-
Sándorné Szatmári: "Siegelinde" idézet a cikkben hangátvetés témában: "És nem mondják "motort" helyett soha a...2024. 09. 08, 10:27 Így műveld a nyelvedet
-
ganajtúrós bukta: *De tulajdonképpen lefedi mi is a bully (iskolai basáskodó, iskolai basa) és a bullying(is...2024. 08. 19, 22:01 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Tovább kutattam. 2006-os iskola újság Basáskodásnak lett lefordítva a szó, csak nem terjed...2024. 08. 19, 21:56 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 30 Nem azt írtam, hogy magyar, hanem..: "...a mai magyar nyelvben élő kelta szó...2024. 08. 19, 12:24 Még néhány mondat a rokonságról
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván, hiszen minden a magyarból van. Már csak az a kérdés, hogy a p...2024. 08. 18, 10:05 Még néhány mondat a rokonságról
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Több millió kuriózumnak számító kép közül válogathatunk a British Library internetes gyűjteményében. Ez azonban még csak a kezdet: az igazi remekművek egyelőre nem férhetők hozzá szabadon. A The Guardian bloggere azonban amellett érvel, hogy a digitális korban nincs értelme visszatartani a műveket.
A British Library gyűjteményének ma már milliós nagyságrendű képe érhető el az intézmény Flickr-oldalán – a remekművek azonban valahogy kimaradtak a szabadon elérhető anyagok közül. A The Guardian bloggere amellett érvel, hogy ideje volna a gyűjtemény minden darabját hozzáférhetővé tenni, ahogyan például a NASA tette.
A British Library, Nagy-Britannia nemzeti múzeuma milliónyi képet tett nemrégiben elérhetővé, sőt szabadon felhasználhatóvá a Flickren. A képeket tehát nemcsak keresni, megtekinteni és közzétenni lehet, de fel is lehet őket használni más mű létrehozásához. Az elérhetővé vált művek főleg a 17–19. századból valók; vannak köztük térképek, geológiai diagramok, könyvillusztrációk, tájképek, freskók és még sok más.
Az elérhetővé vált anyag olyan műveket tartalmaz, amelyek a 17–19. századból származó könyvekben jelentek meg. Ilyenformán ezek nem remekművek, sokkal inkább kuriózumnak számító képek. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy mennyire etikus bármilyen művészettörténeti korban keletkezett mű publikálását korlátozni...
A British Library ugyanis nem tett elérhetővé mindent: olyan vizuális kincsek, mint például Leonardo da Vinci kéziratai vagy a lindisfarne-i evangéliumok nem érhetők el a digitalizált gyűjteményben. A művek, amelyek most elérhetővé váltak, nyomtatásban már jó néhány éve elérhetők az olyan kiadók jóvoltából, amilyen a Dover. A nagylelkű közzététel tehát – a The Guardian bloggere szerint – csak a felszínt érinti.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Közben pedig – akár legális ez, akár nem – a művészettörténet nagy alkotásai folyamatosan szabadon terjednek a világhálón. Így lassan teljesen követhetetlenné válik, ki mit használ fel, és a felhasználásokért járó jogdíj úgysem hárítható a felhasználókra. Kivéve azt az esetet, ha egy kiadó papíron akar valamit megjelentetni. Ilyenkor ma is szép summákat fizetnek a jogtulajdonosnak (a múzeumnak, a gyűjteménynek vagy magánszemélynek) – például egy könyvben fel akarják használni Leonardo da Vinci egyik anatómiai rajzát, a királynőnek kell fizetni, mert ezek a művek a királyi gyűjteménybe tartoznak. És ez a fizetési kötelezettség igaz bármelyik korban keletkezett műre...
A British Library digitalizálási akciója tehát nagy lépés a szabad hozzáférés felé, de még csak az első lépés. A jó példa az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA lehet, amely belátta, hogy a digitális korban nincs semmi értelme szerzői jogokkal védeni és fizetőssé tenni az internetre kerülő képeket. Remélhetőleg ezt hamarosan a közgyűjtemények vezetői is belátják, és mind több 20. század előtt keletkezett mű válik szabadon elérhetővé és felhasználhatóvá az interneten.
Forrás
The British Library is still one Flickr away from making all art free