nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @mondoga: folyt. "A cáfolatot sokan máig nem emésztették meg, a történészek egy része azót...
    2019. 08. 23, 22:18  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítása és az egyre sokasodó kora közé...
    2019. 08. 23, 21:52  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A kinyilatkoztatás tehát megtörtént, már csak a tényeket kell hozzáigazítani....
    2019. 08. 23, 21:41  Hun‒ugor géntangó
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Новгород Низовской земли
Hol van Nyizsegorod?

A magyar sajtóban számtalan helyen olvashattuk, hogy a nemrég meggyilkolt Borisz Nyemcov korábban a Nyizsegorodi megye (járás, körzet stb.) kormányzója volt. De vajon hol is van Nyizsegorod?

Fejes László | 2015. március 5.
|  

Ha Nyizsegorod után kezdünk nyomozni, elég gyorsan a nyomára bukkanhatunk. Ha beírjuk a feltételezhető orosz alakot (Нижегород) a Google keresőjébe, akkor Нижний Новгород (Nyizsnyij Novgorod) térképét dobja ki.

Novgorod néven több város is ismert Oroszországban, maga a név ’új város’-t jelent (ebből származik a Nógrád név is). Ha egyszerűen csak Novgorodra hivatkoznak, akkor általában Velikij Novgorodra (kb. ’Nagy Újváros’ – a ’nagy’ itt inkább a dicsőségre, mint a méretre értendő) gondolnak (persze adott szövegkörnyezetben vonatkozhat a szó másik Novgorodra is). Velikij Novgorod történelmileg jelentős város, de a kétszázezret nem sokkal meghaladó lakosságával csak a 85. legnagyobb város az Oroszországi Föderációban.

Velikij Novgorod
Velikij Novgorod
(Forrás: Wikimedia Commons / Ludvig14 / CC BY-SA 3.0)

Ezzel szemben Nyizsnyij Novgorodban egy és egy negyed millió ember lakik, és Oroszország ötödik legnagyobb városa. A 13. században alapították a mordvinoktól elhódított területen a novgorodiak (azaz a mai Velikij Novgorod lakói). Ők ezt a területet Низовская земляnak ([nyizkaja zemlja]), azaz ’alsóföld”-nek nevezték, mivel a Volga alsó folyásánál helyezkedett el (már ha a Volgának csak az általuk akkor már meghódított szakaszát nézzük) – a város pedig Новгород Низовской земли [novgorod nyizovszkoj zemli] ’alsóföldi Novgorod’ lett, ebből alakult ki később a Нижний Новгород [nyizsnyij novgorod] ’alsó Novgorod’.

Elszabadult melléknév

Tehát akkor Nyizsegorod Nyizsnyij Novgorod másik neve? Nem erről van szó. Nyizsnyij Novgorodot röviden Nyizsnyijnek (azaz ’Alsó’-nak) szokták hívni. A Нижегород [nyizsegorod] alak az oroszban egyszerűen nem létezik. Akkor honnan kerül mégis elő? Meglehetősen furcsa módon.

Ha az oroszban a város nevéből melléknevet szeretnénk csinálni, akkor az нижегородск- [nyizsegorodszk] lesz (a végződés az esetnek, számnak és nemnek megfelelő): нижегородский трамвай [nyizsegorodszkij tramvaj] ’Nyizsnyij Novgorod-i villamos’, нижегородская школа [nyizsegorodszkaja skola] ’Nyizsnyij Novgorod-i iskola’, нижегородские люди ’Nyizsnyij Novgorod-i emberek’ stb. Ez a képzés az oroszban is szabálytalan, hiszen teljesen kiesik a нов- [nov] ’új’ elem. Az azonban nem szokatlan, hogy a melléknév + főnév kapcsolatból úgy alkotnak melléknevet, hogy a két elemből összetett szót alkotnak: Малая Пурга [malaja purga] ’Kispurga’ → Малопургинский (район) [malopurginszkij (rajon)] ’Malaja Purga-i járás’; Старая Полтава ’Ópoltava’ → старополтавский (кантон) [sztaropoltavszkij (kanton)] ’Sztaraja Poltava-i (kanton)’ stb.

Nyizsnyij Novgorod
Nyizsnyij Novgorod
(Forrás: Wikimedia Commons / Антон Оболенский)

A Nyizsegorod alak úgy keletkezett, hogy a fordítók nem tudtak arról, hogy nyizsegorodszk- a Nyizsnyij Novgorod rendhagyó melléknévi alakja, ezért a melléknévből visszaállítottak egy fiktív városnevet. A tévedést elősegítette az is, hogy a várost 1932 és 1990 között Gorkijnak hívták, így a tankönyvek, nyelvtanok nem is fordítottak különösebb figyelmet a rendhagyó alak megtanítására.

A szakirodalomban pedig az область [oblaszty] bevett fordítása terület, célszerű lenne, ha a magyar sajtó is ezt használná – bár az ingadozás inkább csak azokat zavarhatja, akik ismerik Oroszország közigazgatási felosztását.

A téves magyar alakok felbukkanásához hozzájárulhat az is, hogy az angolban annak a közigazgatási területnek, amelynek Nyizsnyij Novgorod a központja (Нижегородская область [nyizsegordszkaja oblaszty]), már egészen általános a Nizhegorod Oblast fordítása.

Nyizsnyij Novgorod
Nyizsnyij Novgorod
(Forrás: Wikimedia Commons / Sijak Ivan / GNU-FDL 1.2)

Miért hiba?

Olvasóink csodálkozhatnak, hogy hibáról és helytelenségről beszélünk. Hiszen a nyest sokkal megengedőbb szokott lenni! Miért nem fogadhatjuk el, hogy ha egyszer sok helyen előfordul a nyizsegorodi alak, akkor ez a magyarban a Nyizsnyij Novgorodhoz tartozó melléknév. Persze rendhagyó, de ha az oroszban az, a magyarban is lehet az. A kérdésnek azonban van egy másik aspektusa is.

A rendhagyósággal önmagában nincs probléma, ráadásul ha valami nyelvszokássá válik, akkor felesleges ellene küzdeni. Kár lenne úgy okoskodni, hogy nem jó a több, mondjuk azt, hogy sokabb. Csakhogy a sok és a több viszonya, összetartozása minden magyar nyelvhasználó számára világos. A Nyizsnyij Novgorod és a nyizsegorodi esetében nem erről van szó. Feltételezhető, hogy a magyar nyelvhasználók, de legalábbis a rendszeres újságolvasók, a hírek után érdeklődő magyar anyanyelvűek többsége ismeri Nyizsnyij Novgorodot. Lehet, hogy a vaktérképen nem tudná megmutatni, körülbelül merre van, lehet, hogy nem tudja, hogy hány lakosa van vagy hogy azonos a valamikori Gorkijjal, még az is lehet, hogy Nyizsnij Novgorodnak írja és mondja – azt mindenesetre tudja, hogy erről az oroszországi városról van szó. De hiába fordul elő a nyizsegorodi akárhányszor, csak kevesen lesznek, akik tudják, hogy ez a forma Nyizsnyij Novgorodra utal. Tegye a szívére a kezét: amikor elkezdte olvasni ezt a cikket, vagy azért tette, mert Ön sem tudta, mi is ez a Nyizsegorod, vagy azért, mert tudta, és kíváncsi volt mit írunk erről a téves alakról.

Nyizsnyij Novgorod
Nyizsnyij Novgorod
(Forrás: Wikimedia Commons / Florstein / GNU-FDL 1.2)

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ha cikkünk hatása nem az lesz, hogy a nizsegorodi kiszorul a használatból, hanem az, hogy mindenki tudni fogja, hogy ez ’Nyizsnyij Novgorod-i’-t jelent, akkor bizony idővel helyessé is válhat.

Egyéb hibalehetőségek

Az oroszban jellegzetes -szk(ij, -aja, -oje stb.) melléknévképzőt sokan felismerik akkor is, ha egyébként nem tudnak oroszul. Kézenfekvőnek tűnhet, hogy a kiinduló főnévi tövet úgy kapjuk meg, hogy ezt a képzőt leválasztjuk. A dolog sajnos nem ilyen egyszerű, a tő megállapításának számos buktatója van. Tulajdonképpen azt kell mondanunk, hogy a tövet egyszerűen ismerni kell, mert csak a melléknévi alakból nem állapítható meg.

Az egyik buktató, hogy a képzők előtt bizonyos mássalhangzók meglágyulhatnak. A nagyobb közigazgatási egységek közül a Kalugai terület neve érdemel figyelmet: Калужская область [kaluzsszkaja oblasty]. Ebben az esetben a [g] a képző előtt [zs]-vé válik („lágyul”). Hasonló jelenség minden szláv nyelvben megfigyelhető, így például a prágai vár csehül pražský hrad [prazsszkí hrad], de ezt sem fordítjuk *prazsi várnak. Kaluzsira viszont akad néhány példa a neten. Kicsit más, de mégis hasonló eset, hogy a Рязанская область  [rjazanszkaja oblaszt] névadó városa Рязань [rjazany], а Тюменская областьé [tyumenszkaja oblaszt] Тюмень [tyumeny] – azaz ezekben az esetekben a „lágy” mássalhangzó válik „kemény” a képző előtt.

Rjazany
Rjazany
(Forrás: Wikimedia Commons / Miksam69 / CC BY-SA 4.0)
Az alábbiakban nem részletezzük, milyen bonyodalmai vannak a főnévi alakok visszaállításának, csupán néhány példát mutatunk (a cirill betűs alakokat is elhagyjuk). Először lássuk csak az ...ovszkaja oblaszty végű elnevezéseket.

Tambovszkaja Tambov
Moszkovszkaja Moszkva
Pszkovszkaja Pszkov
Szverdlovszkaja Szverdlovszk
Orlovszkaja Orjol
Uljanovszkaja Uljanovszk
Ivanovszkaja Ivanovo
Kemerovszkaja Kemerovo
Kirovszkaja Kirov
Szaratovszkaja Szaratov
Rosztovszkaja Rosztov

Látható tehát, hogy van, amikor a -ov- a főnévnek is része, és van, amikor még az -szk- is. Ha csak az -ov- az, állhat a szó végén, de egy -o is követheti. A példasorban teljesen egyedülállónak tűnik az Orjol : orlovszkaja és a Moszkva : moszkovszkaja páros – előbbi az orosz nyelvtan ismeretében nem annyira különleges, utóbbi annál inkább (bár gyakorisága miatt ez a kevésbé problémás eset). Vannak más hátborzongató esetek is, például a  Penzenszkaja oblaszty nevében megbújó város nem *Peznen és nem is *Penzenszk, hanem Penza.

Penza
Penza
(Forrás: Wikimedia Commons / Alexander Baranov / CC BY 2.0)
Tanulságként tehát azt vonhatjuk le, hogy felesleges tippek alapján próbálkozni a városnevek kitalálásával. Az egyetlen lehetőség, ha rászánjuk az időt, és kikeressük, hogy is hívják a települést valójában.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Galván Tivadar 2015. március 5. 09:26

@Sultanus Constantinus: De mennyire, hogy nem! Épp a minap találkoztam a "cornish-i" újítással, talán jobb lett volna megmaradni az ortodox cornwallinál (Cornwall -> cornish).

1 Sultanus Constantinus 2015. március 5. 09:19

Ilyesmi nem csak az oroszban van, s mivel az újságírókra általában (sajnos) nem jellemző, hogy utánanéznének a helyes névalakoknak, nagyon is reális problémáról van szó, főleg a kevéssé ismert településnevek esetében.

Itt néhány spanyol példa hasonlóakra:

www.elmexicano.hu/2013/09/gentilicios-kiszamithatatlan.html

Információ
X