nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @Mackósajt: "A tudomány nem definiálja úgy a rokonságot, ahogy te állítod" Mert szerinted ...
    2020. 07. 11, 12:11  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @Mackósajt: A "gének" szempontjából valóban lényegtelen, de a "genetika" számára egyáltalá...
    2020. 07. 11, 11:51  Mi is az az Uralonet?
  • mondoga: @Mackósajt: Idézet a hivatkozott helyről: " Our analysis also reveals the existence of SNP...
    2020. 07. 10, 20:32  Mi is az az Uralonet?
  • Mackósajt: @Libertate: Tejesem lényegtelen a genetika számára, hogy Árpád feleségének ismerjük e nevé...
    2020. 07. 10, 16:08  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: @Libertate: Szó mágia, Obi-ugor, meg minden, de ez nem változtat azon hogy az embernek rok...
    2020. 07. 10, 16:07  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Randevú a szabadsággal
Titokban szerettem

Találkozás egy régi szerelemmel... Mit tudunk kezdeni valakivel, akit valaha nagyon szerettünk, ha ismét lehetőségünk nyílik arra, hogy elnyerjük rokonszenvét? Építhető-e a távolról rajongásból a mindennapos, tartós, kiegyensúlyozott kapcsolat?

nyest.hu | 2012. március 14.
|  

Míg március 14-én mi, magyarok, már a másnapi, a szabadságnak szentelt ünnepre, addig a csehek egy olyan napról emlékezhetnek meg, amikor elveszítették a szabadságot. A müncheni és a bécsi döntés következtében már amúgy is megcsonkított Csehszlovákiából 1939 március 14-én Szlovákia kivált, március 15-én pedig a náci Németország csapatai megszállták Csehországot.

Az évnek ebben a szakában tehát mind a csehek, mind a magyarok elgondolkodhatnak a szabadsághoz való viszonyukon. A két népet amúgy is a közös tapasztalat köti össze: 1956-ban és 1968-ban a szovjet csapatok hasonló módon szállták meg mindkét országot (sajnos Csehszlovákia megszállásában a magyaroknak is részük volt), és a konszolidáció során mindkét országban az életszínvonal emelésével és a szociális biztonság érzetével igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket.

De hogyan viszonyulnak a csehek a szabadsághoz? Ezt vizsgáljuk meg a Jablkoň (Almafa) együttes Paní Svobodová (Svobodáné asszony) című száma segítségével.

Konečně jsem vás potkal Végre találkoztam Önnel
půvabnou a mladou csinos és fiatal
jak bezstarostným krokem ahogy gondtalan léptekkel
procházíte Prahou sétál Prágában
a ukrytá za tmavé brýle és sötét szemüvege mögé rejtőzve
prohlížíte si Václavák szemléli a Vencel teret
Dál dál Odébb, odébb
je tady Václav itt van Vencel
jako dřív mint régebben
jako tenkrát mint akkor
když přísně tajně amikor titokban szenvedélyesen
jsem vás miloval szerettem
Tak jak se pořád máte Hát hogy van
paní Svobodová Svobodáné asszony,
nechcete si jít sednout nincs kedve beülni
na dvě na tři piva két-három sörre
a možná vám i vyznám lásku és talán még szerelmet is vallok
jen co se trochu napijem csak egy kicsit még iszom
Dál dál Tovább, tovább
teče tu pivo folyik itt a sör
jako dřív mint régebben
jako tenkrát mint akkor
když přísně tajně amikor titokban szenvedélyesen
jsem vás miloval szerettem
Čím dál veselejší Minél inkább vidámak
jsou ty řeči vnější ezek a kimondott szavak
už jsem při tykání már majdnem letegezem
ještě nezbednější vagy még szemtelen is vagyok
a vrchní počítá čárky és a főúr a vonásokat számolja
a čeká kdo to zaplatí és várja, hogy ki fizet
Tak nezlobte se na mě Hát ne haragudjon rám
paní Svobodová Svobodáné asszony
já už musím končit most már be kell fejeznem
mám povinnosti doma dolgom van otthon
a možná zase někdy és lehet, hogy még egyszer megint
projdem spolu Václavák – végigmegyünk egyszer a Vencel téren
Dál dál Tovább, tovább
jsme jenom lidi csak emberek vagyunk
jako dřív mint régebben
jako tenkrát mint akkor
když přísně tajně amikor titokban szenvedélyesen
jsem vás miloval. szerettem.

A szöveg első olvasatra csupán egy régi szerelemmel való találkozást ír le. A találkozás során a lírai énből régi érzések bukkannak fel, hasonlóan Balassi Hogy Juliára talála... című verséhez (mindkét szövegben az elbeszélő második személyben szól a hölgyhöz). Miért szólna ez a szöveg a szabadságról?

Az elsődleges kulcs a megszólított nő neve. A svoboda szó jelentése ’szabadság’, de vezetéknévként is a második leggyakoribb Csehországban. Az sem véletlen, hogy a találkozás helyszíne éppen a prágai Vencel tér: a hírekből jól ismert a különböző tüntetések helyszíneként. Jelentős megmozdulásokat tartottak itt 1968-ban és 1989-ben is, és 1969. január 16-án itt gyújtotta fel magát Jan Palach. A tér felső végében található Szent Vencel szobra, mely a prágaiaknak olyan kedvelt találkozóhelye, mint a budapestieknek a Moszkva vagy Nyugati téri óra, illetve a Blaha Lujza téri szökőkút. A helyet csak mint pod vocasem ’a farok alatt’ emlegetik.

A farok alatt
A farok alatt
(Forrás: Wikimedia Commons / Max Hermus / GNU-FDL 1.2)

Svobodáné fiatal és kívánatos, az elbeszélő határozott vonzalmat érez iránta, szívesen tölti a társaságában az időt. Azt is bevallja, hogy valamikor szenvedélyes szerelmet érzett a titokzatos, sötét szemüvege mögé rejtőzött nő iránt, és bizony, néhány sör után ma is kész lenne szerelmet vallani – A csehben a tegezés kevésbé általános, mint a magyarban. A fiatalok között is általános a magázás, egy fiú nem tegezhet le egy ismeretlen lányt. A tegezésre viszont könnyen áttérhetnek: ha a lány letegezi a fiú, onnantól kezdve a fiú visszategezheti. azonban éppen hogy a tegezés határáig jut el, esetleg illetlen, kétértelmű megjegyzéseket tesz. A flörtölés csupán eddig terjed, az fel sem merül, hogy komolyan udvarolni kezdjen, elcsábítsa, vagy akár egy életre meg is tartsa az asszonyt. Sőt, a néhány korsó sör mellett eltelt, feltehetően kellemes egy-két órácska után teendőire hivatkozva távozik, s mindössze azt a reményét fejezi ki, hogy lesz még hasonló találkozásuk. Az egész kapcsolatteremtési kísérletnek nincs igazi tétje.

A szabadságtól való távolságtartás nem csupán a Svobodánétól való távolságtartásban fejeződik ki, hanem magának Svobodánénak az alakjában is. Bár gondtalanul jár-kel Prágában, mégis sötét szemüveg mögé rejtőzik. Az, hogy férjes asszony, eleve olyasmit sugall, hogy igazán nem is lehet a lírai éné, sőt, felmerül az is, hogy ő tényleg a szabadság maga, vagy „csak a felesége” – K-Európában ennyi jut.

A dal tehát nem fogalmaz meg politikai jellegű állításokat, nem is történelemfilozófiai merengés. Csupán azt az érzést sugallja, hogy a k-európai ember nem tud mit kezdeni a szabadsággal. Vágyik rá ugyan, szívesen flörtölget vele, szívesen sörözget a társaságában, és amikor elérhetetlen, szenvedélyese tudja szeretni – ám amikor jelen van, nem tud igazán hétköznapi, de  bensőséges,  tartalmas és stabil viszonyt kialakítani. Nem azt nem tudja, hogyan fogjon hozzá, hanem fel sem merül benne, hogy ez lehetséges valahogy: nincs is rá valódi igénye.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Fejes László (nyest.hu) 2012. december 4. 20:46

@Studiolum: A paní szerintem egyértelműen asszony. Ha hajadonról lenen szó, akkor a slečna ’kisasszony’ szerepelne. Persze nyilván nem úgy kell érteni, hogy a szabadság felesége, hanem az asszony, aki(nek a neve) szabadság, de hát ez csehül nem menne.

1 Studiolum 2012. március 16. 12:22

Ha jól tudom, a ʻpaní Svobodová’ nemcsak „Szabadságné asszonyt”, hanem „Szabadság asszonyt” is jelent: azaz a ʻpaní’ nem föltétlenül házastársi állapothoz, inkább korhoz kötött. Ilyen fordítással a „szabadság felsége” abszurd metafora kiküszöbölhető lenne.

Információ
X