-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A könyvtárépületek helyett jönnek a beépített könyvtárosok? Vigyázzon, Önt is inzultálhatják egy büfében!
A Magyar Információbrókerek Egyesülete november 13-án tartja a Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból című konferenciáját. A cím sokféle értelmezésnek ad teret, és azok mindegyike felveti a hagyományos „könyv-tárral” kapcsolatos elképzelések tarthatatlanságát, a könyvtáros szakmán belüli értékválságot. Nem mintha a tudomány könyvtárnak nevezett csarnokában való csendes elmélyülés, építkezés vagy éppen kikapcsolódás ne hordozna továbbra is értéket! Ugyanakkor a használói igények – melyek kielégítésére a könyvtár intézményét több ezer évvel ezelőtt létrehozták –, átrendezik a hangsúlyokat.
Az amerikai Columbus Metropolitan Library (közkönyvtár) nem reprezentatív, de elgondolkodtató 2014. októberi használói felmérése szerint a hagyományos könyvtárfelfogáshoz képest a fogalmi imázstérképen
- a „könyv” jelentősen, az „olvasás” és a „kutatás” némileg visszaszorult, a „csend” kifejezés eltűnt;
- növekedett valamelyest az „információ” fontossága;
- markánsan megjelent a „közösség” és a „technológia” fogalma.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amennyiben a könyvtárak továbbra is a köz intézményei kívánnak maradni, komolyan figyelembe kell venniük ezeket a jelzéseket. A könyvnélküliség azonban továbbra sem egyértelmű… Az alábbiak mindegyikére gondolhatunk a fogalom kapcsán:
- nyomtatott könyvek nélkül? (tehát csak e-könyv?)
- folyóiratokból? (csak kurrensebb szakirodalom?)
- nyomtatott dokumentumok nélkül? (akkor fizikai tárolóhelyiség sem kell?)
- könyvtári épület sem kell? (csak virtuális tájékoztatószolgálat?)
Akárhogy is, úgy tűnik: fizikai kötöttségektől mentesebb, naprakészebb szolgáltatást várnak a felhasználók. S e szolgáltatást nyújthatja a könyvesboltok és az elektronikus média mellett akár a többnyire közpénzből fenntartott könyvtár is. Annak ellenére, hogy minden könyvtárban végzett munkafolyamatnak komoly, tőkeerős, nemzetek feletti szintű konkurense van, kezdve a dokumentum-kiválasztástól (pl. Amazon) az gyűjteményépítésen keresztül (pl. Elsevier kiadó, Thomson-Reuters, Google, Netflix) a tájékoztatásig (pl. Google, tanácsadó vállalkozások).
Az USA-ban kb. 2000-től beszélhetünk könyvek nélküli könyvtárról. Első megjelenései a műszaki könyvtárak (Kansas, Stanford, San Antonio, Drexel egyetemein), a vállalati információs központok (itthon is, ahol nincs idő és pénz a nyomtatott könyvek iránti nosztalgiára). A jelenség a közkönyvtárak esetében is megjelent, például a texasi Bexar megyében, ahol a „könyvtár” gyakorlatilag szakképzett és kisegítő személyzetből, számítógépteremből, internetből és előfizetett (e-könyv)-adatbázisokból áll. Korábbra datálódnak a tudományos és üzleti kiadók elektronikus folyóirat- és könyv-tárai, ahol az e-dokumentumokat közzéteszik A helyesírási szabályzat alapján: Periodikaarchívum és -adatbázis. (A szerk.)(például a Magyar Elektronikus Könyvtár, Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis), és ahol számos fizetős értéknövelt szolgáltatást kínálnak témafigyeléssel, algoritmusalapú referensszel, azaz tájékoztató szolgáltatással – pl. a magyar tudományos közösség számára az EISZ-en (Elektronikus Információszolgálat) keresztül is elérhető ScienceDirect. És ide tartoznak a magánemberek (torrent)gyűjteményei is – melyek intézményi szinten nem jelennek meg, ugyanakkor fontos forrásai az személyes informálódásnak.
A könyvnélküliséget felfoghatjuk úgy is, hogy a legfrissebb információra van szükség, amelynek még nem volt ideje papírra kerülni, amely emberek fejében vagy webes tartalmakban jelenik meg. Ezekhez a hozzájutást a telefon (ismerősök, szakemberek felkeresése) és az internet jelenti. Az ilyen információk szolgáltatását információs tanácsadók, információbrókerek kínálják.
A fizikai könyveket, sőt, adott esetben a könyvtárépületet is kikerülő szolgáltatás a chat-referensz (pl. Corvinus Egyetem Könyvtárában), a telefonügyelet (tudakozók, ügyfélszolgálatok esetében), az email-referensz (pl. a magyar Libinfo vagy nagy testvére, az Ask a Librarian). Izgalmas gyakorlat az embedded librarian, azaz ’beépített könyvtáros”, aki a hegy és Mohamed hasonlatát komolyan véve – ha a használó nem megy a könyvtárba, akkor a könyvtáros megy a használóhoz – maga keresi fel a célcsoportokat, és épül be munkafolyamataikba. Az ilyen könyvtáros természetes előfordulási helye a vállalati kutatórészleg, a rektori titkárság, az osztályterem, a hírszerzőcsapat, a hallgatói büfé, ahol a hallgatókat „inzultálva” egy laptoppal kezében segít nekik aktuális tanulmányi feladataik megoldásában.
A Magyar Információbrókerek Egyesületének konferenciája a téma összetettségének megfelelően kínál előadásokat a térítéses információszolgáltatás folyamatában jelentkező használói elvárások azonosításáról, az archív tartalmak digitális központi szolgáltatásáról, a könyvtárak helyismereti digitalizált anyagainak szolgáltatásáról, egyetemi könyvtári és nagyvállalati könyvtári jó gyakorlatokról, a webes források tájékoztatásban való használatáról, valamint a naprakész és archív sajtóinformációk szolgáltatásáról.
A szerző a Magyar Információbrókerek Egyesületének elnöke.