nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kik azok a kasubok?

Ha valaki tudja, kik azok a kasubok, hol élnek, hányan, hogy hogyan aránylik nyelvük a lengyelhez és a némethez, sőt ha még a kasub himnuszt is hallotta és ezen felül azt is tudja, mennyire kasub Günter Grass Nobel-díjas német író, akkor felesleges elolvasnia ezt a cikket. Ha nem, akkor annál inkább.

Somfai Barbara, Et Al | 2012. március 13.
|  

Ha a kasubokról csak azt akarnánk leírni, ami vitán felül áll, akkor elég rövid lenne ez a cikk. A velük kapcsolatos állítások legtöbbjét ugyanis megkérdőjelezték az utóbbi időkben.

A 2002-es népszámlálás során 50 ezren vallották magukat kasub nyelvet beszélőnek, kasub nemzetiségűnek pedig mintegy 5 ezren (nem volt két választás). A 2005-ös eredmények szerint (ahol már két hovatartozást is jelölhettek) 390.509-en vallották magukat kasubnak és 176.228-an részben annak (ide azok tartoznak, akik vegyes házasságból születtek, vagy akik már nem beszélik a nyelvet, de annak tartják magukat.) Ezek csak a lengyelországi kasubokról szóló adatok, nem számolták az emigránsokat, bár jelentős kasubság él Kanadában, az USA-ban és Németországban.

Ami biztosnak tűnik, hogy a kasub egy nyugati-szláv népcsoport. Jelenleg Lengyelország területén, a Pomerániai vajdaságban (Puck, Wejherowo, Kartuzy, Lębork, Bytów, Kościerzyna, Chojnice és Słupsk járásokban) élnek legtöbben. Hogy hányan, az már vita tárgya, hiszen a végeredmény azon múlik, hogy hogyan számolják őket. Más, ha csak a kasubul beszélőket vagy a magukat kasubnak valló, de a nyelvet nem beszélőket számolják, valamint az is befolyásolja a végeredményt, hogy a válaszadók egy (vagy csak lengyel vagy csak kasub) vagy több hovatartozást (lengyel és kasub) vallhatnak magukénak. Mindezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a kasubok száma 5 ezer és 500 ezer (!) közé tehető.

A Pomerániai vajdaság Lengyelország térképén
A Pomerániai vajdaság Lengyelország térképén
(Forrás: Wikimedia Commons / Wulfstan, tsca / CC BY-SA 2.0)

A kasub identitás

Helyet érdemel itt Günter Grass, a Nobel-díjas, anyai ágon kasub szerző, aki nagyon öntudatosan hangsúlyozza kasub gyökereit. Ennek nyomait leginkább az A hal című könyvében fedezhetjük fel. Günter Grass 1977-es regényének helyszíne Gdańsk és a Balti-tenger vidéke. A halász, a nagyravágyó feleség és a hal történetén keresztül bepillanthatunk a kasub történelem és konyha történetébe is. (A könyv első mondatát egyébként: „Ilsebill salzte nach” (kb. „Ilsebill még egyszer megsózta”) 2007-ben a német nyelvű irodalom legszebb kezdőmondatának választották.)

A kasub identitást mint társadalmi jelenséget elég nehéz leírni. Tipikusan határmenti népcsoportként igen zivataros századokat éltek meg, lakóhelyük sokszor cserélt gazdát. A cserék alatt sokan a lengyelesítés vagy a németesítés áldozataivá váltak, erőszakos vagy természetes módon elvesztették kasub gyökereiket.

A Lengyel Népköztársaság évei alatt ráadásul (leginkább az 1968-as és 1970-es politikai válságok idején) ellenséges népcsoportnak nyilvánították őket. Alapvetően a nyelvi különbözőségük miatt kerültek szembe a rendszerrel. Sokszor szeparatistának bélyegezték őket, és egész a rendszerváltásig tartotta magát az a vád, hogy programjukban a Lengyelországtól való elszakadási törekvések is helyet kapnak. A szeparatizmus vádja azonban alaptalan volt, hiszen még a nagyon öntudatos kasubok sem váltak soha lengyelellenessé, „Nincs Kasubföld Lengyelország nélkül, és Lengyelország sincs Kasubföld nélkül.” mondta a XIX. századi kasub költő, Jan Hieronim Derdowski is.

A kasub nyelvet a mai napig megőrző kevesek is kettős identitásúak: lengyel nemzetiségűnek és kasub etnikumúnak tartják magukat. Mindezek mellett a rendszerváltás óta megfigyelhető ennek az identitásnak az erősödése, egy bizonyos „visszakasubosodásként” leírt folyamat. Azok a családok is, melyekben már csak nyomokban élt a kasub öntudat, elkezdtek érdeklődni a kasub kultúra és hagyományok iránt, keresik saját gyökereiket, és egyre többen vallják magukat kasubnak.

Kasubföld a kasubok néprajzi csoportjainak megnevezéseivel
Kasubföld a kasubok néprajzi csoportjainak megnevezéseivel
(Forrás: Wikimedia Commons / Poznaniak / CC SA-BY 3.0)

Nyelv vagy nyelvjárás?

Már több mint száz éve vitáznak azon, hogy a kasub önálló nyelvnek vagy a lenygel egy nyelvjárásának minősül-e. A kasub nyelvi voltához az szolgáltatja az alapot, hogy bizonyos mértékű külön írásbeliség. A kasubok latin betűkkel írnak, saját ábécéjük van, mely hasonlít a lengyelre, de vannak a lengyelben nem használatos betűik is. Nem elhanyagolható mennyiségű és minőségű szépirodalom is született. Ma már létezik kasub bibliafordítás, sőt Gdańskban kiadtak egy a kasub helyesírás alapjait rögzítő ortográfiai szótárat is (nagy lendületet adtak ehhez II. János Pál pápa szavai, aki 1987. június 11-én Gdyniában anyanyelvükön biztatta a kasubokat arra, hogy őrizzék meg identitásukat biztosító értékeiket és hagyományaikat.). Annyi bizonyos, hogy ha a kasubot a lengyel nyelvjárások egyikének tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy az eltérés a többi nyelvjáráshoz képest itt a legnagyobb, és nem is igen beszélhetünk kölcsönös megértésről.

Az viszont bizonyos, hogy a kasub a nyugati szláv nyelvek lechita csoportjába tartozik (csakúgy mint a lengyel és a szintén hol önálló nyelvnek, hol a lengyel egyik nyelvjárásának tekintett sziléziai).

Kasub „kotta” (képeslap) – katt a képre!
Kasub „kotta” (képeslap) – katt a képre!
(Forrás: Wikimedia Commons / Dariusz.Biegacz / GNU-FDL 1.2)

A lengyel és a kasub közös, a többi szláv nyelvtől eltérő vonása, hogy megőrizték az orrhangú magánhangzókat, ám míg a lengyelben kettő van: ę [eN] és ą [oN], addig a kasubban csak egy: ą [aN]. Ettől függetlenül a kasub több magánhangzót különböztet meg, mint a lengyel: míg a lengyel az orrhangú magánhangzókon kívül csupán öt magánhangzót (i/y, e, a, o, u) különböztet meg (az i és az y közötti megoszlás az oroszban tapasztaltakéhoz hasonló), addig a kasubban van é és ó (ezek az i és az e, illetve az u és az o között állnak), illetve ë és ô (ezek az e-nél hátrébb, de az o-nál előrébb képződnek, az előbbi kerekítetlen, az utóbbi kerekített). Ezen kívül van egy, a magyar [a]-hoz hasonlító magánhangzó is, melyet ã-val jelölnek. Az ò és az ù azonban nem önálló magánhangzókat, hanem a [vo], [vu] hangkapcsolatokat jelölik

A 20. század elejéig hosszúsági különbség is volt a magánhangzók között, de ez azóta eltűnt. Az azonos eredetű lengyel és kasub szavakban akkor sem mindig ugyanazt a magánhangzót találjuk, ha mindkét nyelv szavában olyan magánhangzó bukkan fel, amelyik a másikban is megvan: lengyel wilk, kasub wolk ’farkas’, lengyel pełny, kasub połni ’teli’ stb.

Kétnyelvű tábla a Pucki járás határán
Kétnyelvű tábla a Pucki járás határán
(Forrás: Wikimedia Commons / Tomasz Sienicki / GNU-FDL 1.2)

A mássalhangzórendszer nagyon hasonló a lengyeléhez, de a kasubban a [sz], [z], [c] és [dz] esetében megszűnt a lágy és kemény hangok közötti szembenállás. A kasubban, akárcsak néhány közeli lengyel nyelvjárásban, megőrződött a csehből ismert [ř] hang (ha valaki mégsem ismerné: körülbelül úgy hangzik, mintha [r]-t és [zs]-t mondanánk egyszerre.

A lengyellel (és a szláv nyelvek többségével) szemben nem mindig ment végbe az a változás, mely a szótagzáró mássalhangzó szótagkezdő helyzetbe kerülésével járt: kasub warna, lengyel wrona ’varjú’, kasub dołgi, lengyel długi ’hosszú’ stb. A szókezdő o előtt, akárcsak a felső-szorbban vagy a közép-csehországi csehben, egy w [v] jelent meg – ez a folyamat a lengyelben nem ment végbe.

Az Ubuntu Linux kasub változata
Az Ubuntu Linux kasub változata
(Forrás: Wikimedia Commons / Iketsi / CC BY-SA 3.0)

Érdekessége továbbá a nyelvnek a germán hatás is. A kasub igeragozás ugyanis hasonlatos a lengyelhez, de van egy feltűnő különbség, ugyanis a múlt idő kifejezésére nemcsak a szláv nyelvek többségére jellemző l-képzős (a lengyelben és a kasubban ł [w]) befejezett melléknévi igenevet használják, hanem az n-képzőset is – feltehetően a hasonló a német n-képzős elemek hatására: az ’anyu elment a templomba’ mondat kasubul: Mëmka je do kòscoła jidzonô (ugyanez németül: Muti ist zu Kirche gegangen). Ugyanakkor az is német hatásnak tudható be, hogy az ilyen szerkezetekben a létige mellett a ’bír, birtokol, van neki’ jelentésű igét (vö. német haben) is használják: ja mom widzeł ’láttam’. (A lengyelben eredetileg a létigét használták segédigeként, de az rátapadt a főigére, így ma a múlt idejű igelakokban ragozás jelzi a nemet, a számot és a személyt: widziałem ’láttam (hímnem)’, widziałam ’láttam (nőnem)’, widziałeś ’láttad (hímnem)’, widziałaś ’láttad (nőnem)’ stb.

A jövő időben viszont a lengyelhez hasonlóan a segédige mellett a főige ł-elemű befejezett melléknévi alakban, illetve  főnévi igenévként is előfordulhat: mdã miół ’lesz nekem’, mdą gôdac ’beszélni fognak’ – a legtöbb szláv nyelvben, ahol megvan a segédigés kifejezés, ma már csak a főnévi igeneves szerkezet használatos. (Kivétel a szlovén, ahol csak az l képzős alak használatos jövő időben.)

Ezen kívül a német hatás természetesen érződik a szókincsen is, a német jövevényszavak legnagyobb része a háztartásra, a mezőgazdaságra és az emberre vonatkozik. (Pl.: kasubul: apfelsyna ’narancs’, ban ’vasút’, fejn ’rendben’, németül: Apfelsine, Bahn, fein lengyelül: pomarańcza, pociąg, dobrze .)

Jellegzetes kasub hímzésminta
Jellegzetes kasub hímzésminta
(Forrás: Wikimedia Commons / Krzysztof / GNU-FDL 1.2)

Kasubok manapság

A kasubok jelenének legforróbb pontja mégiscsak a jogi státuszuk megítélése. Jelenleg ugyanis nem tartoznak a lengyel kisebbségek közé, hanem regionális nyelvet beszélő közösségként tartják számon őket. A kasub szervezetek (Stowarzyszenie Kaszëbske Jednota, Zrzeszenia Kaszubsko-Pomorskiego) most azért küzdenek, hogy kiharcolják az etnikai kisebbségi státuszt, mert ezáltal látják biztosítva nyelvük, tradícióik és szokásaik továbbélését. Ezzel a státusszal ugyanis kasub nyelvű óvoda és további kasub nyelvű iskolák fenntartása is járna, valamint olyan apróságok, mint pl. a kasub nyelvű esküvői szertartás lehetősége. Sok idős kasub azonban úgy gondolja, lengyelek és kasubok is egy időben és a jogi státusz nem fontos nekik.

Források és érdekességek

Языки мира. Славянские языки. (A világ nyelvei. Szláv nyelvek.)

Karel Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba

Kasub wikipédia

Kasub himnusz

A Wãdzëbôczi kasub együttes dala feliratozva

Kasub punkrock (és egy riportműsor a modern kasub kultúráról)

Kasub–lengyel/angol/jiddis és lengyel/német–kasub szótár (le is tölthető)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
22 Roland2 2012. március 16. 10:48

@scasc: Bizony.1725-ben bízta meg Beringet,h. Kamcsatkáról kiindulva keressen átjárót Ázsia és Amerika között.

21 scasc 2012. március 16. 07:54

@arafuraferi: Na, de Nagy Péter alatt már a Csendest is elérte volna?

20 arafuraferi 2012. március 15. 20:21

A 3 óceán, még mielőtt valaki belémkötne: Csendes, Jeges, és Atlanti (közvetve annak tengernyúlványai által).

19 arafuraferi 2012. március 15. 20:18

@bloggerman77: Nagy Péter 3 óceán-mosta birodalma után tényleg kamaszos túlzásnak hangzik belső nagy háborúkról beszélni. Mondjuk a 450 lehet, hogy több volt azért, meg hát bálna sem volt a Szajánhoz legközelebbi nagy vízben a Bajkál-tóban.

18 bloggerman77 2012. március 15. 19:33

@Fejes László (nyest.hu):

Mondok amúgy valami igazán vicceset:

Az ELTE Finnugrisztikai oldalán olvasni olyat, hogy az önálló kamassz "nép", akik keményen 450-en lehettek a 18. században, "nagy háborúkat vívtak" az orosz hódítók ellen.

Namost a 450-nek a fele nő, a férfiak egyharmada öreg és gyermek.

Tehát kb. a 160 felnőtt harcos vívott nagy háborúkat a bálnaszila fegyvereivel. LOL.

Ne EZ vicces.

17 bloggerman77 2012. március 15. 19:27

@doncsecz:

"A délszláv törzsekből is több volt, hajdan egészen az Attikai-félszigetig hatoltak és a Parnasszosz romjainál is szláv pásztorok tanyáztak,"

**

Hű, azta, nem mondod.... bakker. Ja amúgy tudtam. Bár róluk nem volt szó, nem hinném, hogy bármikor is, amikor szóba kerültek volna, bolgárnak vagy szerbnek neveztem volna őket.

A különböző szlovén-szlavon-szlovenc stb. elnevezések kb. annyira utalnak, hogy ezeknek a szlávoknak kb. annyi volt az önelnevezése, hogy: szláv.

"Pontosan miért lenne a szorb az a szláv nép ami egykor Holstein területén élhetett?"

**

Német régészek így nevezik. És mivel a szorb cikkben azt írta a szerző, hogy a szorbok, akiket ott inkább vend néven neveztek, az egykori NDK területért belakták, akkor nem feltételezhető, hogy nyomtak egy Állj! gombot ott, ahol anno a belnémet határ húzódott ... :)

A Rügen-szigeten élő szlávok példáját anno egy töris fórumon pont én hoztam fel a mélymagyroknak arra, hogy szembe lehet nézni egy terület nem magyar-német stb. múltjával, nem kell azt kitalációnak nevezni. Nálunk ma már mindent bevetnek a zalavári szláv leletek eltagadásáért, aki ezzel foglalkozik az pánszláv ügynök stb. Namost a németek az Europas Mitte kiállításon egy teljes blokkot szenteltek a rügeni szlávoknak...

16 bloggerman77 2012. március 15. 19:09

@Fejes László (nyest.hu):

"Vicces. Természetesn nagyon sok mindent le lehet írni a szorbokról, de ezek az adatok aligha a szorbokról szólnak, legfeljebb a szorbok kapcsán is megemlíthetők."

**

Miért vicces az, hogy a Német Birodalom és Lengyelország között őrlődő szorbokról ír a cikk, miközben a cseh állam Német Birodalomba való betagozódásáig mindkét szorb őrgrófság a cseh állam része volt? Hogy netalán azért volt kettő őrgrófság, mert más törzsbeliek éltek ott az államszervezéskor - és minő csoda, két eltérő dialektust beszélnek a két egykori őrgrófság területén.

Bautzen és Lausitz kapcsán a Mátyás királyos sztorit illik leírni.

"Az pedig, hogy a különböző szláv törzselnevezések hol bukkannak fel, az nem sokat mond a hasonló nevű mai népekről."

**

Az eredeti cikk írta, hogy a szorbok belakták az egykori NDK egész területét... Egyéb kérdés?

"Éltek horvátok (ilyen elnevezésű törzsek) a mai Dél-Lengyelország területén is, de nekik nincs közük a mai horvátokhoz."

**

Tudom. :) Ja amúgy a szorbos a cikk utal rá, a horvát és a szerb nyelvészek pedig határozottan állítják, hogy a Kárpátoktól északra élő fekete horvátok és a szorbok törzsi kapcsolatban álltak a Balkánra vándorolt azonos nevű törzsekkel.

15 doncsecz 2012. március 15. 13:07

@bloggerman77: Pontosan miért lenne a szorb az a szláv nép ami egykor Holstein területén élhetett? Rügen szigetén is éltek szlávok, de azok sem voltak szorbok. Volt továbbá a térségben egy szlovinc nevű nép is, de ennek köze sincs a mostani szlovénekhez, a szlovákokhoz meg csak annyi, hogy nyugati szlávok voltak ők is. A délszláv törzsekből is több volt, hajdan egészen az Attikai-félszigetig hatoltak és a Parnasszosz romjainál is szláv pásztorok tanyáztak, akiket mégsem lehet bolgároknak titulálni, vagy szerbeknek.

14 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 14. 21:49

@bloggerman77: Vicces. Természetesn nagyon sok mindent le lehet írni a szorbokról, de ezek az adatok aligha a szorbokról szólnak, legfeljebb a szorbok kapcsán is megemlíthetők.

Az pedig, hogy a különböző szláv törzselnevezések hol bukkannak fel, az nem sokat mond a hasonló nevű mai népekről. Éltek horvátok (ilyen elnevezésű törzsek) a mai Dél-Lengyelország területén is, de nekik nincs közük a mai horvátokhoz.

13 bloggerman77 2012. március 14. 19:12

@Fejes László (nyest.hu):

A szorbokról szóló cikkből kimaradt a "magyar szál" :)

Alsó- és Felső Lausitz a cseh korona országai voltak, ezen a jogcímen szerezte meg Mátyás király.

Ennek emléke Mátyás egyetlen hiteles portréja a bautzeni Matthiasturm-on látható. Mátyás lerombolta a várost, aztán nagylelkűen helyreállíttatta a várost.

Tehát a szorb terület kettőssége már a középkorban is megvolt, állami szinten is, gondolom ez jelenik meg a nyelvben is. 1918-ban Benes Csehszlovákiához akarta csatolni a területet, itt is a cseh korona fennhatóságának jogfolytonosságára hivatkozott.

A szorbok-vendek a egykori NDK területén messze túl éltek, pl. a Schleiswig-Holtstein keleti részén, ahonnét a viking kor lezárulta után immár ők támadták a kereszténnyé lett skandinávokat.

12 scasc 2012. március 14. 13:04
11 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 14. 12:25

@scasc: szótagkezdetnek neveznek mindent, ami a magánhangzó előtt van.

Egyébként Havránek azt írja, hogy az ősszláv *tort-nak a kasubban tart felel meg, míg a lengyelben trot. Nehezen dönthető el, hogy a változás elmaradt (periferiális nyelvjárásokról lévén szó, ez is elképzelhető), vagy éppen másképp ment végbe. A szótagalkotó mássalhangzók megléte csak spekuláció (egyébként a csehben, szlovákban sem mindig ez a helyzet, a példaszavak megfelelői a csehben vrána, dlouhý). Régi nyelvemlékek híján aligha dönthetjük el, hogy pontosan mi történt, hosszú távon viszont az az eredmény, h az ősszláv állapot van meg ma is, tehát – ha esetleg kacskaringókkal is, de – az eredeti állapot fennmaradt.

10 doncsecz 2012. március 14. 11:54

Bloggerman77 a szorbokról kért összefoglalót, ami mint tudjuk már van. De azért akkor is hiányzik valami a nyugati szláv régióból: a morvák és a morva nyelv kérdése. Nagyon, nagyon érdekes téma, muszáj lenne a nyest.hu-nak vele is foglalkoznia. A kasubok után következzenek a morvák.

9 scasc 2012. március 14. 11:36

@Fejes László (nyest.hu): A szótagkezdő helyzetbe kerüléssel van gondom, egyrészt, mert nem lesz szótagkezdő (példáidban is a szótag *második* hangja), másrészt ez azért nem egészen úgy van, hogy a szótagzáró szótagkezdő lesz vagy nem lesz. :-) Lehet, hogy itt én tévedek, de úgy rémlik, hogy a kasubban sem az történt volna, hogy az ószláv metatézise nem történt volna meg, hanem hogy egy későbbi, más nyugatiszláv nyelvekkel közös köztes, szótagalkotó r/l-es állapotból (v.ö. cseh, szlovák) a kasub újabban megint úgy oldott föl ezt, hogy a likvida elé toldotta be a hangot. Örülnék, ha egy szlavista kijavítana vagy igazolna.

8 scasc 2012. március 14. 11:32

@doncsecz: Igen. És míg rövid távon nem, hosszú távon ebből eredendően igenis több konfliktust várok... — sajnos.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X