Nemrégiben a szavak szétváló, majd újra összefonodó útjának illusztrálására az Indulj el egy úton kezdetűként közismert dalt választottuk, hiszen a dal az elválásról és az újratalálkozásról szól. A dal a Másfélmillió lépés Magyarországon című országjáró sorozat, majd ennek folytatásai címdalaként vált ismertté. Ebben az esetben a dal választását nyilvánvalóan a vándorlás, az úton levés motívuma indokolta. De miről is szól valójában a dal?

A dal eredeti jelentését a főcímzenéből nehéz megfejteni, mivel abból hiányzik egy versszak, és a meglevő versszakok sorrendét is felcserélték. Az eredeti változat így hangzik:

Az bajom van véled,
sír a szívem érted,
sír a szívem érted,
majd meghalok érted.

Indulj el egy úton,

én is egy másikon,
hol egymást találjuk,
egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,

mit fog az mondani,
azt fogja gondolni,
idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk,
ahol összegyűlünk,
ketten szeretkezünk.

A szöveg kissé zavarba ejtő. Azzal indul, hogy valakivel a lírai énnek baja van, ám igen hamar kiderül, hogy ez a nagy baj a nagy szeretet. Ám ahelyett, hogy a lírai én győzködni kezdené a megszólítottat, hogy minél előbb legyenek egymáséi, arra kezdi biztatni, hogy váljanak el. De nem ám azért, hogy sose találkozzanak, hanem azért, hogy találkozásukkor legyenek egymáséi. Ám amellett, hogy ők egymási lesznek, a körülöttük levők gondolják azt, hogy ők idegenek. Idegenek, akik szeretkeznek. Könnyű belátni, hogy itt valami nem stimmel.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Pontosabban: valami hiányzik, nincs kimondva. Ahhoz, hogy a szöveg értelmét felfejthessük, az idegen és a szeretet (szeretetet tart, szeretkezik) ellentmondását kell tudnunk feloldani. Azt mindenesetre érdemes figyelembe venni, hogy a szeretkezik jelentése itt nem feltétlenül a ma általános ’szexuális aktust folytat’, hanem egyszerűen ’szereti egymást’ (ahogyan az ölelkezik jelentése is ’öleli egymást’). A lényegen ez azonban nem változtat: a szövegből úgy tűnik, hogy a pár jelenleg azért nem ápolhatja szabadon érzelmi viszonyát, mert nem idegenek – ha idegenek lennének, akkor viszont nem lenne ilyen akadály. Világos tehát, hogy olyan tiltott szerelemről van szó, mely egy már létező viszony miatt tiltott. Kézenfekvő a feltételezés: testvérszerelemről, de legalábbis (vér)rokonok közötti szerelemről lehet szó. Az idegen jelentése tehát ebben az esetben ’nem rokon’.

Csak idegeneknek!
(Forrás: Wikimedia Commons / Pieter Bruegel the Elder)

Arról a furcsa esetről van tehát szó, hogy egy szöveg attól válik érthetővé, hogy megkeressük hozzá azt a környezetet, amelyben érthetővé válik. Valójában azonban ez az eset nem is olyan furcsa: mindennapi szövegértésünk is így működik, legfeljebb nem mindig ilyen egyszerű megtalálni a szövegkörnyezetet. A dalt tartalmazó cikkünk például így kezdődik:

Mint minden, más nyelvek beszélőivel szoros kapcsolatban álló nép nyelvébe, a magyarba is folyamatosan épülnek bele jövevényszavak.

Ebben a mondatban több olyan szó is van, amelynek több jelentése van: a nyelv jelenthetne egy testrészt is, a beszélő lehetne a beszél ige folyamatos melléknévi igeneve (’aki éppen beszél’) vagy a börtönökben látogatók fogadására engedélyezett idő, a magyar utalhatna egy magyar emberre stb. Azt, hogy a szó éppen melyik jelentésében használatos, onnan tudjuk, hogy ezekből a jelentésekből áll össze értelmes kijelentés. Ha nem tudjuk értelmezni a mondatot, vagy ha többféleképpen is tudjuk értelmezni, akkor a szavak jelentésében sem lehetünk biztosak. A nyelvi formák ugyanis önmagukban nem állnak meg – kizárólag abban a környezetben van értelmük, amelyekben értelmezhetőek. A dal értelmezését az nehezítik, hogy az idegen szó ’nem rokon’ jelentésben mai nyelvünkben nem használatos (korábbi ilyen értelmű használatának sem találtuk nyomát), éppen ezért azt is ki kell találnunk, hogy a szó itt így (nyelvhasználatunktól eltérő módon) értendő.

Indulj el!
(Forrás: pixabay)

Nem véletlen, hogy ebben a formájában a dal nem lehetett egy túrázással kapcsolatos sorozat főcímdala – sőt, bizonyára már a szeretkezik ige használata is fenntartásokra adott okot. Éppen ezért az utolsó versszak teljesen elmaradt. Az eredeti kezdőstrófa bizonyára azért került a végére, hogy a dal az útnak indulással kezdődhessen. A probléma ezzel a változattal az, hogy az így záróversszakká vált kezdet sehogy sem értelmezhető. A sorozat tartalmából kiindulva legfeljebb arra gondolhatnánk, hogy a megszólított itt már Magyarország, esetleg a táj – ám a váltásra a szövegben semmi nem utal (az előző strófák pedig ekként nem értelmezhetők). Igaz, a közös túrázást bemutató sorozatban már az is furcsa, hogy bárkinek egy másik úton indulást javasolunk. Úgy tűnik, a szövegnek különösebb értelmét nem kell itt keresnünk, egyszerűen a kezdősor és a kellemes zene indokolhatta a választást.

Az, hogy a dal megértéséhez kulcsot adó versszak kikerült abból a változatból, mely a legismertebbé vált, csak tovább növelte a szöveg rejtélyességét. A teljes szöveg ismeretében azonban már megfejthető a titok.