélve ezzel ugyanazt a léthelyzetet, amelyről a Kormányeltörésben is szól.
A kötetben, amely megtalálható lesz a csütörtökön kezdődő göteborgi könyvvásár magyar pavilonjában is, összesen 12 fordítás olvasható, ezek közül egyedül a szerb nyelvű íródott korábban, 1973-ban. A többi – angol, lengyel, török, német, észt, francia, macedón, német, orosz, román és svéd nyelvű – fordítás a pályázatra készült el. A kötethez Thomka Beáta írt „értő” utószót – mondta el Virág Bognár Ágota.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az OIK munkatársa hangsúlyozta azt is, hogy a Kormányeltörésben más nyelvekre való átültetése rendkívüli munka, hiszen a költemény szándékosan egy „rontott magyar nyelven” íródott 1971-ben. Mint fogalmazott, fordítóként nagyon nehéz megtalálni az adott célnyelven a „rontottságnak azt a fázisát”, amely a versből kiérezhető „idegenséget”, „az anyanyelvtől való eltávolodást, de másik nyelvhez még oda nem érést”, a „két nyelv közöttiséget” megmutatná.
A délután 17 órakor kezdődő könyvbemutató mellett a magyarországi kortárs szlovák nyelvű irodalomból ízelítőt adó matiné, és a nyelvtanároknak értékes ötleteket adó műhelyszeminárium is szerepel az OIK nyílt napi programkínálatában. Különleges programnak ígérkezik a jelnyelv változásait interaktív prezentáción keresztül szemléltető előadás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének munkatársai pedig a languagesindanger.eu internetes oldallal ismertetik meg az érdeklődőket az Amit nem tanítunk a nyelvről című program keretében.
A Nyelvek Európai Napja alkalmából szervezett rendezvényt a Love and Lemons című svéd vígjáték vetítése, valamint a Tango Harmony zenekar koncertje zárja. A részletes program az OIK internetes oldalán érhető el.
A középkorú és idősebb korosztály gyomra a nyelvvizsga szó hallatán azonnal görcsbe ugrik. A több vagy kevesebb valóságalappal rendelkező városi legendák mellett sokunk személyes élménye, amikor a nyelvvizsga interjún hideg verejtékben ülve figyelünk minden kiejtett szóra, nehogy újra elkövessük azt a nyelvtani hibát, ami miatt másodszorra kellett megjelennünk. A sikeres nyelvvizsga presztízst jelentett, ki lehetett vele váltani az érettségit, plusz pontokat és fizetéskiegészítést hozott.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet?
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?