nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Informatikaoktatás: információhiány

Egy hosszú, nem kevés konfliktussal terhelt folyamat záródhat le a nyár végén: a politikai harcok által meghatározott közegben végre véglegessé válhat a sok csúszást szenvedett, a közoktatás kereteit meghatározó Nemzeti Alaptanterv (NAT) új változata, és erre építve megszülethetnek azok a kerettantervek, melyek alapján a közoktatásban dolgozó pedagógusok megtervezhetik, hogy 2012-től milyen elvek alapján készülnek fel óráikra az általános és középiskolákban. Mivel a NAT magában foglalja az informatikai képzéseket, az ezt illető alapvető koncepciókat is, és mivel e területen is igen nagy volt a bizonytalanság az utóbbi időben, ezért az IT café szerkesztősége úgy gondolta, érdemes utánanézni, mi várható, mire számíthatnak a tanárok, a szülők és a diákok a közeljövőben.

IT café, Dajkó Pál | 2011. július 5.
|  

E kíváncsiságot nemcsak az indokolta, hogy az oktatásért jelenleg felelős vezetők kommunikációs stratégiája miatt mind a laikusok, mind az újságírók, mind az adott szakmai területek képviselői (értsd: az informatikát nap mint nap tanító tanárok) látható, érzékelhető bizonytalanságban voltak, vannak, hanem az is, hogy úgy véljük, a mostani gazdasági környezetben egy ország nemzetgazdasága számára is alapvető fontosságú, hogy milyen stratégia célok vezetik irányítóit, amikor az IT-képességek oktatásáról van szó, vagyis kiemelt szerepe lehet annak, hogy generációk milyen informatikai tudással hagyják el a különböző iskolákat.

Informatikaoktatás: információhiány
Forrás: Wikimedia commons / Adam Dubrowa

A csángó gyerek meg az okostelefon

Ez, a NAT informatikai részét illető vita önmagában szimplán szakmai is lehetne – az persze kérdés, hogy pedagógiai vagy informatikai szempontból, természetesen mindkettőt le kell folytatni. De jelen esetben az a blőd helyzet állt elő, hogy az informatika oktatásának változásáról szóló elemzést épp az információ hiánya nehezíti meg.

Az oktatási ügyeket tavaly átvevő Hoffmann Rózsa elindította a köz- és felsőoktatás gyakorlatilag teljes átszervezésének folyamatát. Ennek keretében – mivel a NAT átalakítása ennek munkának alapvető eleme – természetesen az informatika tanításának jövője is szóba került, e területen is elindult egy újragondolási folyamat. Ez önmagában teljesen természetes, különösen egy ilyen dinamikusan változó területen, ám a kormányzati kommunikáció sajátosságai, illetve az azóta is tapasztalható átalakítási gyakorlat miatt jól érzékelhetően egyfajta hisztérikus hangulat alakult ki az informatikát tanító tanárok között is. Ennek legfőbb oka, bízvást mondhatjuk, az információhiány volt.

A legnagyobb botrányt egy, a sulinet levelezőlistáján az érintett szakterület képviselőit megszólító levél okozta. Ebben egy konferencián tapasztaltakra és az ott elhangzott mondatokra hivatkozva Kőrösné dr. Mikis Márta, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének (ISZE) vezetője olyan idézeteteket hozott az államtitkár asszonytól, illetve az illetékes minisztérium képviselőjétől, mely joggal háboríthatta fel a tanári közösség tagjait. A lista sajátosságait figyelembe véve betűhíven idézzük a levél legfontosabb részét:

Informatika tantárgyi bizottság NINCS, nem is lesz, egyénileg se írja senki az informatikát. (Megj.: a többi tantárgyat sem bizottságok, hanem egyénileg felkért szakértők írják, OFI-s kollegáim már 2-szer véleményezték.)

Hoffmann R. nyilatkozata szerint ugyanis „az informatika tanítása fokozatosan kivonul az oktatásból”. Szerinte csak azok számára kell tanítani a jövőben az informatikát (= a gépek be-és kikapcsolását stb.), akiknek nincs otthon számítógépük!!!! A többi gyerek remekül kezeli a technikát, pl. ő látta, ahogy a kis csángó gyerekek bravúrosan használják az okostelefonjaikat. Azaz az informatikát alkalmazni kell, minden tantárgyban, korszerű pedagógiai módszerekkel. Emiatt küzdöttek azért, hogy az informatika ne legyen kötelezően választható érettségi tantárgy. A technika önmagában ugyanis nem elég: a 70-80-as évek porosodó írásvetítőinek és drága nyelvi laborjainak kihasználatlanságával példálózott, illetve egy svájci kutatással, miszerint semmivel se lett jobb a tanítás az interaktív táblák alkalmazásával. Sajnos a délelőtt folyamán az államtitkárság munkatársának (Varga Zoltán, NEFMI) szájából az is elhangzott, hogy milyen „tragikus” a magyar oktatás helyzete: nincs angol WC, de van interaktív tábla! (Égtem a külföldi EU-meghívottak előtt, akiknek a tolmács mindent lefordított.) Ő is ellenzi a különálló informatika tantárgyat, mert szerinte az „az alapműveltség része”, ezért „nem kell tanítani”.

HT-1080Z, a korai nyolcvanas évek iskolaszámítógépe
HT-1080Z, a korai nyolcvanas évek iskolaszámítógépe
(Forrás: ht.homeserver.hu)

A Kőrösné által fentebb idézett szöveghez még a levelezőlistán hozzászólt Reményi Zoltán, akit Hoffmann Rózsa államtitkár felkért a NAT informatikai részének kidolgozására létrehozott bizottság vezetésére, és ő akkor is, majd megkeresésünkre most is cáfolta azt, hogy ne lenne bizottság. Mint elmondta: az államtitkár asszonytól már decemberben megkapta a felkérést, a bizottság megalakult, dolgozik, dolgozott. Reményi azt is cáfolta, hogy szó lenne az informatika mint tantárgy kivezetéséről, mivel megbízásuk nem erre szólt, hanem csak minimális strukturális átalakításokra kerül sor az új NAT-ban. Ugyanakkor sem Reményi, sem senki az azóta általunk megkérdezettek közül nem cáfolta azt, hogy a Kőrösné által idézett mondatok elhangzottak volna.

Vélhetően a levelezőlistán leírtak futottak be nagy karriert az ország informatikát oktatói között, akik – főként információhiányuk miatt – egyrészt készpénznek vették Kőrösiné levelének tartalmát, másrészt még ezeket az egyébként valóban abszurdnak ható mondatokat is továbbfűzték, és a pletyka törvényeinek megfelelően szépen meghizlalták őket.

Mi az igazság?

Igyekeztünk utánajárni annak, hogy akkor most mi is a helyzet, valójában az informatika oktatását milyen módon érinti a NAT újragondolása, milyen újdonságok várhatóak, milyen konkrét változásokra számíthatnak az informatikát oktató tanárok.

Sikerült beszélnünk a terveket kidolgozó bizottság két tagjával, az elnök Reményi Zoltánnal, illetve egy, az elnökhöz hasonlóan szintén iskolában napi szinten oktató taggal, a szegedi Rozgonyi-Borus Ferenccel. Mindketten elmondták, hogy hisztéria a gyökeres átalakításról szóló pletykasorozat. Reményi Zoltán közölte, hogy néhány napja adták le a közös megegyezéssel kialakított szöveget, mely a további egyeztetések után várhatóan a NAT informatikaoktatást érintő részének végleges szövege lesz, ennek elfogadása valószínűleg augusztusban történik meg.

Mint az elnök kifejtette az IT cafénak, az új koncepció alig tér el a korábbi, már 2007 óta alkalmazott irányelvektől: megtartották az arányokat, sikerült megállapodni arról (az új szóhasználat szerint) „nemzeti minimumról”, mely elvárás a közoktatásból kikerülők részére – ez alapvető képességek és tudások meghatározását jelenti. Reményi Zoltán szerint fontos változás csak annyiban történt, hogy az elmúlt néhány évben az IT területén hangsúlyosabbá vált témákat is elővettek, ezek oktatását is előírják: ilyenek például az adatbiztonság, az információmegosztás utóbbi időben mind élesebbé váló gondjai, a mobilkommunikáció.

Kérdésünkre az elnök elmondta azt is, hogy a NAT-on túlnyúló kérdések, melyek érdekelhetik az informatikát oktatókat (az informatikai óraszámok, a tárgynak az érettségiben való súlya stb.) nem tartoztak feladataik közé, ezek meghatározása a NAT elfogadását követő munka része, ez már a kerettantervek kialakítását végzők felelőssége lesz.

A Commodore Plus 4 és közeli rokonai: a kései nyolcvanas évek iskolaszámítógépei
A Commodore Plus 4 és közeli rokonai: a kései nyolcvanas évek iskolaszámítógépei
(Forrás: Wikimedia commons / McCormick / CC BY 3.0)

Valahogy fáj ez az egész

Azt az IT café tudósítója megkönnyebbüléssel tapasztalta, hogy az informatika visszaszorításáról szóló hírek megalapozatlanok voltak – bár, ahogy utaltam is rá, azt még senki nem cáfolta meg, hogy az inkriminált, józan ésszel felfoghatatlan mondatok nem hangzottak el. Ugyanakkor kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy az informatika oktatásáról szóló vitával az a legfőbb baj, hogy – nem volt.

Nem volt, mivel a közvélemény erről a koncepcióváltásról – már ha az – nem értesült, nem értesülhetett, ugyanis nem készültek nyilvános vitaanyagok, nem volt sem széles körű szakmai, sem széles körű társadalmi egyeztetés. Ennek legjobb bizonyítéka a fentebb vázolt helyzet, amikor az egyéb szempontok miatt is aggódó tanárok alap nélküli pletykákat osztanak meg egymással, munkahelyvesztéseket vizionálnak stb. Mindez a nyilvánosság bevonásával elkerülhető lett volna.

A helyzet abszurditását mutatja az is, hogy amikor információkat akartunk szerezni egy valóban szűk szakmai problémáról – vagyis hogy az oktatási kormányzat milyen keretek között képzeli el az informatika oktatását a közeljövőben –, akkor némileg kafkai helyzetben találtuk magunkat: a közvetlen érintettek (több oktatóval is beszéltünk) mindannyian a bizonytalanságra panaszkodtak, ám erről nyíltan szóltak, némileg kétségbeesetten, időnként megrémülve a saját kiszolgáltatottságuktól. Egy szinttel feljebb, a munkába bevont szakemberek, mint például a fent említettek, fenntartások nélkül, készségesen és őszintén mondták el, mit is csináltak, ám amikor szélesebb területet érintő koncepcionális kérdések merültek fel – melyek közé például beletartozik az a jelenlegi kormányzaton belül éles harcokat okozó vita, mely Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között zajlik az oktatás jövőjéről –, akkor (természetesen, az életösztöntől vezettetve) megálltak, és nyilvánvalóan nem kívántak ebbe is belemenni. Jogosan, hiszen, nem ez a dolguk, ám a kép akkor lett volna teljes, ha a pedagógiai vetület nem lenne olyan forró terület, amelytől a megkérdezetteknek tanácsos óvakodni.

A kutakodás során persze az IT café eljutott az oktatáspolitika felső szintjére is, ám itt világossá vált, hogy információkra nem számíthattak. A NAT teljes kidolgozásáért felelős vezető, a Csekő Krisztina hirtelen kirúgása után Hoffmann Rózsa javaslatára az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) élére került Kaposi József többszöri megkeresésükre sem reagált, holott a résztvevők szerint egyedül ő jogosult a NAT tervezetének kiadására – ebben egyébként nem reménykedtek, habár tényleges elemzést csak a 2007-es érvényes NAT és a jelenlegi tervezet alapján tudtak volna prezentálni. Megkeresték közvetlenül is az illetékes államigazgatási szervet, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot (NEFMI) is, ám itt Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár a titkárságán keresztül azt üzente, hogy a NAT kérdése még nem aktuális, térjenek vissza rá később. Értsd: ha már elfogadták; vagyis a minisztériumi álláspont is az, hogy ennek koncepcionális vitája nem tartozik a nyilvánosságra, legfeljebb véleményezhetjük a kormány által elfogadott és törvénybe iktatott NAT-ot.

Business as usual

Összességében az látható, hogy a pletykák által tüzelt aggodalmak megalapozatlanok, de komoly pozitív változásokra sem számíthatunk. Az jól látható, hogy az informatika általánosságban véve sem számíthat a „húzó ágazat” címkére hazánkban. Az oktatási átszervezés „titkosítása” miatt azt sem látjuk, hogy pontosan milyen státuszba kerül az informatika az általános és a középiskolákban, ezért ha valaki arra számított, hogy ebben a ciklusban az IT kiemelt szerep kap a jövő generációinak felkészítésében, az bizonyára csalódni fog.

A magyar informatikaoktatás jövője?
A magyar informatikaoktatás jövője?
(Forrás: Wikimedia commons / ZackClark)

A cikk az IT cafén megjelent korábbi változatába egy részben téves információt tartalmazó mondat is belekerült a felvételivel kapcsolatban. Ezt korrigálták Reményi Zoltán pontosításával, megjegyezve azt, hogy a helytelen információ terjedése is egyik jele a kommunikáció elégtelenségének: „A felvételivel kapcsolatosan pedig nem tudom, hogy honnan van az az információ, hogy az informatika kikerült a felvételiben pontot jelentő tárgyak közül. EZ NEM IGAZ!!! Ez ismét egy kacsa, amit a felvételi renddel kapcsolatos jogszabályok elolvasása rendbe tehetne. Ez ismét egy olyan lufi, amivel hangulatot lehet kelteni, pedig semmi alapja nincs. Pusztán arról van szó, hogy jelenleg egyik felsőoktatási intézmény sem szándékozik előírni, hogy hozzá a bejutás feltétele az emelt szintű informatika vizsga letétele. De ez pontosan megegyezik a 2005 óta létező gyakorlattal. Azaz a felvételi szempontjából továbbra is egy halom intézménybe választható az informatika érettségi, de nem írják elő az emelt szintet. Tehát mind középszinten, mind emelt szinten megírt érettségi dolgozatokkal lehet pontot vinni” – írja levelében a NAT informatikai részének kidolgozásáért felelős bizottság elnöke.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X