nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A csömöri nyelvemlék

Tizenöt éve Csömörön az öregek egymás között még szlovákul beszéltek, vagy ahogy ők mondták minden negatív árnyalat nélkül, tótul, határozottan megkülönböztetve az irodalmi szlováktól – amelyet persze ismertek és olvastak – azt az archaikus tájszólást, amelyet valahonnan az északkeleti Kárpátokból hoztak az 1700-as évek elején, amikor leereszkedtek a Gödöllői-dombság török által elpusztított falvainak benépesítésére.

Studiolum | 2011. július 7.
|  

Štúr százötven évvel későbbi, 1844-es Nárečia Slovenskuója, amelyben meghirdette a szlovák nyelv önállóságát és felállította a közép-szlovák nyelvjárásokon alapuló nyelvtanát, már nem jutott el hozzájuk. Ők azóta is a saját, ruszinhoz közelítő, 17. századi cseh nyelvű evangélikus énekes- és imakönyveik által befolyásolt és számos magyar szóval gazdagodott nyelvjárásukat használják, amelyet én is előbb tanultam meg tőlük, mint az irodalmi szlovákot a helyi nemzetiségi önkormányzat által indított nyelvtanfolyamon.

Csömöri szlovák asszonyok a hagyományosan augusztus 20-án rendezett ökumenikus imanapon, 2010
Csömöri szlovák asszonyok a hagyományosan augusztus 20-án rendezett ökumenikus imanapon, 2010
(Forrás: Studiolum)

Ez a nyelvváltozat azonban csak élőbeszédben létezik. A nyelv írásos formájának a nemzetiségi önkormányzat által terjesztett Ľudové noviny újságban, a lakosságcserével Szlovákiába került rokonoktól érkező könyvekben és az elmúlt évtizedekben még létezett iskolai nemzetiségi oktatásban használt irodalmi szlovákot tekintik. Csak nemrég fedeztem fel meglepetéssel, hogy valaha saját írott változata is volt, amelyet a betelepüléstől fogva használtak egészen addig, amíg a magyar mint hivatalos nyelv ki nem szorította a gyakorlatból.

Csömör, községháza, 1905
Csömör, községháza, 1905
(Forrás: Studiolum)

A helyi evangélikus egyház honlapjának készítése közben, a történeti részhez anyagot gyűjtve bukkantunk a parókia padlásán egy kézzel írott régi könyvre, amelyről kiderült, hogy a csömöri gyülekezet történetét írja le latin nyelven az 1700-as évek eleji betelepüléstől az 1800-as évek közepéig. A kézirat olyan sok új adattal szolgált az egyház és a falu történetéhez, hogy elhatároztuk: az egészet felrakjuk facsimile formájában, átírással és fordítással az evangélikus honlap egy külön erre kialakított könyvtárába, amelyet éppen ma, a templomalapítás évfordulóján nyitott meg ünnepélyesen Johann Gyula lelkész.

Az 1798-ban megkezdett csömöri evangélikus gyülekezettörténet első oldalának fejléce, innen
Az 1798-ban megkezdett csömöri evangélikus gyülekezettörténet első oldalának fejléce, innen
(Forrás: Studiolum)

A kéziratnak a könyvtárban már olvasható első néhány oldalán a helyi iskolamester, Klinger János – Ján Klinger – foglalta össze 1798-ban a csömöri evangélikus egyház addigi történetét a betelepüléstől eltelt nyolcvan évben. Számos azóta elveszett dokumentumot is idéz a parókia levéltárából, köztük teljes egészében azt a két úgynevezett „híványlevelet”, amelyben a falu lakói 1722-ben az első lelkész, Jakobeus Sámuel, majd 1793-ban az ő számára rögzítették leendő javadalmazásukat. A híványlevél megszokott dolog az evangélikus egyházban, de míg többnyire latin nyelven fogalmazták, addig ez a két levél kuriózumként a helyiek anyanyelvén, egyházi csehvel vegyes tót tájszólásban készült. Éppen a vegyes nyelv és a tájszavak miatt nem egyszerű pontos fordítását adni, ezért minden javítást előre is köszönünk olvasóinknak.

Jakobeus Sámuel lelkipásztor és az evangélikus iskolamester híványlevele, Csömör, 1722 k. (másolat, 1798).
Jakobeus Sámuel lelkipásztor és az evangélikus iskolamester híványlevele, Csömör, 1722 k. (másolat, 1798).
(Forrás: Studiolum)
Proventus Pastoris in Ecclesia Csömöriensi

1. Na gesen se sege 10. kýll; na gar 4.
2. Každý Osobnik magjcý swug plúch 2 kyly, který se s ginným zpráha 1½. Želiár dawá 1 kylu.
3. Drewa 8. dobrých furou.
4. Sena 8. dobrých letných wozou.
5. Loga na Swjce 8 funtou a z každého howada gazýk
6. Pastýri powinnj sau darmo pásti, ponĕwádž y P. farár gjm darmo slaužiti budĕ
7. Od kázny pohrebnég 1. flh. od polkázny 10. grs. z wywánjm 6. grs.
8. Od sobaša a ohlášky 6. grs. a od wwodu mladeg Nĕwesti, koláč, pečenŭ, ručujk.
9. Od wazky Šéstonedĕlky, chléb, kohauta, a groš.
10. Offery na wjročité slawnosti, ktomu Colledy, které kostolnjcý wykonáwagj.
11. Na 3. Krále sám P. farár chody s Colledou; na Božj tĕlo pak. P. Rektor.
12. Zahradu, konopnicu, kapusnicu, powinnj sau ohrázať y zorať
13. Od každého domu kohauta
14. Každá Wdowa Wrete
15. Z Winjc wčas oberačky wdečnost.

Proventus Rectoris

1. Na ozým sege se 5. kýll; na gar 3.
2. 3. wozy drewa, a 3. Sena
3. Který má swug pluh dáwa pol kyly; polowičnjcy pak a želiári po mjtowniku.
4. Od Pohrebu s kázaným 6. grs. s polkázaným 5. grs. s podĕkowáným pak 4. grs.
5. Zahradu pre domácé wecy, ktomu konopnicu
6. Pri Slawnostéch Wyročitých Cantacýe
7. Od Grammatisty na Rok 1 fl.- Od Donatisty 18. grs. Od Initialisty. 14. grs. ktomu y giné wecy w Školách običegné, gako y drewo.


Ex Filiali Palotta reditus Pastoris

1. Geden fúr letný Sena; a geden fúr dobrý trstini
2. Segu 2. kyly gačmena, který sau powinný obrobiti, a na Csömör priwésti.
3. Od pluhu dáwagu kýlu žýta; a který plúh nĕmagj, po púl kyle.
4. Od Krstu, wazky, Sobášúw, Pohrebúw, a ginných slaužéb knezských, tak, gako Cžemeranga dáwagu, a có wjce z wdečnosti.

A lelkipásztor ellátmánya a csömöri egyházban

1. Őszre 10 mérőt vetnek neki; tavaszra 4 mérőt
2. Minden személy, akinek saját ekéje van, 2 mérőt, aki a máséval dolgozik, 1½ mérőt, a zsellér 1 mérőt ad
3. 8 jó fuvar fa
4. 8 jó nyári szekér széna
5. Gyertyára való faggyú 8 font, és minden marha nyelve
6. A pásztorok kötelesek ingyen legeltetni neki, minthogy őket a lelkész is ingyen fogja szolgálni
7. A szentbeszédes temetésért [?] 1 frt [?], a félszentbeszédesért [?] 10 krajcár, a kiírásért [?] 6 krajcár
8. Esküvőért és kihirdetésért 6 krajcár, és a fiatal menyasszony bevezetéséért kalács, sült, ručujka
9. Gyermekágyas áldásáért [keresztelőért?] kenyér, kakas és egy krajcár.
10. Adományok a [halotti] évfordulós ünnepségeken, ehhez még az egyházfiak által gyűjtött koledák
11. Háromkirályokkor maga a lelkész megy koledálni; Úrnapjára az iskolamester.
12. A kertet, kenderföldet, káposztást, szőlőt bekerítik és felássák neki
13. Minden háztól egy kakas
14. Minden özvegy sző neki
15. A szőlőből a szüretelők jó korán hálaajándékot [adnak]


Az iskolamester ellátmánya

1. Őszre 5 mérőt vetnek; tavaszra hármat
2. 3 kocsi fa és 3 széna
3. Akinek saját ekéje van, fél mérőt ad, a felesek és zsellérek tehetősségük szerint
4. A szentbeszédes temetésért 6 krajcár, a félszentbeszédesért [?] 5 krajcár, a búcsúztatóért még 4 krajcár
5. Kert a ház körüli terményeknek, valamint kenderföld
6. Az évfordulós ünnepségekért kantáciáért
7. A grammatistáktól [felsőbb osztályosoktól] évi 1 forint, a donatistáktól [alsóbb osztályosoktól] 18 krajcár, az initialistáktól [ábécét tanulóktól] 14 krajcár, amelyhez hozzájönnek még az iskolában szükséges dolgok, valamint a tűzifa

A lelkipásztor ellátmánya a palotai leányegyházból

1. Egy kocsi nyári széna, és egy kocsi jó nád
2. 2 mérő árpát vetnek, amelyet kötelesek megművelni és Csömörre vinni
3. Ekénként adnak egy mérő rozsot, s akinek nincs ekéje, fél mérőt
4. Keresztelésre, áldásra, házasságra, temetésre és más papi szolgálatokra úgy, ahogy a csömöriek adják, és valamit hálaadásképpen is.

Kantácia: házaknál, templomban való éneklés, mely a tanítóknak kiegészítő jövedelemforrást jelentett.

Klinger János evangélikus iskolamester híványlevele, 1793 (másolat, 1798).
Klinger János evangélikus iskolamester híványlevele, 1793 (másolat, 1798).
(Forrás: Studiolum)
Poněwádž gedná každá zwlaštny Práce, zwlastny též mzdy swé zasluhuge: tehdy My Obywatěle Csemerštj, Augšpurgského Wyznáni Lide, powolawagjce Widného a dobre wčeného Muže Jána Klingera, za budaucýho našého Pána Rektora, Gemu, gak Wrad Wčitelšky, taky Kántorský w nás konagjcýmu zwlaštný mzdú oddati, týmto Pjsmem se zawazugeme. Tato záležeti budě w nastedugjcých wěcéch.

I. Od Wradu Wčitelského.

1.) Zem, pod 4. kyly Ozymnýho, a pod 4. garnýho sátj, kterau zorati, ano y obyle zožati, a zwesti powinnj buděme.
2.) Sena hotowého 3. wozy.
3.) Konopisko, kapusnisko, a kukuričisko, orati, gako y zahradi oprawati buděme. – 1798. accessit et terra fabalij (pasŭlisko) nuncupata.
4. Od každého žáka 10. grošý, které se w tom týdny na Jozéfa od wšeckých wyplatiti magj.

II. Od Wradu pak Kántorského

5. Hotowych penezy. 15. Rfl.
6. Od celeho gazdu dwe kýli, od Polowičnjka poldruheg kýli; od Željara gednú kylu holého žita, které wšecko w geden děn se má snésti a zesypati.
7. Drewa tri celé Sáhy, a ráždě na oplátky.
8. Od pohrebu se spjwánjm peť grošj, s Valedictii 1. zlatý.
9. Cantacye na wšecky tri Slawnosti, gako y Blažiacyu, Gregoracyu, a Martynacyú.
10. Na slawnosti Wánoční, obyčegná obyčegná hostyacya.
11. Collecta we Wjně, pri které každy cely gazdá aspon 4. polowičnjk 2, a želiár 1. holbu datimá.
12. Do mlýna woziti wedle potrebi zporátku též buděme.

– Psáno na Čemerý dne 24. marca Roku 1793. Georgius Ribbaij V. D. M. Czinkot. & filialium M[anu][pro]pria.
Mačan Martyn J. B.
Suhaý Ďuro. Curator
Račko Ďuro – Kowáč Mate – Križan Jano – Lašán Matěg.

Vocationi huic adsensum suum praebet Joannes Mollnár. Eccl. Evang. Aug. Conf. P. B. V. D. Minister, caeterarum vero Eccl[esi]arum Evang. in provincia. Pesthiensi p. t. Senior.

NB. Ao. 1796. Tempore Introductionis novi Pastoris Czinkotae, Samuelis Gegusch, his Vocatorialibus, in adjumentum Rectoris Csömöriensis, accessit Colleda.

Minthogy mindenki dolgozik, ezért mindenki megszolgálja az ő bérét. * Így mi, Csömör lakói, az ágostai hitvallás követői, meghíván a tekintetes és igen tanult Ján Klingert jövendő iskolamesterünknek, Őneki nálunk végzendő úgy tanítói mint kántori hivataláért fizetést adni ezzel a levéllel kötelezzük magunkat. Ez pedig a következő dolgokban fog állni.



I. Tanítói hivataláért

1. Kötelesek leszünk 4 mérő őszi és 4 mérő tavaszi vetésre való földet felszántani, megművelni és gondozni.
2. 3 teli szekér szénát.
3. Kenderföldjét, káposztaföldjét és kukoricását felszántjuk, kertjét felássuk. [Latinul:] 1798-ban ehhez még hozzájött a pasŭliskónak nevezett babföld is.
4. Minden diáktól 10. krajcár, amelyet a József napjára eső héten kell kinek-kinek megfizetnie.

II. Kántori hivataláért

5. Készpénzben 15 rajnai forintot.
6. Minden teljes gazdától két mérő, a felesektől másfél mérő, a zsellérektől egy mérő tiszta rozsot, amelyet mindenkinek egyazon napon kell elvinnie és összeöntenie.
7. Három teljes öl fát és rőzsét fizetségül.
8. Az énekes temetésért öt krajcárt, a búcsúztatóért egy aranyat.
9. Kantáciát mindhárom ünnepre, Balázs, Gergely és Márton-napra.
10. A karácsonyi ünnepre a szokásos vendéglátást.
11. Borkollektát, mégpedig minden teljes gazdától legalább 4, a felesektől 2, a zsellérektől 1 iccét.
12. A malomba is elvisszük és felöntjük a garatra [gabonáját].

Íratott Csömörön, az 1793. év március 24-én. Ribbai György Cinkota és leányegyházai lelkésze, s.k.
Macsán Márton bíró
Szuhai György gondnok
Racskó György, Kovács Máté, Krizsán János, Lasán Máté

E híványlevélhez beleegyezését adja Molnár János, az evangélikus egyház lelkésze, és a pesti kerület valamennyi evangélikus egyházának elöljárója.


N.B. 1796-ban, az új cinkotai lelkipásztor, Gegus Sámuel beiktatásakor ehhez a híványlevélhez a gyűjtés is hozzájárult a csömöri rektor javára.
Csömör térképe az 1781-es első katonai felmérésből.
Csömör térképe az 1781-es első katonai felmérésből.
(Forrás: Studiolum)

A két híványlevélen kívül szlovák szöveggel találkozunk az egyház földjeinek leírásában is, amely a földek fekvését bevett helyi nevükön pontosítja. Érdemes megfigyelni a pri forrášy, ‘a forrásnál’ kifejezést, amely az irodalmi szlovákban prameň volna.

7. Terrae, et prata. – Inseminat D. H. Scholae-Rector de Lege 4. metr. pos. hyemalis, et 4. vernalis seminaturae. Terrae vero hae, non sunt singulatim excissae, sed adhaerent fundo pagensi. – Hortus vero infra Scholam – situs denique fabetum – canabetum, cauletum et fagopyretum sunt excissae. – Latitudo earum moderna, adinventa est sequens: a.) Hortus infra Scholae aedificium iacens est 7½ orgyarum latus, et 33. longus. – b.) Fabeti latitudo (w starých konopistkách, nuncupatum) est 5. orgyarum, et 5. pedum lat. – c.) Canabetum minus (niže cesti, pri forrášy) est 3. org. lat. – d.) Canabetum majus est 5½ orgy. lat. (et nuncupatur: pri kapustniskách) – e.) Cauletum (z konča kapustnjsk.) 3. org. et 2. ped. lat. – f. Fagopyretum (nad Winnicámi) 12. org. lat.
7. Földek és legelők. – Az iskolamester törvényesen 4 pozsonyi mérő őszi és 4 mérő tavaszi vetést vet. Ezek a földek nem egyben vannak kimérve, hanem a falu telkeihez csatlakoznak. – Az iskola alatt kert, továbbá babföld, kenderföld, káposztásföld és hajdinaföld is ki lett mérve. Ezek jelenlegi fekvése a következőképpen találtatott: a) Az iskola épülete alatt fekvő kert 7 és fél öl széles, 33 öl hosszú. – b) A babföld (ahogy mondják, v starých konopistkách [szlovák: a régi kenderföldön]) szélessége 5 öl, illetve 5 láb. – c) A kisebbik kenderföld (niže cesti, pri forrášy [az út alatt, a forrásnál]) 3 öl széles. – d.) A nagyobbik kenderföld 5 és fél öl széles (és a pri kapustniskách [a káposztásnál] nevet viseli). – e.) A káposztás (z konča kapustnisky [a káposztás végétől]) 3 öl illetve 2 láb széles. – f.) A hajdinás (nad vinicami [a szőlők fölött]) 12 öl széles.
Lovasok járják be a csömöri földeket.
Lovasok járják be a csömöri földeket.
(Forrás: Studiolum)

Hasonló cikkek A Wang folyó versein

Ezt hozta a vasút

Történelem alulnézetből

Eltemetett könyvtárak

Na Slovensku po slovensky!

Védelem

Nyelvbotlás

Gaude felix Hungaria

Argonauták

Üdvözlet

A csömöri nyelvemlék
Forrás: Studiolum
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 okeyo 2014. augusztus 31. 20:40

Nagyon érdekes cikk, mely az én olvasatomban a hozzászólásokkal kiegészítve teljesedik be.

14 LvT 2014. augusztus 31. 17:31

@cikk: >> az archaikus tájszólást, amelyet valahonnan az északkeleti Kárpátokból hoztak az 1700-as évek elején <<

Ha már így előkerült ez cikk, akkor megemlítendő, hogy Csömörre nem az északkeleti Kárpátokból jöttek, hanem 1710 és 1720 között egyrészt Rákoskeresztúr szlovák lakosságfeleslege költözött tovább, másrészt 32 jobbágycsalád telepedett be Nógrád vármegyéből, akiknek a forrástelepülése pontosan ismert.

>> Ők azóta is a saját, ruszinhoz közelítő, 17. századi cseh nyelvű evangélikus énekes- és imakönyveik által befolyásolt és számos magyar szóval gazdagodott nyelvjárásukat használják <<

A Magyarországi szlovák nyelvjárások atlaszából világosan mutatkozik, hogy Csömörön (a fenti forrásterületnek megfelelően) közép-szlovák nyelvjárást beszélnek. Elsőbben is <ražem> van az irodalmi <ražeň> ’nyárs’ szónak megfelelően és <lakeť> ’könyök’ az irodalmi nyelvvel egyezően. Ezekben a szavakban az <a> hang a középszlovák olyan jellegzetessége, amely megkülönbözteti minden más nyugati és keleti szláv nyelvtől, ahol itt <o> (vagy az ukránból ebből hangsúlyalatt továbbfejlődve <і>) van: így a bibliai csehtől és a ruszintól is, vö. cseh <rožeň>, ukrán <рожен> (rozsen) ill. cseh <loket>, ukrán-ruszin <лікоть> (likoty), kelet-szlovák <lokec>.

Ugyanígy <chlap> ’férfi’ és <chlapec> ’fiú, legény’ alakokat jegyeztek fel Csömörön, miközben a keletszlovákban, a ruszinban és az ukránban itt is <o>-val van: <chlop> ~ <chlopec>, ill. <хлоп> ~ <хлопець>.

A nyelvemlékben is látszanak a középszlovák jellegzetességek. Ilyenek pl. <furou>, <wozou> többes számú birtokos esetű alakok. ezek végén csehül az <-ou> helyett hosszú <-ů> lenne, a keletszlovákban <-och>lenne, az ukránban pedig <-ів>. Nagyon sok mindent elárul egyedül továbbá az <ohrázať> ’körülkerít’ ige, amely ebből a szempontból több distinktív jegyet is tartalmaz. Nyilvánvalóan a népnyelvből került a szövegbe, és nem bibliai cseh, mert ott <ohrazovati> a megfelelő ige: más a tőmagánhangzó hossza, más az ige témaképzője, és a főnévi igenév toldaléka a csehben sosem <-ť>. De nem lehet keletszlovák sem a hosszú <á> miatt (mert rövid <o>-t várnók), valamint ott a főnévi igenév végződése sem <-ť>, hanem <–c>. Az ukránban-ruszinban pedig egyrészt más alakú az igekötő, másrészt teljeshangzós alak van, harmadrészt a főnévi igenév képzője itt is más: <обгородувати> (obhoroduvati). Ellenben a középszlovák alapú szlovák irodalmi nyelvben ez az ige <ohrádzať>: ez pontosan megfelel a szövegemlékben szereplő alaknak azzal, hogy a <dz> helyetti <z> a bibliai csehhez való igazítás következménye, mert egyébként a nyelvjárásatlasz szerint a csömöri dialektus ismeri a <dz>-t.

A magyarországi szlovák falvak közül az északkeletiek (Nyugat-Borsod, Abaúj és Zemplén) mutatnak keletszlovák nyelvjárási sajátosságokat: az izoglossza a Bükkben húzódik: Ómassa a leginkább keletszlovák, Bükkszentlászló inkább keletszlovák, Répáshuta és Bükkszentketeszt pedig már túlnyomóan középszlovák.

.

>> minden javítást előre is köszönünk olvasóinknak. <<

– <který se s ginným zpráha 1½.> ’aki mással együtt fogat be, [az] 1½. [krajcárt]’

– <Od kázny pohrebnég> ’a halottas prédikációért’ – jobb a ’prédikáció’, mint a ’szentbeszéd’, mert ugyanez a szó jelenik meg az iskolamesternél

– <od polkázny>: Hurban Vajanskýnál lehet olvasni ezt a szót mint „na polkázeň” ’a prédikáció [idejének] felére’, vagy „v polkázni” ’a prédikáció [idejének] felénél’; adott esetben szerintem ez <krátka kázeň> ’rövid prédikáció’ szinonimája lehet

– <z wywánjm 6. grs.>: szerintem kimaradt ez <z> betű: <z wyzwánjm 6. grs.> ’harangozással [történő temetésért] 6 krajcár’

– <ručujk>: a Poemas del río Wangon tett felvetéshez hasonlóan én is <ručník>-ra javítanám. Ennek van ’oltárterítő’ értelme, de itt talán nem ezt kell venni, hanem azt, hogy „balík vytvorený zviazaním al. skrútením rohov šatky”, vagyis ’a kendő sarkait összekötve kialakított csomag’, azaz ’batyu’. Ez alapján nekem az a gyanúm, hogy ez valami helyi ételajándék lehet.

– <Od wazky Šéstonedĕlky> ’egyházkelésért’, vö. liturgia.lutheran.hu/prohle-fele-agenda/egyhazkeles/view – a <vazky>később is ’egyházkelés’-nek és nem ’áldás’-nak fordítandó

– <Offery na wjročité slawnosti> ’az évi [= egyházi naptár szerinti] ünnepek offertóriuma’

– <na Božj tĕlo pak. P. Rektor> ’az úrnapján azonban az iskolamester [megy koledálni]’

– <Zahradu, konopnicu, kapusnicu, powinnj sau ohrázať y zorať> ’a kertet, a kenderföldet, a káposztást kötelesek körülkeríteni és felszántani’, azaz nincs benne „szőlő”, a „powinnj” a ’köteles’ értelmű melléknév többes szám (hímnemű) alanyesete

– <Každá Wdowa Wrete>: úgy vélem, a „sző” fordítás itt nem indokolható; ez talán inkább az irodalmi cseh-szlovák <každá vdova vrtí> ’minden özvegy pörget’ kifejezésnek felel meg, ha utána odaértjük a „vreteno” ’orsó’ szót.

– <Z Winjc wčas oberačky wdečnost>: a „wčas” itt külön írandó <w čas>, az „oberačky” pedig egyes szám nőnemű birtokos eset, nem a többes szám alanyesetű nőnemű főnév: ez utóbbi hímnemű lenne. Tehát ’a szőlőkből a szüret idején hála[ajándéko]t’.

– <polowičnjcy pak a želiári po mjtowniku> ’a felesek azonban és a zsellérek egy-egy vékát’: a <mýtovník> avagy <mýtovnica> 15 l-es űrmérték volt, és a szótárak rendesen ’mérő’-vel adják vissza. Mivel azonban a szövegben máshol ez a magyar szó a négyszer annyi, kb. 62,5 –l-es <kyla> ’pozsonyi mérő’ fordítása volt,, azért a magyar rendszerből a kb. azonos űrmértéknek megfelelő ’véka’-val lehetne a <mýtovník>-ot visszaadni.

– <Pri Slawnostéch Wyročitých Cantacýe> ’ ’az évi [= egyházi naptár szerinti] ünnepek során adott kantációk’ – „kantácia” szlávul, ez magyarul „kantáció” vagy „kántlálás”, vö. lexikon.katolikus.hu/K/kantáció.html , albertievangelikus.hu/index.php?option=c...icle&id=72&Itemid=64

13 hun 2014. augusztus 31. 00:10

magjcý swug plúch akinek saját ekéje van

který plúh nĕmagj nincs ekéje

.

wozou szekér

wozitsza vezettetni magát, furikázni

Geden fúr letný Sena széna

.

powinný köteles

wšeckých wyplatiti magj kell kinek-kinek megfizetnie

12 doncsecz 2011. július 9. 07:14

@Studiolum: Irodalmat annyira nem, az információk egy hányadát pl. nyelvészektől, vagy más szakavatottaktól tudom, szlavisztikát (szlovén nyelvet) tanulok ugyanis, de a többi szláv nyelv is szóba került. Korábban pedig utánanéztem a keleti szlovák nyelvnek is.

11 Studiolum 2011. július 8. 23:22

@doncsecz: Nagyon köszönöm. Sosem hallottam erről a változatról, és az idézett tanulmány is éppen csak érinti. Szívesen olvasnék még róla, ha tudnál hozzá irodalmat ajánlani.

10 doncsecz 2011. július 8. 19:12

@Studiolum: Na várjunk csak: Anton Bernolák a nyugati nyelvjárásokból alakított ki egy irodalmi nyelvet, amit közép-szlovák elemekkel bővített. Štur középső (de ez majdnem északi) nyelvjárást, tulajdonképpen tátraljai szlovákot tett irodalmi alapul, mert az ő fülének jobban tetszett (avagy fuzionálni akart a cseh felé). De voltak határozottan nyugati és közép-szlovák irodalmi művek és sztenderdizációk. A Štúr-féle normát az evangélikusok és katolikusok egyaránt szívesen fogadták. Ámde keleti szlovák nyelven még tovább maradt fenn irodalom, ami a zempléni nyelvjárásokon kialakult regionális irodalmi nyelv, ezek pedig az ottani REFORMÁTUSok révén történt. Az itteni szlovákság a magyarsághoz lojális ráadásul, ezért ragaszkodik még a helyi szlovák változathoz és 1919-ben a Szlovák Tanácsköztársaság nyelve tulajdonképpen a kelet-szlovák nyelv. Zsilák Mária tanulmányában is lehet erről olvasni szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/documents/szlovak-nyelv.pdf

9 Studiolum 2011. július 8. 17:15

@doncsecz: reformátusok??? talán lutheránusokat akartál írni.

A szlovák irodalmi nyelvnek alapvetõen két változata volt: a nyugati amelyet Anton Bernolák kodifikált a 18. század második felében, és a keleti, amelyet Ľudovít Štúr rögzített a 19. században. Ez az utóbbi vált a mai szlovák irodalmi nyelvvé. Ennél keletebbi irodalmi nyelvrõl én nem tudok; létezik ugyan a sárosi tájszólásnak egy írott változata, de csak az utóbbi évtizedekben (szótárát is csak nemrégen adták ki).

8 doncsecz 2011. július 8. 16:42

A szlovák nyelvnek is volt több irodalmi változata. Ezek közül a keleti szlovák az aminek valamelyest él az irodalmi gyökere, ahogy a szlovénban a vendnek vannak ma is irodalmi kísérletei. A keleti szlovák irodalmi hagyományokat az határozta meg elsősorban, hogy ott reformátusok élnek.

7 siposdr 2011. július 8. 08:35

Csak gratulálni tudok, nagyon szép munka!

6 varpho 2011. július 7. 23:25

természetesen helységre gondoltam, és nem helyiségre. de például Drezdában, ahol csak a király és az udvara katolikusok voltak, az Úrnapján csak bent a katolikus templomban vonultak fel.

5 varpho 2011. július 7. 23:16

@Studiolum: én evangélikus vagyok és nekem ez furcsának tűnt. de most találtam az angol wikipédiában, hogy némely evangélikus és anglikán egyházban is ünnepeltetett ez az ünnep, legalább 1600ig.

ez nem is olyan meglepő - hiszen evangélikusok hasonlóan mint katolikusok is hisznek abban, hogy az Úrvacsoránál kenyér és bor a Krisztus testéve és véréve így vagy úgy, de igazan válik... de mégis, katolikusok gyakran nagyon pompásán ünnepelik ezt az ünnepet, reformáció idején pedig ez volt egy mód arra, hogy mutassák, hogy egy adott helyiség, ahol vonultak, [tiszta] katolikus helyiség. az én országomban, Lengyelországban, sőt szabad ez a nap ma is. :)

4 Studiolum 2011. július 7. 22:39

@varpho: Igen, erre én mint katolikus is rákérdeztem az evangélikus lelkésznél; ő a vállát vonogatta, és azt mondta, „nem volt még olyan régen a reformáció…”

3 varpho 2011. július 7. 17:00

"11. Na 3. Krále sám P. farár chody s Colledou; na Božj tĕlo pak. P. Rektor." - ez érdekes, hogy az Úrnapját ünnepelték az evangélikusok...

2 Studiolum 2011. július 7. 12:06

Nem célom nekem tót-sváb háborút kirobbantani, pláne nem földimmel, s pláne nem úgy, hogy bennem aztán van tót is, sváb is, de egyik sem Csömörről, úgyhogy a kérdés nekem maximálisan érdek nélkül tetszik. Viszont az dokumentumokkal alátámasztható történeti tény, hogy Csömört a törökkori elnéptelenedés után 1717-ben felvidéki tótokkal telepítették újjá, míg a svábokat csak az 1800-as évek elején telepítették a faluba. Így írja ezt Horváth Lajos Csömör-monográfiája is, de bizonyság rá a fent mellékelt térkép is, amelyen 1781-ben a „német utcának”, a Kossuth Lajosnak se híre, se hamva, a falu északon a Templom utcánál (a mai Erzsébet utcánál) véget ér. Az utcát először az 1860-as térkép ábrázolja, lásd itt: csomorihirek.com/hirmozaik-110611fenykepterkep.htm . Azért 1800 is elég régen volt ahhoz, hogy a svábok éppolyan tősgyökeresnek érezhessék magukat, mint a tótok.

Ettől persze Csömör sem nem tót, sem nem sváb falu, hanem leginkább is magyar, elevenen élő tót és sváb hagyományokkal, amelyeket a két nemzetiségi önkormányzat odaadóan ápol az egész falu örömére, mint arról a Csömöri Hírek portálon olvashatnak: csomorihirek.com/hirmozaik-110514nepomuki.htm , csomorihirek.com/hirmozaik-110516furmicska.htm – csak kedvcsinálónak.

1 Emme 2011. július 7. 09:18

"Tizenöt éve Csömörön az öregek egymás között még szlovákul beszéltek..." Mármint a tótok. Ez egy nagyon szép munka, érdekes része a csömöri falutörténetnek. De Csömör nem szlovák település, nem kellene így feltüntetni. A tótok, hál' Istennek, megőrizték nyelvüket, népviseletüket, amit sajnos ma már nagyon kevesen hordanak a mindennapokban. Az én gyerekkoromban még majdnem minden tót asszony viseletben járt. De ez az anyag, ebben a formában hibás képet ad a faluról. A ma ott élő tótok őseit együtt telepítették be a svábokkal, miután a falu egy pestis járvány után teljesen elnéptelenedett. Nem véletlen, hogy két legrégebbi utcáját német utcának ( ma Kossuth Lajos utca) és tót utcának hívták (ma Petőfi Sándor utca). Míg a tótok evangélikusok voltak, a svábok katolikusok.

Így teljes és korrekt a kép.

Egyébként az anyag nagyon szép és értékes, jó, hogy van aki összegyűjti ezeket.

Információ
X