nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @mondoga: folyt. "A cáfolatot sokan máig nem emésztették meg, a történészek egy része azót...
    2019. 08. 23, 22:18  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítása és az egyre sokasodó kora közé...
    2019. 08. 23, 21:52  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A kinyilatkoztatás tehát megtörtént, már csak a tényeket kell hozzáigazítani....
    2019. 08. 23, 21:41  Hun‒ugor géntangó
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jobbkéz-szabály-alkalmazás a Keleti-Csendesóceáni-hátságon

Bár a szabályalkotó szándéka kitalálható, körültekintőbb fogalmazással sokat segíthetett volna.

Fejes László | 2016. január 6.
|  

A mozgószabály alkalmazása és a földrajzi nevek helyesírása egyaránt komoly nehézséget okoz a magyar nyelvhasználók többségének. Ákos nevű olvasónk kérdésében a kettőt kombinálja:

Az gondolkodtat régóta, hogy helyes-e az ilyen típusú földrajzi név írása: Keleti-Csendesóceáni-hátság. Az atlaszok így írják, viszont földrajzi és helyesírási szakkönyvekben nem találtam meg. Talán érvényesül az első mozgószabály a földrajzi neveknél is ilyenkor?

Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy bár az AkH. 12. kiadásának 141. pontja szinte szó szerint megegyezik az AkH. 11. kiadásának 139. pontjával, az új szabályzat már nem használja a mozgószabály kifejezést. Hogy ennek mi az oka, rejtély – ráadásul a szabályok új nevet sem kaptak, így várhatóan a jövőben is mindenki mozgószabályokként fog rájuk utalni, függetlenül attól, hogy a szabályzat nem nevezi így őket.

Olvasónk felvetése jogos, hiszen az első mozgószabály így szól:

Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatban egybeírjuk [...]

Ákos bizonyára arra gondol, hogy a Csendes-óceán kötőjellel írandó, de az álatal megadott formában ez hiányzik. Ha az ilyen esetekben alkalmazzuk az első mozgószabályt, akkor viszont semmiképpen nem lehet helyes a Keleti-Csendesóceáni-hátság, hiszen ha a Csendes-óceánihoz hozzárakjuk a hátságot, akkor Csendesócáni-hátság lesz az eredmény, ha viszont ehhez még a Keletit is hozzátesszük, akkor megint alkalmaznunk kell az első mozgószabályt, így Keleti-Csendesóceánihátság lesz az eredmény. (Ha először tesszük hozzá a Keletit, aztán meg a hátságot, akkor pedig Keleticsendesóceáni-hátság.)

Kaliforniától délre az Antarktiszig húzódik a Kelet-Csendes-óceáni-hátság (vagy Kelet-csendes-óceáni-hátság?)
Kaliforniától délre az Antarktiszig húzódik a Kelet-Csendes-óceáni-hátság (vagy Kelet-csendes-óceáni-hátság?)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Bár a mozgószabály tényleg ezt sugallja, a valójában az ilyen összetételeket másképp kell írni. Ezeket az AkH. 177. pontja (a 11. kiadásban a 177. pont) szabályozza:

[...]

Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak, vö. 176. a); Holt-Tisza, vö. 177. a); János-dűlő, vö.176. b)] elé egy közszói előtag (rohonci, belső, nagy stb.) kerül, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.

[...]

b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak, vö. 176. a); Holt-Tisza, vö.177. a); János-dűlő, vö. 176. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. [...]

[...]

Itt tehát szó sincs arról, hogy az eredeti kötőjelet törölni kéne, és ezt megerősítik a példák is: Kelet-Közép-Európa, Új-Dél-Wales, Nagy-Hideg-hegy; Két-bükkfa-nyereg, Dél-kínai-tenger, Kelet-európai-síkság stb. Igazán persze nem is ezek a viccesek, hanem az -i képzős alakjaik. A pálmát kétségtelenül azok az alakok viszik el, melyekben két kisbetűs elem közé szorul egy nagybetűs: belső-János-dűlői, holt-Tisza-bereki, déli-Shetland-szigeteki.

Bazaltorgonák egy dél-Shetland-szigeteki parton
Bazaltorgonák egy dél-Shetland-szigeteki parton
(Forrás: Wikimedia Commons / Acaro / CC BY-SA 3.0)
Kérdés persze, hogy a mozgószabálynál miért nem jelzik, hogy a földrajzi nevekre nem vonatkozik. Ákosnak azonban más problémája is van az első mozgószabállyal:

Másik kérdésem ez lenne: ha egy, a második mozgószabály következtében kötőjellel írt szóhoz (jobbkéz-szabály) újabb tagot kapcsolunk, akkor az első mozgószabály (jobbkézszabály-alkalmazás) vagy az AkH. 12. kiadásának 140. pontja (jobbkéz-szabály-alkalmazás) érvényesül?

A 140. szabály így hangzik:

Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt), például: Kossuth-nóta-éneklés, Nobel-díj-átadás, C-vitamin-adagolás, tb-járulék-csökkentés. sakk-készlet-gyűjtemény, tarokk-kártya-játékos. [...]

Itt tulajdonképpen kimondja a szabály, hogy ezt a megoldást csak akkor alkalmazzuk, ha az előtag tulajdonnév vagy betűszó, illetve ha három (azonos) mássalhangzó találkozna. Ez a jobbkéz-szabályra tehát semmiképpen nem vonatkozhat, így a mozgószabály érvényesül. Ettől függetlenül persze a szabály rosszul van megfogalmazva, hiszen csak három azonos mássalhangzó találkozásakor alkalmazunk kötőjelet, különbözőek esetében még négynél sem (sportprogram, szörfklub). (Ez a szabály egyébként teljesen új, a 11. kiadásban még nem volt előzménye, ami érdekes problémákat okozott.)

Gyanítható, hogy a szabályalkotó szándéka szerint az első mozgószabály csak akkor alkalmazandó, ha az eredetileg meglevő, de a szabály alapján törlendő kötőjel, a 6:3-as szabály alapján került a szóba – a példák legalábbis mind ilyenek. Ezeken kívül ide tartozhatnak még a második mozgószabály által létrehozott összetételek (hidegvíz-csap, de hidegvízcsap-javítás). Természetesen az lenne az egyértelmű, ha az első mozgószabály tartalmazná, hogy pontosan mikor kell használni, mikor nem. A jelenlegi gyakorlatot ismerve évtizedeket várhatunk arra, míg ezt a hibát a 13. kiadásban javítják.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X