nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csak idegeneknek!
Indulj el egy úton...

Egy dal, melyet szinte mindenki jól ismer – de vajon hányan értik? A rejtvényt ezúttal több tényező is nehezíti. Nem elég, hogy rá kell jönnünk, hogy az egyik szót szokatlan értelemben használják, de ehhez ismernünk kell azt a strófát is, mely nincs benne a legismertebb változatban. Mindenesetre abból kell kiindulnunk, hogy a szövegnek igenis van értelme.

Fejes László | 2013. március 6.
|  

Nemrégiben a szavak szétváló, majd újra összefonodó útjának illusztrálására az Indulj el egy úton kezdetűként közismert dalt választottuk, hiszen a dal az elválásról és az újratalálkozásról szól. A dal a Másfélmillió lépés Magyarországon című országjáró sorozat, majd ennek folytatásai címdalaként vált ismertté. Ebben az esetben a dal választását nyilvánvalóan a vándorlás, az úton levés motívuma indokolta. De miről is szól valójában a dal?

A dal eredeti jelentését a főcímzenéből nehéz megfejteni, mivel abból hiányzik egy versszak, és a meglevő versszakok sorrendét is felcserélték. Az eredeti változat így hangzik:

Az bajom van véled,
sír a szívem érted,
sír a szívem érted,
majd meghalok érted.

Indulj el egy úton,

én is egy másikon,
hol egymást találjuk,
egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,

mit fog az mondani,
azt fogja gondolni,
idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk,
ahol összegyűlünk,
ketten szeretkezünk.

A szöveg kissé zavarba ejtő. Azzal indul, hogy valakivel a lírai énnek baja van, ám igen hamar kiderül, hogy ez a nagy baj a nagy szeretet. Ám ahelyett, hogy a lírai én győzködni kezdené a megszólítottat, hogy minél előbb legyenek egymáséi, arra kezdi biztatni, hogy váljanak el. De nem ám azért, hogy sose találkozzanak, hanem azért, hogy találkozásukkor legyenek egymáséi. Ám amellett, hogy ők egymási lesznek, a körülöttük levők gondolják azt, hogy ők idegenek. Idegenek, akik szeretkeznek. Könnyű belátni, hogy itt valami nem stimmel.

Pontosabban: valami hiányzik, nincs kimondva. Ahhoz, hogy a szöveg értelmét felfejthessük, az idegen és a szeretet (szeretetet tart, szeretkezik) ellentmondását kell tudnunk feloldani. Azt mindenesetre érdemes figyelembe venni, hogy a szeretkezik jelentése itt nem feltétlenül a ma általános ’szexuális aktust folytat’, hanem egyszerűen ’szereti egymást’ (ahogyan az ölelkezik jelentése is ’öleli egymást’). A lényegen ez azonban nem változtat: a szövegből úgy tűnik, hogy a pár jelenleg azért nem ápolhatja szabadon érzelmi viszonyát, mert nem idegenek – ha idegenek lennének, akkor viszont nem lenne ilyen akadály. Világos tehát, hogy olyan tiltott szerelemről van szó, mely egy már létező viszony miatt tiltott. Kézenfekvő a feltételezés: testvérszerelemről, de legalábbis (vér)rokonok közötti szerelemről lehet szó. Az idegen jelentése tehát ebben az esetben ’nem rokon’.

Csak idegeneknek!
Csak idegeneknek!
(Forrás: Wikimedia Commons / Pieter Bruegel the Elder)

Arról a furcsa esetről van tehát szó, hogy egy szöveg attól válik érthetővé, hogy megkeressük hozzá azt a környezetet, amelyben érthetővé válik. Valójában azonban ez az eset nem is olyan furcsa: mindennapi szövegértésünk is így működik, legfeljebb nem mindig ilyen egyszerű megtalálni a szövegkörnyezetet. A dalt tartalmazó cikkünk például így kezdődik:

Mint minden, más nyelvek beszélőivel szoros kapcsolatban álló nép nyelvébe, a magyarba is folyamatosan épülnek bele jövevényszavak.

Ebben a mondatban több olyan szó is van, amelynek több jelentése van: a nyelv jelenthetne egy testrészt is, a beszélő lehetne a beszél ige folyamatos melléknévi igeneve (’aki éppen beszél’) vagy a börtönökben látogatók fogadására engedélyezett idő, a magyar utalhatna egy magyar emberre stb. Azt, hogy a szó éppen melyik jelentésében használatos, onnan tudjuk, hogy ezekből a jelentésekből áll össze értelmes kijelentés. Ha nem tudjuk értelmezni a mondatot, vagy ha többféleképpen is tudjuk értelmezni, akkor a szavak jelentésében sem lehetünk biztosak. A nyelvi formák ugyanis önmagukban nem állnak meg – kizárólag abban a környezetben van értelmük, amelyekben értelmezhetőek. A dal értelmezését az nehezítik, hogy az idegen szó ’nem rokon’ jelentésben mai nyelvünkben nem használatos (korábbi ilyen értelmű használatának sem találtuk nyomát), éppen ezért azt is ki kell találnunk, hogy a szó itt így (nyelvhasználatunktól eltérő módon) értendő.

Indulj el!
Indulj el!
(Forrás: pixabay)

Nem véletlen, hogy ebben a formájában a dal nem lehetett egy túrázással kapcsolatos sorozat főcímdala – sőt, bizonyára már a szeretkezik ige használata is fenntartásokra adott okot. Éppen ezért az utolsó versszak teljesen elmaradt. Az eredeti kezdőstrófa bizonyára azért került a végére, hogy a dal az útnak indulással kezdődhessen. A probléma ezzel a változattal az, hogy az így záróversszakká vált kezdet sehogy sem értelmezhető. A sorozat tartalmából kiindulva legfeljebb arra gondolhatnánk, hogy a megszólított itt már Magyarország, esetleg a táj – ám a váltásra a szövegben semmi nem utal (az előző strófák pedig ekként nem értelmezhetők). Igaz, a közös túrázást bemutató sorozatban már az is furcsa, hogy bárkinek egy másik úton indulást javasolunk. Úgy tűnik, a szövegnek különösebb értelmét nem kell itt keresnünk, egyszerűen a kezdősor és a kellemes zene indokolhatta a választást.

Az, hogy a dal megértéséhez kulcsot adó versszak kikerült abból a változatból, mely a legismertebbé vált, csak tovább növelte a szöveg rejtélyességét. A teljes szöveg ismeretében azonban már megfejthető a titok.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
36 TH 2016. március 4. 21:30

@don B: Kicsit sokára találtam erre a cikkre, de én is úgy értelmezem a szöveget, ahogy te, ez a rokonok közti kapcsolatról szóló elmélet a cikkben nekem nagyon megalapozatlannak és illogikusnak tűnik.

35 Katalízis 2014. október 30. 09:34

Azt hiszem, hogy ma valamit megértettem az Indulj el egy úton című moldvai népdal üzenetéből. És ami nekem átjött, az meglepően közeli ahhoz, amit a Védák, a sāṃkhya filozófia mond. - jogapszichologia.hu/indulj-el-egy-uton-a-spiritualis-utazas/

34 Fejes László (nyest.hu) 2014. február 26. 10:58

@Noémi: DE akkor nem az a lényeg, hogy EGYMÁST nem ismerik, hanem az, hogy ŐKET.

33 Noémi 2014. február 26. 10:22

@Fejes László (nyest.hu): igen, én is erre gondolok. Olyan helyre mennek, ahol nem tudják róluk, hogy az ő kapcsolatuk tiltott, vagyis nem ismerik az ő társadalmi/családi hátterüket - vagyis lényegében nem igazán ismerik őket.

32 Fejes László (nyest.hu) 2014. február 25. 15:26

@Noémi: A dalban nem az van, hogy olyan helyre kell menniük, ahol nem ismerik őket, hanem olyan helyre, ahol nem tudják, hogy már ismerik egymást...

31 Noémi 2014. február 25. 15:22

Szerintem házasemberek titkos viszonyáról szól a dal.

Ezért kell olyan helyre kell menniük, ahol nem ismerik őket.

30 szabo 2013. augusztus 15. 11:15

A Muzsikás zenekar verziója is hiányos. Gyakorlatilag a dal felét éneklik csak el a bakelitlemezes kiadáson.

Ez a teljes dalszöveg:

Indulj el egy úton, én is egy másikon,

Hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk

Aki minket meglát, mit fog az mondani,

Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk, szeretetet tartunk,

Ahol összegyűlünk, ketten szeretkezünk.

Te túl, rózsám, te túl világnak erdején,

De én jóval innet, bánatnak mezején,

Vékony a pókháló, az is megtart engem,

Még egy hajszálon is hozzád rángatsz engem.

Az bajom van véled, sír a szívem értem,

Sír a szívem érted, majd meghalok érted.

Vagy meghalok érted vagy enyémmé teszlek

Vagy piros véremmel földet festek érted.

29 zsofi.kukorica 2013. április 13. 15:10

Nekem kérdésem van:

ebben a vàltozatban pontosan mit jelent a szàllongositani szo?

www.youtube.com/watch?v=Cn1Glwo5N5M

28 Pierre de La Croix 2013. március 7. 23:22

A betyár ballada vajon mi?

27 Én is 2013. március 7. 21:57

Feladom.

26 Grant kapitány 2013. március 7. 21:32

@Fejes László (nyest.hu): Amit írsz az teljesen abszurd. Azt állítod lényegében, hogy az utolsó versszak első két sora még a harmadik (megfigyelő) személy nézőpontjából tett állítás (a gondolat folytatása), a második két sorát pedig már a lírai én állítja.

Azt viszont már nem mondod meg (hát persze hogy nem, mert nem is tudnád megindokolni), hogy a harmadik személy miért is mondaná azt a két személyről, akiket idegeneknek gondol, hogy azok "szeretetet tartanak". Gratulálok a "természetes" központozási javaslatodhoz.

25 DJS 2013. március 7. 21:30

@Pierre de La Croix:

"Természetesen NEM értek egyet"

Ebből már nem jössz ki jól :)

"Valaki azért sorolja fel nekem a további népdalszövegeket, amiket büszkén énekel a nép, hogy én a gyújtogató, én az anyagyilkos"

Nono. Azért ez a népdal, ha elfogadjuk László olvasatát, sem mondja ki a helyzetet ennyire nyíltan. Akinek van füle, hallja, akinek nincs, az nem.

24 Én is 2013. március 7. 21:24

@Pierre de La Croix: Nem szeretnék a művelt ember szerepkörében tetszelegni, a tárgyi ismereteim bizonyosan hiányosak. Valaki azért sorolja fel nekem a további népdalszövegeket, amiket büszkén énekel a nép, hogy "én a pedofil", "én a gyújtogató", "én az anyagyilkos", vagy valami hasonló!

23 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 7. 21:12

@Grant kapitány: Úgy gondolom, hogy az előző strófazáró sor megismétlése utal arra, hogy a gondolat tovább folyik. Azt nem tudni meddig, de elég megáltoztatni a központoszást, és máris kieshet a hatókörből:

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk.

Ahol összegyűlünk,

ketten szeretkezünk.

Persze igaz, ez nincs egyértelműen jelölve. De amint jelzed: ha nem úgy vesszük, hogy itt a strófa közepén van a gondolati határ, akkor a szövegnek nincs értelme. Ha meg úgy vesszük, akkor van. Azért szerintem ez eléggé nyomós érv az utóbbi mellett.

22 Pierre de La Croix 2013. március 7. 19:06

@Pierre de La Croix: Uhh, nem tudom, hogy itt mennyire szükséges, de a félreértések elkerülése végett:

Természetesen NEM értek egyet a vérfertőzés gyakorlatával és gondolatával. NEM esek abba a hibába, hogy minden egyes balladában annak nyomait akarom felfedezni (mint az az abbé, aki az őskori barlangfestmények minden négyzetméterében a szexuális elfojtás megjelenítését találta ábrázolandónak).

DE hiszem azt, hogy - akárcsak a családi erőszak esetében - NEM dughatjuk a fejünket a homokba (és ezért jó és bátor ez az elemzés), és hihetjük azt, hogy ilyen nincs.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X