nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Író olvasó
A jövő: digitális analfabetizmus?

Ez a cikk egy jajkiáltás, amely nem több pénzt, hanem tisztes munkafeltételeket kér tanár és diák számára annak érdekében, hogy legyen esély a munkához és a mindennapokhoz szükséges informatikai tudás átadására és megszerzésére.

Fodor Zsolt – Molnár Péter | 2012. október 19.
|  

Gyakorlatilag minden hírportálon megjelent, hogy a pedagóguséletpálya-modell bevezetése csúszik. Teret adtak a pedagógusok véleményének is. Ezzel szemben a kerettantervek megjelenésének szinte csak a tényét közölték. A pedagógusbér-emelés egy tollvonással megadható, később ugyanúgy el is vonható, míg a diákok, akik ebben az új rendszerben kezdik meg tanulmányaikat (1., 5., 9. évfolyamon), azok orvosolhatatlanul magukon fogják viselni annak minden hibáját.

Aki el kíván mélyedni a témában, a következő forrásokat javasoljuk.

Kerettantervek:

illetve Nemzeti Alaptanterv  (10813-10824. oldal).

A következőkben áttekintjük, hogy mit eredményez majd az informatika oktatásának kerettantervi szabályozása. Röviden: digitális analfabetizmust. Ennek következményeként pedig csökken a fiatalok álláshoz jutási esélye, az elhelyezkedőknél pedig a számítógéppel végzett munka hatékonysága. A hiányosságok pótlása a munkavállalók vagy a munkaadók részéről komoly anyagi ráfordítást kíván majd, így gazdaságilag is kimutatható kárt okoz.

Állításunk alátámasztását megpróbáljuk egyszerűen szemléltetni.

  • A 2012 elején megjelent Nat az informatika műveltségterületet kiemelten kezeli.
  • A Nat 1–12. osztályig határoz meg tartalmakat.
  • A napokban megjelent kerettantervek a Natban megjelenő tartalmakat tantárgyakhoz rendelik.

Az informatikaórák számának tervezett változása a korábbi kerettantervhez képest a következőképpen alakul:

 

megelőző
kerettanterv

2013/2014-től érvényes kerettanterv

Csökkenés mértéke:

1-4 évfolyam:

1 óra

0 óra

100%

5-8 évfolyam:

3,5 óra

3 óra

15%

Gimnázium 9-12 évfolyam

5,5 óra

2 óra

63%

Szakközépiskola 9-12 évfolyam:

6 óra

1 óra

83%

Gimnáziumot végzettek esetén

10 óra

5 óra

50%

Szakközépiskolát végzettek esetén

10,5 óra

4 óra

62%

A csökkenés tehát drasztikusnak mondható. Meg kell jegyezni, hogy gimnáziumban csak a 9-10. osztályban, míg szakközépiskolában csak a 9. osztályban lenne informatikaóra, lényegében ugyanazzal a tartalommal!

Az informatika alaptantervbeli tartalmát jelentősebb vita nem kísérte – ellentétben néhány más, érzékenyebb területtel. Az informatika tárgy kerettantervi megvalósítást azonban nem pusztán vitatta, hanem egyszerűen minősíthetetlennek, végrehajthatatlannak ítélte az informatikatanárok szakmai fórumon megszólaló csoportja.

Természetesen lehet hivatkozni arra, hogy a megadott tartalmak más tantárgyakban megjelennek a szükséges arányban, azonban ezt nem sikerült felfedeznünk. Ráadásul a többi tantárgyba integrált informatikaoktatásnak a legtöbb intézményben sem a személyi, sem a tárgyi feltételei nem adottak. Ne feledjük, a Nat által megfogalmazott minimumnak minden iskolatípusban meg kell felelni, függetlenül az óraszámoktól!

Informatika: félreállítva
Informatika: félreállítva
(Forrás: Wikimedia Commons / Gorkaazk)

Megoldás lehet-e a hatékonyság növelése? Nos, az informatika – bár komoly elméleti alapja is van – inkább gyakorlati tárgy. Az informatikaérettségin a gyakorlati résznek 80 százalékos súlya van a végső jegyben. Nem elegendő megmutatni valamit, azt be is kell gyakorolni. Ehhez az óraszám elképzelhetetlenül csekély, a gyakorlásra, de még a számonkérésre sem szán időt.

A feszített tempó eredménye a diák oldalán nem tudás, hanem tudatlanság lesz. Jelenleg minden évben több mint 30000 diák érettségizik informatikából. A tervezett órakeretekkel ez a szám nullához fog közelíteni, hiszen képtelenség felkészíteni, egy alapvetően gyakorlati vizsgára, a diákokat. A lelkiismeretes tanár pedig szenved, mert tudatában van annak, hogy így a kívánt tudás átadása reménytelen és a kudarcnak nem a diák, hanem azon teljesíthetetlen követelmény az oka, amely alapján a tanári minőségértékelésnél majd őt megítélik. Félő, hogy a jelenleg pályán lévő informatikatanárok ezt nem vállalják fel, s pályaelhagyók lesznek, hiszen a több mint 50 százalékos óraszámcsökkenés létszámleépítést is jelent egyben. Ez pedig a jelenlegi informatikaoktatás kegyelemdöfése lenne.

Szűkre szabva
Szűkre szabva
(Forrás: Wikimedia Commons / {{{1}}} / CC BY 2.0)

A feszített tempó könnyebb érthetősége érdekében a kerettanterv informatika tárgyának bevezető évfolyamának első anyagrészét idézzük. A szürke hátterű szöveg az általános iskola 6. évfolyamán 4 tanóra alatt feldolgozható a készítők szerint. Figyelem, ezen az évfolyamon nincs szükség előzetes tudásra!

Adott informatikai környezet tudatos használata

Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel.

Az alkalmazási területek összegyűjtése csoportmunkában (pl. modellezés, animáció, forgalomirányítás, irodai alkalmazások, média, játék, időjárás-előrejelzés, telekommunikáció stb.).

A helyi adottságoktól függően egyes területek bemutatása, kipróbálása.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismerése

Az egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet megismerése.

Az otthoni és az iskolai számítógépes környezet összehasonlítása megadott szempontok szerint.

A számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatok végzése.

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése

Az operációs rendszerek fajtái, részei, funkciói. Az operációs rendszer felhasználói felülete.

Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás.

Állományok típusai, keresés a háttértárakon. Állománykezelő segédprogramok.

Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés.

Számítástechnikai mértékegységek.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás

A legszükségesebb perifériák bemutatása és használata.

A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata.

Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem.

A gépterem házirendjének megismerése, betartása.

A hardvereszközök kiválasztási szempontjainak felismerése, alkalmazása.

Víruskereső programok használata

Vírus fogalmának megértése.

Védekezés a vírusok ellen.

Víruskereső program alkalmazása.

A program üzeneteinek értelmezése.

Azt a laikusok is láthatják, hogy a fenti felsorolásba foglalt ismeretek és képességek nem közvetíthetők és nem gyakorolhatók be négy tanóra alatt. Ilyen és ehhez hasonló abszurditásokból szép számmal lehet találni az új informatika kerettantervben.

A szerzők informatikatanárok: Fodor Zsolt, informatika szakvezető tanár, Szegeden; és Molnár Péter, informatika szakos tanár Kisteleken.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 El Vaquero 2013. április 24. 09:49

Ugyan már! Részemről szívesen olvasom a Krizsa-teleregényeket.

Ráadásul most maximálisan igazat adok neki. Egy használt gép már nem drága, 20 ezer alatt is van, és a net sem, bár utóbbi elérhetetlen lehet bizonyos helyeken, vagy csak drágább fajtája áll rendelkezésre az környéken (mobilnet, ADSL). Plusz a villanyszámlában a többlet. Ráadásul, ha végigragozzuk és a jajj, nincs pénz számítógépre, akkor még mindig ott van, hogy lassan mindenki okostelefonnal mászkál, főleg a fiatalok. Akár még azon is lehet informatikát tanulni (irodai programcsomagok, netezés, e-mailezés, programozás), szóval elég nagy kifogás ez a jajj, nincs gép, brühühü.

Sőt, hova tovább ne menjek, még gép nélkül is lehet tanítani, jó, persze úgy a gyerekeknek szárazabb lenne, kevésbé érdekes, de kivitelezhető. Persze nem ez a helyzet, mert pl. ahol egyik rokonom munkahelyén, egy állami közintézményben rendszeresen kapnak INGYEN nemzetközi segélyszervezetektől leselejtezett svájci és osztrák gépeket, monitorostól, mindenestől, tokkal-vonóval, működőképesen, netezésre is alkalmasan. Magyarországon is vannak ilyen szervezetek, sőt, magánemberek szerveződésében is láttam ilyet, informatikai karitatív munkában, leadott, kidobásra szánt, vagy felajánlott, de működőképes alkatrészeket mentenek meg, és gépet raknak össze rászorulóknak pl. www.felajanlasok.hu

Jó, persze ezeken lehet nem megy a Microsoft Office 2010, 2012, meg a Windows 7, 8 sem, a legújabb játékokról nem is beszélve, de egy régebbi vagy karcsúsított linux, vagy Windows XP LibreOffice-szal, vagy Microsoft Office 2003-mal bőven, netezésre is alkalmasak (böngésző, Flash, Java)

A legelsüllyedtebb nyomortelepeket, putrikat leszámítva (bár ezeknél az is nagy mutatvány, hogy az itteni gyerekek egyáltalán járjanak iskolába), nem nagyon hiszem, hogy lenne olyan fiatal, akár vidéken, aki manapság ne találkozna napi szinten valamilyen informatikai eszközzel, vagy ennek a hiánya konkrétan meghiúsítaná számára az informatika tanulását. Egyszerűen legalább egy informatikai alapcikk olyan alapvető, mint a tévé.

Krizsának abban is igaza van, hogy sok felesleges dologra költenek az emberek. Egyik ismerősöm pár évvel ezelőttig állandóan sírt, hogy nincs pénz számítógépre, pedig ő is, felesége is jól keresett. Persze azt tudni kell, hogy a gyerekek szórták el hétvégénként az 5 ezer forintokat diszkóban, meg rázták a rongyot, meg ugyebár a drága kajálásokat sem vetette meg a család, kirándulgatás ment ezerrel, sőt, egy idő után az egyik gyereküknek vettek játékkonzolt is. Végül torokszorító bánat közepette vettek gépet, mikor már annyira muszáj volt, szépen átrendezték a prioritásaikat. Korábban egész egyszerűen nem tartották fontosnak, nem volt rá igazából igényük. Szerettek volna persze, de nem akarták igazán.

A másik véglet, főleg 50 felettieknél, mikor van a háztartásban számítógép, működőképes, nettel (pl. gyerekek adják oda a régi gépüket, amikor lesz nekik újabb), meg mindennel, de mivel nincs rá igényük, meg az informatikai kultúrájuk a nullán van, be sem kapcsolják. Szépen le van terítve a gép díszterítővel, ízlésesen, egy váza virággal és petrezselyemmel díszítve, elejét véve, hogy a por azért meg ne egye.

9 Fejes László (nyest.hu) 2013. április 24. 08:38

@Krizsa: Nem tudom, észrevette-e, de ez egy ismeretterjesztő oldal, ahol a hozzászólások a cikkben szereplő információk megvitatására, kiegészítésére nyújt keretet. Az olvasók nem szokták megosztani, hol élnek és mennyiből, milyen az anyagi helyzetük, mivel foglalkoznak, milyen betegségeik vannak, és hogy mennyiben elégedettek a sorsukkal. Az ilyen témák megbeszélésére az internet számos fórumot (szó szerint fórumot) biztosít. Nyomatékosan kérjük, hogy a kommentelés során igazodjon a nyest írott és íratlan szabályaihoz, és ne offolja szét az eszmecseréket.

Konstruktív hozzáállását köszönjük.

8 Krizsa 2013. április 24. 08:09

A rám irányított "lekezelés" szó miatt, igazságtalan hozzászólásra utoljára válaszolok. Ezt már mással is megtettem...mert én "szegény" vagyok ugyan, de szerény egyáltalán nem.

Az itteni eddigi hozászólásaimból már mind kiderült az, amit most csak összefoglalok.

Az, hogy én itt (Izraelben) még a bp.-i átlag nyugdíjasnál is SOKKAL kevesebből élek. Még szerényebb a lakásom, a ruházatom, a felszerelés, stb.

Igaz, hogy van m.o-i. törtnyugdíjam is, de azt mind más(ok)ra költöm (Magyarországon). Itt is van nyugdíjam, de az elmegy a lakástörlesztésre és a könyveim... stb.-re. Vagyis az életcéljaimra.

A saját és további, szintén mások szükségleteire költött pénzt naponta keserem meg fizikai munkával (kertészet).

Gyógyszerre persze még életemben nem költöttem, na miért?:-). Kenceficére sem, még soha. Mégis mindig volt vagy férjem, vagy "partnerem".

Gyermekkoromban pár éven át még állami gondozott is voltam.

Igaz, hogy a komm. alatt ingyen tanulhattam: két diplomám van az ELTE-ről, de mivel ott is dolgoztam 16 évet, ezt már a kiköltözésem előtt visszafizettem. Persze a tanuláshoz azért kaja meg könyvek is kellettek, ezért az egyetem alatt (mellett) is sokat dolgoztam. BÁRMIT, hótakarítást is.

Milyen nő voltam (ma már öreg ugyan, de előtte)? Normál átlag, kellemes kinézet, semmi különös. Mégis "mindent" elértem.

Szóval a "lekezelés" be van szüntetve.

7 Molnár Cecília 2013. április 24. 06:58

@Krizsa: Nem értem ezt a fajta türelmetlenséget, intoleranciát és lekezelést. Egy kis olvasnivaló Magyarországról:

nyomorszeleblog.hvg.hu/

6 Krizsa 2013. április 24. 06:40

NEM igaz, hogy elképzelhetetlen összeg a számítógép (pláne, ha nem új). A magyarországi családok - gondolom - 90%-a igenis van annyi. Nemrég 20 ezerért vettem egy ottani rokonomnak működő laptopot internettel - második gépnek! (a gyerekek számára).

Annyi feleleges dolgot vásárolnak...meg annyival több kaját, mint amennyitől egészségesek (normál súlyúak) maradhatnának.

Sem a számítógép elemi szükségessége, mint a víz, meg a szappan, vagy inkább, mint a levegő? nem köztudott. Hogy a fenébe nem? Sem a normál testsúly minimum feltételének tudtosítása... Pedig TV mégis van mindenhol, az berikoltozhatná naponta 50-szer... de főleg csak a haj és körömfényesító kencékről ugat.

Nem kell a gyereknek, a géppel való megismerkedéshez tanár, de még szülő sem. Kezébe kell adni és fél óra mulvamár többet tud, mint a ny-anya.

***

Itt a 3 éves is odaül a számítógéphez, de ha anyu nem ér rá vezetgetni a kiskezét, hanem lerázza, akkor fogja a gyerek-telefont (játékokra). Na ebből már csak egy van, ezért jól összevesznek rajta a testvérével. Anyu a kisebbet támogatja, ezután a nagyobbik belátja, hogy most csak irányítania lehet a kicsit - de majd ha elalszik...

5 julesh72 2012. október 23. 07:32

@Molnár Cecília:

Kedves Cecília!

Köszönöm válaszát, kíváncsian várom a cikket!

Hricsovinyi Julianna

4 julesh72 2012. október 21. 07:28

@fodorzsolt:

Kedves Zsolt!

Nagyon köszönöm a válaszát és hogy meghallgatta halk kis "jajkiáltásomat".

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez alapvetően egy jó cikk és tetszik.

Egyetértek, a szakiskolai kerettantervben a közismereti 12 óra nagyon kevés, az óraszámcsökkenés nyilván nem csak az informatikát sújtja (a testnevelést kivéve mindent). Lehet, hogy nehéz érvelni a 0 óra ellen, én azért ahol csak tudom meg fogom próbálni.

Vélhetőleg a cikkben felvetett digitális analfabetizmus a szakiskolásokat a többieknél nagyobb arányban fogja érinteni, mivel közöttük nagyobb arányban vannak rosszabb családi háttérrel rendelkező tanulók, akiknek valószínűleg otthon sem adatik meg találkozni számítógéppel és megfelelő IKT kompetenciával rendelkező szülővel, családtaggal. Ezt csak mélyíti, hogy most már az iskolában sem fogja megkapni az esélyt arra, hogy ezen változtasson. Várhatóan tehát az a bizonyos olló még inkább nyílik...

Csak abban maradt hiányérzetem, hogy egy mondat-utalás erejéig talán ezek a tanulók is megérdemelték volna a "jajkiáltást".

Még egyszer köszönöm!

Hricsovinyi Julianna

3 Molnár Cecília 2012. október 20. 11:51

Kedves Julianna!

A szakiskolai kerettantervekkel külön cikkben tervezünk foglalkozni. Szakiskolákkal foglalkozó sorozatunk keretében. (Az anyag be van tervezve, szerzőnk már dolgozik rajta.) Reméljük, sikerül pótolnunk a hiányosságokat.

Tisztelettel:

Molnár Cecília

2 fodorzsolt 2012. október 20. 11:23

Kedves Julianna!

A felhívás pdf változata később született, mint a cikk. Az eltérés tehát nem a nyest.hu hibája, legfeljebb a laptól teljesen független szerzőké, tehát a mienk. Azért tettük hozzáférhetővé, hogy a támogatók listája megjelenhessen.

A petersoft.hu/keret/kerettanterv_informatika.pdf címen olvasható változat egy-két olyan mondatot tartalmaz, amelyet időközben mások javasoltak. Ez a változat a támogatók listának növekedésével naponta néhányszor frissülni fog.

A szakiskolákkal kapcsolatos _személyes_ véleményem az, hogy a közismereti óraszámra engedélyezett heti 12 óra, ami érdemben csak 6, annyira kevés, hogy el sem tudom elképzelni, mire lehet jutni felhasználásával. Az informatika ráadásul nem is szerepel ebben a 6 órában. Az informatika érdekében érvelhetünk a NAT tartalmával az általános iskola, gimnázium és szakközépiskola esetén, de szakiskolánál ilyen segítség sajnos nincs.

1 julesh72 2012. október 20. 08:11

Tisztelt Szerzők!

Alapvetően teljesen egyetértek és informatika tanárként, illetve szakértőként támogatni tudnám ezt a felhívást.

Azonban a cikkben az elemzésből az kimaradt, hogy a szakiskolákban az új szabályozás szerint informatika órák száma 0, vagyis 100%-os csökkenés.

Megnéztem, az eredeti felhívásban benne van szövegesen (a táblázatból persze ott is hiányzik, amit nem igazán értek), de hát a médiának annyira nem számítanak a szakiskolai tanulók. Biztos nincs olyan hírértékük mint a többieknek. Bár azt hittem a Nyelv és Tudományban ilyen hibát nem követnek el.

A sokat emlegetett esélyegyenlőségnek ilyenkor is számítania kéne. Pont az a a réteg maradt ki (megint), akinek a legfontosabb a felzárkózás nem csak önmaguk számára, de a társadalom szempontjából is.

Bocs, de emiatt fel vagyok háborodva, még ha a cikk többi részével teljesen egyetértek is!

Hricsovinyi Julianna

Információ
X