nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csak idegeneknek!
Indulj el egy úton...

Egy dal, melyet szinte mindenki jól ismer – de vajon hányan értik? A rejtvényt ezúttal több tényező is nehezíti. Nem elég, hogy rá kell jönnünk, hogy az egyik szót szokatlan értelemben használják, de ehhez ismernünk kell azt a strófát is, mely nincs benne a legismertebb változatban. Mindenesetre abból kell kiindulnunk, hogy a szövegnek igenis van értelme.

Fejes László | 2013. március 6.
|  

Nemrégiben a szavak szétváló, majd újra összefonodó útjának illusztrálására az Indulj el egy úton kezdetűként közismert dalt választottuk, hiszen a dal az elválásról és az újratalálkozásról szól. A dal a Másfélmillió lépés Magyarországon című országjáró sorozat, majd ennek folytatásai címdalaként vált ismertté. Ebben az esetben a dal választását nyilvánvalóan a vándorlás, az úton levés motívuma indokolta. De miről is szól valójában a dal?

A dal eredeti jelentését a főcímzenéből nehéz megfejteni, mivel abból hiányzik egy versszak, és a meglevő versszakok sorrendét is felcserélték. Az eredeti változat így hangzik:

Az bajom van véled,
sír a szívem érted,
sír a szívem érted,
majd meghalok érted.

Indulj el egy úton,

én is egy másikon,
hol egymást találjuk,
egymásnak se szóljunk.

Aki minket meglát,

mit fog az mondani,
azt fogja gondolni,
idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk,
ahol összegyűlünk,
ketten szeretkezünk.

A szöveg kissé zavarba ejtő. Azzal indul, hogy valakivel a lírai énnek baja van, ám igen hamar kiderül, hogy ez a nagy baj a nagy szeretet. Ám ahelyett, hogy a lírai én győzködni kezdené a megszólítottat, hogy minél előbb legyenek egymáséi, arra kezdi biztatni, hogy váljanak el. De nem ám azért, hogy sose találkozzanak, hanem azért, hogy találkozásukkor legyenek egymáséi. Ám amellett, hogy ők egymási lesznek, a körülöttük levők gondolják azt, hogy ők idegenek. Idegenek, akik szeretkeznek. Könnyű belátni, hogy itt valami nem stimmel.

Pontosabban: valami hiányzik, nincs kimondva. Ahhoz, hogy a szöveg értelmét felfejthessük, az idegen és a szeretet (szeretetet tart, szeretkezik) ellentmondását kell tudnunk feloldani. Azt mindenesetre érdemes figyelembe venni, hogy a szeretkezik jelentése itt nem feltétlenül a ma általános ’szexuális aktust folytat’, hanem egyszerűen ’szereti egymást’ (ahogyan az ölelkezik jelentése is ’öleli egymást’). A lényegen ez azonban nem változtat: a szövegből úgy tűnik, hogy a pár jelenleg azért nem ápolhatja szabadon érzelmi viszonyát, mert nem idegenek – ha idegenek lennének, akkor viszont nem lenne ilyen akadály. Világos tehát, hogy olyan tiltott szerelemről van szó, mely egy már létező viszony miatt tiltott. Kézenfekvő a feltételezés: testvérszerelemről, de legalábbis (vér)rokonok közötti szerelemről lehet szó. Az idegen jelentése tehát ebben az esetben ’nem rokon’.

Csak idegeneknek!
Csak idegeneknek!
(Forrás: Wikimedia Commons / Pieter Bruegel the Elder)

Arról a furcsa esetről van tehát szó, hogy egy szöveg attól válik érthetővé, hogy megkeressük hozzá azt a környezetet, amelyben érthetővé válik. Valójában azonban ez az eset nem is olyan furcsa: mindennapi szövegértésünk is így működik, legfeljebb nem mindig ilyen egyszerű megtalálni a szövegkörnyezetet. A dalt tartalmazó cikkünk például így kezdődik:

Mint minden, más nyelvek beszélőivel szoros kapcsolatban álló nép nyelvébe, a magyarba is folyamatosan épülnek bele jövevényszavak.

Ebben a mondatban több olyan szó is van, amelynek több jelentése van: a nyelv jelenthetne egy testrészt is, a beszélő lehetne a beszél ige folyamatos melléknévi igeneve (’aki éppen beszél’) vagy a börtönökben látogatók fogadására engedélyezett idő, a magyar utalhatna egy magyar emberre stb. Azt, hogy a szó éppen melyik jelentésében használatos, onnan tudjuk, hogy ezekből a jelentésekből áll össze értelmes kijelentés. Ha nem tudjuk értelmezni a mondatot, vagy ha többféleképpen is tudjuk értelmezni, akkor a szavak jelentésében sem lehetünk biztosak. A nyelvi formák ugyanis önmagukban nem állnak meg – kizárólag abban a környezetben van értelmük, amelyekben értelmezhetőek. A dal értelmezését az nehezítik, hogy az idegen szó ’nem rokon’ jelentésben mai nyelvünkben nem használatos (korábbi ilyen értelmű használatának sem találtuk nyomát), éppen ezért azt is ki kell találnunk, hogy a szó itt így (nyelvhasználatunktól eltérő módon) értendő.

Indulj el!
Indulj el!
(Forrás: pixabay)

Nem véletlen, hogy ebben a formájában a dal nem lehetett egy túrázással kapcsolatos sorozat főcímdala – sőt, bizonyára már a szeretkezik ige használata is fenntartásokra adott okot. Éppen ezért az utolsó versszak teljesen elmaradt. Az eredeti kezdőstrófa bizonyára azért került a végére, hogy a dal az útnak indulással kezdődhessen. A probléma ezzel a változattal az, hogy az így záróversszakká vált kezdet sehogy sem értelmezhető. A sorozat tartalmából kiindulva legfeljebb arra gondolhatnánk, hogy a megszólított itt már Magyarország, esetleg a táj – ám a váltásra a szövegben semmi nem utal (az előző strófák pedig ekként nem értelmezhetők). Igaz, a közös túrázást bemutató sorozatban már az is furcsa, hogy bárkinek egy másik úton indulást javasolunk. Úgy tűnik, a szövegnek különösebb értelmét nem kell itt keresnünk, egyszerűen a kezdősor és a kellemes zene indokolhatta a választást.

Az, hogy a dal megértéséhez kulcsot adó versszak kikerült abból a változatból, mely a legismertebbé vált, csak tovább növelte a szöveg rejtélyességét. A teljes szöveg ismeretében azonban már megfejthető a titok.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 siposdr 2013. március 6. 19:58

Nagyon köszönöm a fenti írást. Magát a sorozatot nagyon kedvel(t)em, azonban a főcímdal szövegét sehogyan sem értettem. Most közelebb kerültem a lényeghez.

2 don B 2013. március 6. 20:08

Hát, ez így egy nagy, túlspilázott ökörség. Sima, népdalban mindennapos alaphelyzet: a szerelmesek nem lehetnek egymáséi, pl. mert valamelyik házas, de sokkal inkább egyszerűen azért, mert tiltják őket egymástól. Ehhez elég az eltérő vagyoni helyzet, vallás, nemzetiség, akármi, nem kell ehhez vérfertőzés. Ezért amikor mások is látják őket, úgy kell tenniük (aki minket meglát, azt fogja gondolni), mintha semmi közük sem volna egymáshoz (ez itt az idegen, és nem nem-rokon, az marhaság). Csak amikor kettesben vannak (ahol összegyűlünk ketten!), akkor adj neki.(Mellesleg, ha testvérek lennének, nem játszhatnák meg, hogy idegenek, pláne, hogy nem rokonok, ez egy csángó faluban finoman szólva lehetetlen.) Nem kéne ennyit agyalni, megárthat.

3 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 6. 20:30

@don B: Szép, de:

1. Simán az, hogy az egyik házas vagy más a vagyoni helyzetük, nem indokolja, hogy úgy csináljanak, mintha idegenek lennének.

2. Ha kettesben vannak, akkor megintcsak felesleges úgy csinálni, mintha idegenek lennének.

3. Az „Indulj el egy úton” természetesen arra vonatkozik, hogy elhagyják a falut, illetve az egész közösséget, ahol vannak.

Nem hiszem, hogy ne lehetne más értelmezés is, de azt elvárnám, hogy az alternatív értelmezések koherens egységként kezeljék a szöveget, ne külön-külön vessenek oda valamilyen magyarázatot egy-egy sorhoz.

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 6. 20:31

@siposdr: Nagyon szívesen, igyekszünk, igyekszünk...

5 don B 2013. március 6. 21:14

@Fejes László (nyest.hu): Az első szakaszból kiderül, hogy nagy a szerelem, de valami baj van vele. Legtöbbször az a baj, hogy tiltják tőlem a rózsámat. Így aztán templomból, fonóból, mezőről, akárhonnan te jobbra mész haza, én meg balra, és addig se diskurálunk, elnézünk egymás mellett, nehogy észrevegye a falu, még meglátja ördög sülye bába, bé es fújja apádba s anyádba, öszveroncsa szeretkezők titkát. Aztán foga verni apád s édesanyád. De ha úgy teszünk is, mint akiknek közük semmi, tart az a szerelem, és ha összejön a randi (a gyűlés) kettesben, mehet a lamúr. Mi ezen a nem koherens?

6 ever 2013. március 6. 21:47

Én is úgy értelmezem, hogy bár a faluban mindenki tudja, hogy ismeri egymást a két szerelmes, mégis ha találkoznak akkor még csak ne is szóljanak egymáshoz nehogy kitudódjon a titkos viszony. Az "idegen" inkább azt jelenti, hogy nincs közük egymáshoz.

7 indulj 2013. március 6. 22:28

@Fejes László (nyest.hu):

A második pont alapján hogyan értelmezzük ezt a két sort?

"hol egymást találjuk,

egymásnak se szóljunk."

8 Sigmoid 2013. március 7. 08:23

"A dal értelmezését az nehezítik, hogy az idegen szó ’nem rokon’ jelentésben mai nyelvünkben nem használatos (korábbi ilyen értelmű használatának sem találtuk nyomát),"

...OMGWTF! Pedig nincs is április elseje! XD

Tudja Pelikán, az a gyanús, ami nem gyanús!

9 Sigmoid 2013. március 7. 08:26

@don B: Jah, szerintem kevés kétség fér hozzá hogy ez a helyes megfejtés.

10 Grant kapitány 2013. március 7. 08:35

Nekem teljesen világos, hogy harmadik típusú találkozásról szól ez a dal. Azért nem szólnak egymáshoz, mert idegenek, és telepatikusan kommunikálnak. És azért szeretkeznek, mert a születendő gyermekeikkel együtt gyarmatosítani akarják a Földet.

11 Én is 2013. március 7. 09:31

@don B: Szerintem is ez lehet a helyes megfejtés, már csak azért is, mert a vérfertőzés vágya nem szokott népdalban kikristályosodva rögzülni. Azt gondolom, hogy ez akkora tabu, hogy ilyen dalt a nép nem énekelne egyszer sem, nemhogy rendszeresen!

12 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 7. 09:59

@don B: Hát az „Indulj el egy úton...” mégis csak arra utal, hogy elhagyják a közösséget, ahol ismerik őket, nem?

@indulj: Pontosan úgy, hogy ahol találkoznak, csináljanak úgy, mintha idegenek lennének – azaz korábbról nem ismerik egymást, akkor és ott találkoztak.

13 don B 2013. március 7. 10:35

@Fejes László (nyest.hu): Hát, nem. Megírtam már: te jobbra, én balra. Szó se nincs arról, hogy hova. Ráadásul, ha elhagyják a falut, a közösséget, ahol ismerik őket, miért is kéne idegent játszaniuk? Egyáltalán, miért kéne kétfelé távozniuk? Ím, hó, ez a dal a tizenkettő egy tucat népdaltéma: a tiltott-titkolt szerelem, millió változata van. Ebben a keretben maradék nélkül értelmezhető, és nem kell hozzá se vérfertőzés, se nem-rokonnak értelmezett idegen („korábbi ilyen értelmű használatának sem találtuk nyomát”). Innentől Occam beretvája, és kész.

14 Pierre de La Croix 2013. március 7. 10:40

@Én is: Hát én nem tudok ebben igazságot tenni, de vegyük figyelembe azt, amit az athéniakról írt (Hérodotosz azt hiszem), amikor a spártai király ellátogatott hozzájuk: Apagyilkosság elleni törvény, büntetés ott van, ahol ezt legalább is el tudják képzelni (netán van rá példa is). Annyival ki is kell egészítenem, hogy azt bűnként is fogják fel (A szó szerinti Biblia-értelmezés is hasonlót ír először Ádám és Éva illetve Noé leszármazottai esetében. Másik oldalról Emese álma is eléggé zoofiliária vall...)

A falvak társadalma pedig sokszor eléggé "zárt" volt, ahol előfordulhatott ilyen eset (Például a kutatók az Eprésző lány című ballada is ezt a témát dolgozza fel: mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00392.html )

Plussz azt hiszem, hogy Mikszáth ír valahol (a#&@>#&, hogy nem találom... a MEK-en van fent) egy cikkében, hogy a 19. század végén nagy felháborodást keltő esetről, amikor egy ilyen kapcsolatból gyermek is született (Oka az volt, hogy a falu kiközösítette volt pásztorát, aki kivándorolt, anyjukkal hagyva két gyereket, akik csak tengődtek, iskolába stb. nem jártak. Hozzájuk csak "cigányok" jártak, amíg anyjuk élt. Nem ismert a két gyerek semmit és semmit a másikon kívül. Hát így történt Mikszáth leírásában az eset.)

15 Grant kapitány 2013. március 7. 10:56

Az utolsó versszak az én gyűjtésemben:

Idegenek vagyunk,

fejlettebb az agyunk,

egymásra találunk,

ufónkon elszállunk.

16 Én is 2013. március 7. 13:46

@Pierre de La Croix: Valahogy mégis az a benyomásom, hogy van egy lényegi különbség a rémségeket megörökítő balladák és e között. A ballada énekese a történetnek nem szereplője, csak elmesélője. Itt az énekes az egyik főszereplő bőrébe bújik.

17 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 7. 13:53

@don B: „ha elhagyják a falut, a közösséget, ahol ismerik őket, miért is kéne idegent játszaniuk?” De hát pont erről van szó! Azért kell elhagyniuk a falut, hogy idegent (nem rokont!) játszhassanak! Az a lényeg, hogy a kívülállók azt higgyék, hogy ott, előttük találtak egymásra, és korábbról nem ismerik egymást:

Aki minket meglát,

mit fog az mondani,

azt fogja gondolni,

idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk,

És a vége:

ahol összegyűlünk,

ketten szeretkezünk.

’Ahol találkozunk, ott fogjuk szeretni egymást.’

18 Grant kapitány 2013. március 7. 14:02

@Fejes László (nyest.hu): az értelmezésed inkoherens. Ha az utolsó versszakot az gondolja, "aki minket meglát", akkor azt csak ő hiszi, hogy idegenek vagyunk, de akkor nyilván az egész versszak az ő "hit-operátorának" a hatókörében van, és emiatt az sem igaz, hogy "ahol találkozunk, ott szeretni fogjuk egymást".

Ha viszont az utolsó versszakot már nem az illető gondolja, akkor nincs más lehetőség, mint hogy azt a lírai én állítja. Akkor viszont igaz, hogy "idegenek vagyunk", vagyis ezt nemcsak mások hiszik rólunk, hanem tényleg azok vagyunk.

Hozzáteszem: a megoldást én sem tudom, valószínűleg maga a vers nem ad lehetőséget a koherens értelmezésre.

19 El Vaquero 2013. március 7. 14:24

Hümm, érdekes. Szerettem a sorozatot és a zenéjét is, jó kis nosztalgiázás, szép idők voltak azok. Mondjuk azt is mutatja, hogy vén pöcs lettem, aztán nosztalgiázok, ilyenkor kb. olyan lehetek, mint a nagyon idősek, aki remegő kézzel mutogatva mesélnek mindig az első és második világháborúról, ezzel ijesztgetik és untatják a kicsiket és fiatalokat.

A sorozat külön megérne pedig egy külön misét a mai fiataloknak (hú ez is de vénemberes szófordulat), mert valahogy mostanában nagyon nem menő az ország értékeit mutogatni, ismerni, tisztában lenni vele. Állandóan majmoljuk a nyugatot elvakultan.

20 El Vaquero 2013. március 7. 14:38

Mondjuk az egy kicsit durva, hogy a másfél milliót egybe írják, a sorozat főcímében is. Milyen alapon? Ez egymagában külön cikkért kiált.

Pedig nem is ezért akartam hozzászólni még eredetileg. Nosztalgikus főcímzenékről jut eszembe, hogy a milyen már Tom Dissevelt & Kid Baltan Song Of The Second Moonját hallgatni, de nagyon visszahozza a régi időket Vangelis L'entfantja is, szinte az ember érzi, hogy vasárnap este van, megy hétkor a Hét című műsor. Az is lehet persze, hogy ez valami tévesen beivódott szocialista, gulyáskommunista reflex és igénytelenség.

21 Pierre de La Croix 2013. március 7. 18:51

@Én is: Azért ez nem ilyen egyszerű. Azt is tisztáznod kell, hogy mit értesz vérfertőzés alatt (a kora-középkorban - a Bibliára hivatkozva - ez hetedíziglenre vonatkoztatták, de az arisztokraták esetében ez alól lehetett felmentést kapni, az alsóbb néprétegek körében pedig esély sem volt ellenőrizni). Ha a legszűkebben értelmezzük (tehát szülő-gyerek relációban), ami még annál is általánosabb tabu, annál, amiről a cikkben szó van (ne csak azt egy idézett balladát olvasd el, hanem az előzőeket, következőket is), akkor is legalább benne volt a köztudatban (Sőt szerepel a Grimm mesék között is, ha jól tudom százbőrös lány címmel). Nem azt állítja a cikk szerzője sem, hogy általános gyakorlat volt, de annyi biztos, hogy foglalkoztatta az emberek "fantáziáját" is (mint a sátánizmus: egy nem keresztény esetleg érdekességként tekint rá, de aki nem vallja magának valamilyen szinten a keresztény gondolkodást, annak ez semmit sem jelent, nem hisz benne).

Nem is annyira elrugaszkodott - legalábbis 19.-20. sz. előtt, jó, ennyi engedményt tehetünk - hogy egy mezőgazdaságból élő népességet ez foglalkoztatott (bár anya-gyermek kapcsolatról szólnak török és finnugor mítoszok és mondák is, legalábbis én náluk ismerek ilyet), főleg, ha az örökség is szóba került (a fiúk kevesebb hozományt tudnak a házhoz hozni, mint amit a lányokkal kell adni, így a "bátyáknak húgukat kellene feleségül venniük").

Ezt fejti ki egy eretnek pap nemes szeretőjének, amelyről forrás is fent maradt és idézi a franci történetírás egyik zászlóshajójában Le Roy Ladurie (Montaillou, Osiris, Bp. 1997)

22 Pierre de La Croix 2013. március 7. 19:06

@Pierre de La Croix: Uhh, nem tudom, hogy itt mennyire szükséges, de a félreértések elkerülése végett:

Természetesen NEM értek egyet a vérfertőzés gyakorlatával és gondolatával. NEM esek abba a hibába, hogy minden egyes balladában annak nyomait akarom felfedezni (mint az az abbé, aki az őskori barlangfestmények minden négyzetméterében a szexuális elfojtás megjelenítését találta ábrázolandónak).

DE hiszem azt, hogy - akárcsak a családi erőszak esetében - NEM dughatjuk a fejünket a homokba (és ezért jó és bátor ez az elemzés), és hihetjük azt, hogy ilyen nincs.

23 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 7. 21:12

@Grant kapitány: Úgy gondolom, hogy az előző strófazáró sor megismétlése utal arra, hogy a gondolat tovább folyik. Azt nem tudni meddig, de elég megáltoztatni a központoszást, és máris kieshet a hatókörből:

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk.

Ahol összegyűlünk,

ketten szeretkezünk.

Persze igaz, ez nincs egyértelműen jelölve. De amint jelzed: ha nem úgy vesszük, hogy itt a strófa közepén van a gondolati határ, akkor a szövegnek nincs értelme. Ha meg úgy vesszük, akkor van. Azért szerintem ez eléggé nyomós érv az utóbbi mellett.

24 Én is 2013. március 7. 21:24

@Pierre de La Croix: Nem szeretnék a művelt ember szerepkörében tetszelegni, a tárgyi ismereteim bizonyosan hiányosak. Valaki azért sorolja fel nekem a további népdalszövegeket, amiket büszkén énekel a nép, hogy "én a pedofil", "én a gyújtogató", "én az anyagyilkos", vagy valami hasonló!

25 DJS 2013. március 7. 21:30

@Pierre de La Croix:

"Természetesen NEM értek egyet"

Ebből már nem jössz ki jól :)

"Valaki azért sorolja fel nekem a további népdalszövegeket, amiket büszkén énekel a nép, hogy én a gyújtogató, én az anyagyilkos"

Nono. Azért ez a népdal, ha elfogadjuk László olvasatát, sem mondja ki a helyzetet ennyire nyíltan. Akinek van füle, hallja, akinek nincs, az nem.

26 Grant kapitány 2013. március 7. 21:32

@Fejes László (nyest.hu): Amit írsz az teljesen abszurd. Azt állítod lényegében, hogy az utolsó versszak első két sora még a harmadik (megfigyelő) személy nézőpontjából tett állítás (a gondolat folytatása), a második két sorát pedig már a lírai én állítja.

Azt viszont már nem mondod meg (hát persze hogy nem, mert nem is tudnád megindokolni), hogy a harmadik személy miért is mondaná azt a két személyről, akiket idegeneknek gondol, hogy azok "szeretetet tartanak". Gratulálok a "természetes" központozási javaslatodhoz.

27 Én is 2013. március 7. 21:57

Feladom.

28 Pierre de La Croix 2013. március 7. 23:22

A betyár ballada vajon mi?

29 zsofi.kukorica 2013. április 13. 15:10

Nekem kérdésem van:

ebben a vàltozatban pontosan mit jelent a szàllongositani szo?

www.youtube.com/watch?v=Cn1Glwo5N5M

30 szabo 2013. augusztus 15. 11:15

A Muzsikás zenekar verziója is hiányos. Gyakorlatilag a dal felét éneklik csak el a bakelitlemezes kiadáson.

Ez a teljes dalszöveg:

Indulj el egy úton, én is egy másikon,

Hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk

Aki minket meglát, mit fog az mondani,

Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk, szeretetet tartunk,

Ahol összegyűlünk, ketten szeretkezünk.

Te túl, rózsám, te túl világnak erdején,

De én jóval innet, bánatnak mezején,

Vékony a pókháló, az is megtart engem,

Még egy hajszálon is hozzád rángatsz engem.

Az bajom van véled, sír a szívem értem,

Sír a szívem érted, majd meghalok érted.

Vagy meghalok érted vagy enyémmé teszlek

Vagy piros véremmel földet festek érted.

31 Noémi 2014. február 25. 15:22

Szerintem házasemberek titkos viszonyáról szól a dal.

Ezért kell olyan helyre kell menniük, ahol nem ismerik őket.

32 Fejes László (nyest.hu) 2014. február 25. 15:26

@Noémi: A dalban nem az van, hogy olyan helyre kell menniük, ahol nem ismerik őket, hanem olyan helyre, ahol nem tudják, hogy már ismerik egymást...

33 Noémi 2014. február 26. 10:22

@Fejes László (nyest.hu): igen, én is erre gondolok. Olyan helyre mennek, ahol nem tudják róluk, hogy az ő kapcsolatuk tiltott, vagyis nem ismerik az ő társadalmi/családi hátterüket - vagyis lényegében nem igazán ismerik őket.

34 Fejes László (nyest.hu) 2014. február 26. 10:58

@Noémi: DE akkor nem az a lényeg, hogy EGYMÁST nem ismerik, hanem az, hogy ŐKET.

35 Katalízis 2014. október 30. 09:34

Azt hiszem, hogy ma valamit megértettem az Indulj el egy úton című moldvai népdal üzenetéből. És ami nekem átjött, az meglepően közeli ahhoz, amit a Védák, a sāṃkhya filozófia mond. - jogapszichologia.hu/indulj-el-egy-uton-a-spiritualis-utazas/

36 TH 2016. március 4. 21:30

@don B: Kicsit sokára találtam erre a cikkre, de én is úgy értelmezem a szöveget, ahogy te, ez a rokonok közti kapcsolatról szóló elmélet a cikkben nekem nagyon megalapozatlannak és illogikusnak tűnik.

37 arafuraferi 2019. november 14. 21:31

Így is lehetne közmagyarra fordítani:

1. Halálosan szerelmes vagyok beléd, megszakad a szívem, hogy nem lehetünk egymáséi

2. Szökjünk meg a faluból, te erre indulj, én arra, majd talizunk a megbeszélt helyen, de ott csináljunk úgy, mintha nem ismernénk egymást (nehogy gyanúsak legyünk)

3. Így aki együtt lát minket, fogalma nem lesz, hogy szökött szeretők vagyunk

4. És bár beetettük őket, hogy nem ismerjük egymást, titokban azért összekacsintgatunk, aztán, ha nem lesnek árgus szemek, meghempergőzünk titokban a szénaboglyában.

Mondjuk népdaloknál sokmindent bele lehet magyarázni, hiszen azok a szájhagyományozódás miatt időben változtak, mindig tettek hozzá ezt meg azt, és a dalmódosító nem látott a dalszerző fejébe.

A cikkben nem tér ki FL az "egymásnak se szóljunk" értelmére. Mert arra miért van szükség, ha csak a rokonságukat akarnák titkolni mások előtt, és nem pedig azt, hogy ismerik egymást?

Azért az "idegen" és "szeretetet tart, szeretkezik" jobban kifejtésre kerülhettek volna. (melyik csángó változatban stb. érdekes infók).

És az is, hogy az adott csángó változatban milyen szót használnak az "idegen" jelentésre.

38 arafuraferi 2019. november 14. 22:57

[Erdélyi Magyar Adatbank]

Moldvai csángó népdalok és népballadák

Indúj el egy úton, én es e másikon,

S ehol esszegyülünk, egymásnak ne szóljunk,

S aki meglát minket, mit fog a mondani,

Azt fogja mondani, idegenek vagyunk.

S ők es azt gondolják, idegenek vagyunk,

Idegenek vagyunk, szeretetet tartunk...

Szeretlek, édesem, mint a lágy kenyeret,

Sóhajtok éretted egy nap százezeret.

Nem is sóhajtanék, ha nem szeretnélek,

De én úsz szeretlek, maj meghalok érted.

Vaj meghalok érted, vaj enyimmé teszlek,

Vaj piros véremmel fődet festek érted.

S e te piros véred s ez én piros vérem

Egy árokba fojjon, s egy malmot meghajtson.

Zegyik az a malom háromkövű legyen,

S a legelső kövön szeretetet járjon,

S e második kövön virággyöngyöt járjon,

S e harmadik kövön aprópénz szórlása.

* (másik változat?)

Kimenénk az útra, lenézénk az úton,

Látám édesemet, ő is láta engem.

Akarám szólítni, magát búsítani,

Illen szép ifijút megszomorítani.

Úgy es megszólítom egy szóval, kettővel:

Merre mensz, édesem, hova mensz, édesem?

Menek ide s ide, nagy magas hegyekre

Szép virág keresni, hegyi te’s édesem.

Vaj bánod, édesem, zén jó életemet?

Nem bánom, édesem, te jó életedet,

Csak bánom, édesem, keserűségedet...

Ha meguntad, rózsám, velem világidat,

Csinátass koporsót, temettes el ingem.

Írd fel keresztfámra, s ott fekszik egy árva,

Kinek szeretetből történt e halála.

39 arafuraferi 2019. november 14. 23:04

Még találtam egy ehhez hasonló, de bővebb zeneszöveget is, ami jobban kibogozza: (de persze nem tudom, hogy az is egy népdalváltozat, vagy hozzáköltött, viszont az valószínű, hogy ennek a népdalnak sokféle változata van, és így többféle értelme is)

Tritonus dalszöveg:

Indujj el egy úton,

s én es a másikon

S ahol összegyűlünk

egymásnak se szóljunk.

S aki minket meglát

mit fog a mondani?

Azt fogja mondani

idegenek vagyunk

S ők es azt gondolják

idegenek vagyunk.

Idegenek vagyunk,

szeretetet tartunk.

Szeretlek édesem

Mint e lágy kenyeret.

Sóhajtok éretted

egy nap százezeret.

Nem es sóhajtanék,

ha nem szeretnélek.

De én u szeretlek

maj meghalok érted.

Vaj enyémmé teszlek,

vaj piros véremmel

Fődet festek érted

Fődet festek érted.

Szeretőm es vótál,

Kerítőm es vótál.

Verjen meg az Isten,

Mer igaz nem vótál!

Igaz lettél lenne,

El se hattál lenne,

De igaz nem vótál,

Engemet elhattál.

Ki mián elhattál,

Verje meg az Isten,

Erőst meg se verje,

Veretlen se hagyja.

Kilenc esztendeig

Békédet ne hagyja,

S attól tovafelé

Békédet ne hagyja.

40 arafuraferi 2019. november 14. 23:15

Nekem ebből a változatból az jön le, hogy:

Ki-ki járja ezután a saját útját, ha találkozunk, akkor se szólj hozzám, és így mások is azt hiszik, nem ismerjük egymást, de ez csak a látszat, attól még szeretettel gondoljunk egymásra, én legalábbis baromira szeretlek, bármit megtennék még most is érted, te meg megcsaltál, rohadjon meg akibe belezúgtál, meg te is, menjen az agyadra 9 évig a pasas, meg még utána is.

41 arafuraferi 2019. november 14. 23:23

És a moldvai népdalgyűjtemény (valamint a szóhasználat) alapján a cikkben elemzett Muzsikás féle változat is egy modernizált, tehát az eredeti népdal első versszaka mégiscsak "Indujj el..."-lel indul.

42 arafuraferi 2019. november 14. 23:40

Egy érdekes nyelvi fordulat van benne (mivel ez érthetetlen a magyarban, ezért lehet, hogy ez északi csángó nyelvjárás):

"Szép virág keresni, hegyi te’s édesem"

Az adatbank megjegyzése:

"Hegyi te’s: gyere te is. (Román haide.)"

43 arafuraferi 2019. november 14. 23:48

A wikipédia tehát esetben tévesen állítja be, hogy ez az eredeti változat, mert a szóhasználata is modern (pl. is van benne a csángó es helyett). (Bár hosszasabb utánajárást igényelne, mint egy kis esti nyomozás, mert a rengeteg dalt tartalmazó elektronikus könyvtáras magyar népdalok közt nem találtam keresővel (egyenként végigböngészni meg elég sok idő lenne), csak az erdélyi adatbanknál.)

44 arafuraferi 2019. november 14. 23:53

Egy szó, mint száz, ennek az eredetije szerintem egy szakítás utáni elbocsátó szép üzi.

45 arafuraferi 2019. november 15. 00:00

Ha nyelvész lennék, új cikket írnék belőle.:-)

46 arafuraferi 2019. november 15. 01:10

Közben kiderítettem, hogy a dal nem északi csángó, hanem székelyes csángó, mert Somoska községben jegyezték le.

47 arafuraferi 2019. november 15. 01:25

Hm, a létigék moldvai használata is érdekes:

"Igaz lettél lenne,

El se hattál lenne"

48 durek 2019. november 18. 05:54

@Fejes László (nyest.hu): Az lehet, hogy az ön fejében a dal szövege összekapcsolódott a túrázással, de tudósként illenék ettől elvonatkoztatni.

Tisztelettel kérdezem, hol van a szövegben bármiféle utalás arra, hogy "elhagyják a falut"? A dal csupán arról szól, hogy a szövegíró halálosan szerelmes, a szerelem valószínűleg kölcsönös, de mások előtt úgy kell tenniük, mintha nem ismernék egymást, azaz titkolniuk kell szerelmüket.

"Az bajom van véled

sír a szívem érted

sír a szívem érted

majd meghalok érted"

- halálosan szerelmes vagyok beléd - mondja a szövegíró

"indulj el egy úton

én is egy másikon"

- ne egy úton menjünk, ne nézzen ki úgy, mintha együtt járnánk.

"Hol egymást találjuk

egymáshoz se szóljunk"

- ha mégis találkoznánk, ne is szóljunk egymáshoz

"Aki minket meglát

mit fog az mondani

azt fogja gondolni

idegenek vagyunk"

- így bárki lát minket, azt gondolja, hogy nem ismerjük egymást, véletlenül sem gyanítja majd, hogy mi szeretők vagyunk.

"idegenek vagyunk

szeretet tartunk"

- megjátszuk, hogy idegenek vagyunk, de mi attól még ugyanúgy szeretjük egymást

"Ahol összegyűlünk

ketten szeretkezünk"

- és ha kettesben vagyunk, nyíltan szerethetjük egymást.

A szöveg egyértelműen egy titkolni való szerelemről szól, de a cikkben leírt "megfejtése" elég valószínűtlen, mondhatni felesleges agymenés. Ahogy már más hozzászólók is megjegyezték itt korábban, számtalan oka lehetett, hogy egy szerelmet titkolni akartak.

Annak az esélye, hogy ez testvérek közötti szerelem, elhanyagolhatóan kicsi. Még annál is kisebb, hogy a népdal egy homoszexuális viszonyt énekel meg.

Az okfejtés, miszerint elhagyva a falut számukra idegenek előtt kell megjátszaniuk, hogy nem ismerik egymást, majd ugyanezen idegenek szeme láttára fognak ketten szeretkezni (ölelkezni), tehát ez egyértelműen egy vérfertőző szerelem, teljesen nevetséges! Sehol nem szerepel a dal szövegében ilyen vagy erre utaló kép.

Egy korábbi, don B-hez címzett hozzászólásából idézve (aki gyönyörűen leírta, hogy miről szól a dal):

"1. Simán az, hogy az egyik házas vagy más a vagyoni helyzetük, nem indokolja, hogy úgy csináljanak, mintha idegenek lennének."

- ha bármi okból titkolni kell a szerelmüket, akkor bizony úgy kell tenni, hogy még a gyanú se merüljön fel, hogy ők szerelmesek. Tehát teljesen indokolt eljátszani az "idegenek vagyunk" helyzetet.

"2. Ha kettesben vannak, akkor megintcsak felesleges úgy csinálni, mintha idegenek lennének."

- miért is tennék? épp ezért egyértelmű, hogy a külvilág, azaz mások számára játszák azt, hogy ők idegenek. Arról nem is beszélve, hogy egy szerelmes párról van szó, tehát ez az "értelmezés" eleve értelmetlen.

"3. Az „Indulj el egy úton” természetesen arra vonatkozik, hogy elhagyják a falut, illetve az egész közösséget, ahol vannak."

- Ez mégis miért vonatkozna természetesen erre? Én arra gyanakszom, hogy a gyalogos országjáró tévésorozat miatt valahogy beépült ez a vándorlás-kép az ön gondolataiba a dallal kapcsolatban és nem tud tőle elszakadni. Ugyanis a dal szövegében semmi nem utal rá.

49 bm 2019. november 20. 23:52

@arafuraferi: mármint a múlt idejű feltételes mód segédigéjéé?... :-)

(...amely mostanában a létige egyik feltételes módjával esik egybe, de ott és/vagy akkor a másikkal (is) esett/esik)

50 durek 2019. november 22. 03:12

@bm: "... valaki mondta lenne ..." :)

ha nem segítesz, nem biztos hogy azonnal megértem.

@arafuraferi nek is köszönet a kutatásért. :)

youtu.be/P-oOna12C7w?t=107

Információ
X